adozona.hu
BH 1998.7.345
BH 1998.7.345
Ha a tag kizárásának oka a taggyűlés jegyzőkönyvéből egyértelműen kitűnik, a kizárási okot a taggyűlési határozatban nem szükséges külön feltüntetni, ennek hiánya a taggyűlés kizáró határozatát nem teszi érvénytelenné [1988. évi VI. tv. 44. § (1) bek., 45. §, 182. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1995. november 20-án taggyűlést tartott, amelynek egyetlen napirendi pontja a felperesnek a társaságból való kizárása volt. A felperes a taggyűlés megnyitása előtt a taggyűlés helyszínét elhagyta. A taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a felperes bejelentésére, illetve feljelentésére APEH, illetve rendőrségi vizsgálat indult a társaságnál, azok azonban szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősülő cselekményt, illetve mulasztást nem állapítottak meg. A felperes társaságból...
BH 1998.7.345 Ha a tag kizárásának oka a taggyűlés jegyzőkönyvéből egyértelműen kitűnik, a kizárási okot a taggyűlési határozatban nem szükséges külön feltüntetni, ennek hiánya a taggyűlés kizáró határozatát nem teszi érvénytelenné [1988. évi VI. tv. 44. § (1) bek., 45. §, 182. § (1) bek.].
Az alperes 1995. november 20-án taggyűlést tartott, amelynek egyetlen napirendi pontja a felperesnek a társaságból való kizárása volt. A felperes a taggyűlés megnyitása előtt a taggyűlés helyszínét elhagyta. A taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a felperes bejelentésére, illetve feljelentésére APEH, illetve rendőrségi vizsgálat indult a társaságnál, azok azonban szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősülő cselekményt, illetve mulasztást nem állapítottak meg. A felperes társaságból való kizárására az alperes egyik ügyvezetője és tagja arra hivatkozással tett napirendi javaslatot, hogy a felperes a feljelentéseivel olyan erkölcsi és üzleti kárt okozott a társaságnak, amely a tagsági viszonya fennmaradását lehetetlenné teszi. A jelenlévő tagok az elhangzottakkal egyetértettek, majd egyhangúlag hozott taggyűlési határozattal a felperest azonnali hatállyal kizárták a társaság tagjai sorából. A taggyűlési határozat rögzítette azt is, hogy a felperes a "magatartásával súlyosan és jelentős mértékben megsértette a társasági szerződésben rögzített kötelezettségét, a társaságnak ezzel a törvény által is védett üzleti hírnevét is csorbítva, tényleges, pénzben is kifejezhető vagyoni hátrányt okozott".A társaság a felperes részére megküldte a 16/1995. számú taggyűlési határozat kivonatát. Eszerint a taggyűlés a felperest azonnali hatállyal kizárta a tagjai sorából, mert a felperes a "magatartásával súlyosan és jelentős mértékben megsértette a társasági szerződésben rögzített kötelezettségeit azzal, hogy a társaságot a hatóságoknál - alaptalanul - feljelentette". Ezzel a cselekményével a társaságot és annak tagjait személyiségi jogaikban megsértette, üzleti hírnevét csorbította, és ennek hatásaként a későbbiekben mért vagyoni hátrányt is okozott.
A felperes részére a taggyűlési jegyzőkönyv is kézbesítésre került.
A felperes az 1995. december 19-én benyújtott keresetében kérte a kizárásáról rendelkező taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát, és annak hatályon kívül helyezését, valamint az alperes perköltségben marasztalását. Előadta, hogy a taggyűléstől nem kapott választ az általa felvetett problémákra, az iratbetekintési, információszerzési, tájékozódási jogait az ügyvezetők korlátozták. Ezért kezdeményezett adóhatósági eljárást a visszaélésekkel kapcsolatban. Hivatkozott arra is, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvben rögzített és a részére kézbesített határozat között ellentmondás van. A taggyűlési jegyzőkönyvben rögzített határozatban nincs szó a feljelentéseiről, ezért a tagok a határozatot nem erre tekintettel fogadták el. A taggyűlésen elhangzott nyilatkozat nem része a határozatnak.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes a társaságot feljelentette, ezzel az üzleti hírnevét súlyosan sértette. A felperes feljelentései a kizárás alapjául szolgálhatnak akkor is, ha a feljelentésre indult eljárások kötelességszegést állapítottak volna meg. A jegyzőkönyvbe foglalt határozat és a felperessel közölt határozatkivonat tartalma között nincs ellentmondás.
A városi bíróság az 1996. július 4-én kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte 7.500,-Ft perköltségnek az alperes részére, továbbá az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 9.000,-Ft eljárási illetéknek az állam részére történő megfizetésére. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes kizárására azért került sor, mert ő a társaságot a hatóságoknál alaptalanul feljelentette. A felperes a határozatkivonatból szerzett tudomást a kizárásáról, e közlés összhangban van a tényleges kizárási határozattal. A határozatban megjelölt kizárási ok megalapozza a felperes kizárását.
A felperes fellebbezése folytán a megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1997. február 4-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése és 254. §-ának (3) bekezdése értelmében - annak helytálló indokai alapján - helybenhagyta, és a felperest kötelezte 3.000,-Ft perköltségnek az alperes és 7.500,-Ft fellebbezési illetéknek az állam részére történő megfizetésére.
A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, másodlagosan az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. A jogerős határozat jogszabálysértő voltát a többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 182. §-ának (1) bekezdésében, a 44. §-ának (1) bekezdésében és a 45. §-ában foglalt rendelkezések téves alkalmazásában jelölte meg. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a kizárásáról rendelkező taggyűlési határozattól eltérő tartalmú a részére megküldött határozatkivonat. Emiatt valójában a társaság vele még nem is közölte a taggyűlési határozatot. A határozat és az arról készített kivonat tartalmilag különbözik, ezért a taggyűlési határozatot kell elsődlegesnek tekinteni a taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló perben. A felperes kizárásáról rendelkező taggyűlési határozat nem tartalmazza azt a konkrét, a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztető felperesi magatartást, amely miatt a kizárására sor került. Emiatt a kizárásról döntő tagoknak csak a peres eljárásban - tanúvallomás keretében - nyílt lehetőségük arra, hogy a kizárás konkrét okát és a határozat indokolását a saját maguk értelmezésében előadják. A taggyűlési határozat kizárási indokait tehát csak ekkor és itt közölték vele. A taggyűlési határozat csak általánosságban hivatkozik a társasági szerződésben rögzített kötelezettségszegésre, és csak a határozatkivonat utal kifejezetten arra, hogy a kötelezettségszegés a hatóságok előtti feljelentésben nyilvánult meg.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályban történő fenntartását. Arra hivatkozott, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv és a határozatkivonat is félreérthetetlenül tartalmazza a felperes terhére rótt cselekményeket és mulasztásokat, amelyeket a Gt. 182. §-ának (1) bekezdése kizárási okként nevesít.
A felülvizsgálni kért jogerős ítélet érdemi rendelkezése és annak indokolása nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság már más ügyben hozott eseti döntésében (pl. Pf. VI. 21. 669/1993/5. szám) is kifejtette azt a jogi álláspontját, amely szerint a tag kizárásáról rendelkező taggyűlési határozat érvényességéhez nem feltétlenül szükséges az, hogy a kizárási okok a taggyűlési határozatban tételesen meghatározásra kerüljenek. Amennyiben a taggyűlési jegyzőkönyvből egyértelműen megállapítható, hogy a társaság milyen magatartást tartott a kizárás alapjául szolgáló okként, akkor azokat kell a kizárás indokainak tekinteni. A felperes kizárásról rendelkező taggyűlési jegyzőkönyvéből egyértelműen megállapítható, hogy a társaság a felperes kizárásáról rendelkező taggyűlési határozatot arra alapítottan hozta meg, hogy a felperes az alperesi társaságot több hatóságnál alaptalanul feljelentette. A felperesnek ezt a magatartását megalapozottan értékelte úgy a taggyűlés, hogy a felperesnek a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. A taggyűlési jegyzőkönyv és az abban rögzített határozat alapján a felperesnek a társaságból való kizárása megalapozott volt, és az megfelelt a Gt. 182. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a Pp. 275/B. §-a alapján alkalmazandó 78. §-ának (1) bekezdése szerint a felperest kötelezte a felmerült perköltség megfizetésére.
(Legf. Bír. Gfv.VII.31.429/1997. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2005.5.183 Nem tekinthető jogszabálysértőnek a tagkizárási per megindításáról döntő taggyűlési határozat, ha a per megindításának oka a határozatban nem szerepel, de a taggyűlésről készült jegyzőkönyvben pontosan feltüntetésre került [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 49. § (3) bek., 51. § (2) bek.].
