adozona.hu
BH 1998.5.250
BH 1998.5.250
Ugyanannál a munkáltatónál több munkakört betöltő közalkalmazott csak annak a munkakörének megfelelően sorolható be, amelyre a kinevezése szólt. Ebben az esetben is vizsgálni kell, hogy a munkakörei betöltéséhez szükséges iskolai végzettségei alapján jogosult-e a magasabb fizetési osztályba történő besorolásra [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 63. §, 1993. évi LXXIX. tv, 17. § (1 bek.) b) p., 138/1993. (XII. 19.) Korm. r., 150/1992. (XI. 20.) Korm. r. 5. §, 2/1993. (I. 30.) MKM r. 3. mell.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperessel áll tanító-igazgatóhelyettes munkakörben határozatlan időre létesült közalkalmazotti jogviszonyban. A tanítóképző főiskolán 1979-ben szerzett általános iskolai tanítói oklevéllel, technika és könyvtár szakkollégiumi képzésről szóló igazolással, a tanárképző főiskolán 1996 januárjában szerzett nevelőtanári oklevéllel és iskolamenedzser-tantervfejlesztő pedagógiai specializációt tanúsító igazolással rendelkezik.
Az alperesnél a közművelődési igazgatóhelyettesi feladato...
BH 1998.5.250 Ugyanannál a munkáltatónál több munkakört betöltő közalkalmazott csak annak a munkakörének megfelelően sorolható be, amelyre a kinevezése szólt. Ebben az esetben is vizsgálni kell, hogy a munkakörei betöltéséhez szükséges iskolai végzettségei alapján jogosult-e a magasabb fizetési osztályba történő besorolásra [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 63. §, 1993. évi LXXIX. tv, 17. § (1 bek.) b) p., 138/1993. (XII. 19.) Korm. r., 150/1992. (XI. 20.) Korm. r. 5. §, 2/1993. (I. 30.) MKM r. 3. mell.].
A felperes az alperessel áll tanító-igazgatóhelyettes munkakörben határozatlan időre létesült közalkalmazotti jogviszonyban. A tanítóképző főiskolán 1979-ben szerzett általános iskolai tanítói oklevéllel, technika és könyvtár szakkollégiumi képzésről szóló igazolással, a tanárképző főiskolán 1996 januárjában szerzett nevelőtanári oklevéllel és iskolamenedzser-tantervfejlesztő pedagógiai specializációt tanúsító igazolással rendelkezik.Az alperesnél a közművelődési igazgatóhelyettesi feladatokat látja el, és 8 órában rajzot tanít az általános iskola alsó tagozatában.
Az alperes a felperest 1996. május 6-án 1996. február 1-jei hatállyal az illetménynek a jogszabály által elrendelt emelkedése miatt átsorolta, a "D" fizetési osztályba történt besorolását azonban nem érintette.
A felperes a számára sérelmes intézkedés ellen egyeztetést kezdeményezett, és kérte az "F" fizetési osztályba történő besorolását. Arra hivatkozott, hogy 1996-ban megszerezte a második főiskolai végzettségét, amelynek a használata szükséges a munkaköre ellátásához.
Az eredménytelen egyeztetést követően a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében, azonos indokkal, ugyancsak az "F" fizetési osztályba sorolását kérte. Hangsúlyozta, hogy az igazgatóhelyettes munkakörében az iskolaszervező és tantervfejlesztő képesítését hasznosítani tudja.
Az alperes kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a felperes a nevelőtanár végzettségét a munkája során nem használja, a diplomája mellékletét képező iskolamenedzseri és tantervfejlesztő specializáció igazolása pedig nem tanúsít felsőfokú iskolai végzettséget.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a felperes két főiskolai végzettséggel rendelkezik. A tanítóképző főiskolai tanulmányai keretében megszerzett technika és könyvtár szakkollégiumi képzés, valamint a tanárképző főiskola által igazolt specializáció azonban nem minősül főiskolai végzettségnek. A felperes a nevelőtanári végzettségét nem használja, mert a napköziben nem tevékenykedik. A két főiskolai végzettsége közül a tanítói oklevelet használja a munkája kapcsán.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett és annak megváltoztatásával a kereseti kérelemnek megfelelő határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a szakkollégium és a specializáció egyértelműen főiskolai végzettségnek minősül. Az alsó tagozatban a tanításhoz a tanítói diplomáját, az igazgatóhelyettesi munkája során pedig a könyvtár szakkollégiumot, a nevelőtanári diplomáját és annak specializációit hasznosítja. A nevelőtanári diploma - mint posztgraduális képesítés - alapján is helytálló az igénye.
Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
Indokolásában kiemelte, hogy a pedagógus besorolásánál azt kell vizsgálni, milyen munkakört tölt be, és ahhoz milyen iskolai végzettség szükséges. Megállapította, hogy a tanító felperes számára a munkaköre ellátásához a tanítói iskolai végzettség szükséges és elégséges. A felperes nem végez olyan munkát, amelyben a törvény a nevelőtanári képesítést írná elő, ezért a második diplomája alapján nem sorolható be az "F" fizetési osztályba. Nem tanít az 5. és 6. osztályban, ezért a szakkollégiumi végzettsége alapján sem sorolható be ebbe a fizetési osztályba. A specializáció során szerzett tudása hasznos lehet, de a besorolásnál ugyancsak nem vehető figyelembe. A felperes az általa megszerzett specializációra posztgraduális képzés során tett szert, az ennek ellenére nem minősül felsőfokú képesítésnek.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amely a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének helyt adó ítélet hozatalára irányult. A kérelmében a fellebbezési indokait tartotta fent. A jogszabálysértés szerinte a Kjt. 63. §-ának (7) bekezdésének megsértésében, vagyis abban nyilvánul meg, hogy a bíróságok nem sorolták be az "F" fizetési osztályba. A szakkollégium és a specializáció a posztgraduális képzésben szerzett oklevél, s mint ilyen, a főiskolai végzettség mellett elegendő a magasabb besoroláshoz.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A tényállás kiegészítéséül előadta, hogy a felperes nevelőtanári képesítését időközben, 1997. február 1-jei hatállyal, 5%-os illetménynövekedéssel ismerték el a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet új, 14/A. §-a alapján.
A felperes kérte a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson kívüli elbírálását, amihez az alperes hozzájárult.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az ügyben eljárt bíróságok érdemében jogszerű döntése a következő indokolással helytálló.
A per irataihoz csatolt átsorolás adatai szerint a felperes munkáltatója az általános művelődési központ. Munkahelye az általános iskola, és a szakfeladatát is az általános iskolai jelzőszámmal tüntették fel. A munkáltatói jogkör gyakorlója a művelődési központ igazgatója. A felperes kinevezése hiányában is alaposan arra lehet következtetni, hogy az alperes a felperest a művelődési központ keretében működő iskolába pedagógusként nevezte ki.
A művelődési központ magában foglalja még az óvodát, a napközi otthont, a könyvtárat és a felnőtt közművelődést is.
A felperes munkaköri leírása szerint közművelődési igazgatóhelyettes, a munkahelye az általános iskola, a heti munkaideje 40 óra, a kötelező óraszáma 8 óra. A főbb feladatai igazgatóhelyettesként: az éves közművelődési munkaterv elkészítése, a szakköri igények felmérése, azok munkaterveinek és foglalkozásainak ellenőrzése, az állami és iskolai ünnepélyek és műsorok szervezése, a községi könyvtáros irányítása és ellenőrzése, a felnőtt közművelődési csoportok szervezése és vezetése.
A munkaköri leírásból megállapítható, hogy a felperes a heti 40 órás munkaidőben 8 órát tölt tanítással (pedagógus feladatokat lát el), a fennmaradó időben pedig a művelődési központ igazgatóhelyettesi feladatait (közművelődési feladatokat) végzi.
A felperes munkáltatója mindkét területen az alperes, ezért mindkét munkakörében közalkalmazott. A besorolását ezért a Kjt. szabályai alapján kell elvégezni. Ezen belül azonban nem ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak a pedagógusokra és a közművelődési területen foglalkoztatott közalkalmazottakra.
A pedagógusokra vonatkozó rendelkezéseket a Kjt.-nek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1993. (XII. 19.) Korm. rendelet és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. határozza meg, a Kjt. közművelődési területen való végrehajtásáról a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet rendelkezik, és a kulturális közalkalmazotti munkakörök képesítési feltételeit a 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet írja elő.
A felperesre ezért - az általa végzett munka eltérő jellege miatt - más-más jogszabály vonatkozik a tanítói és a művelődési központ igazgatóhelyettesi munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség és az általa betölthető munkakörök tekintetében. A besorolásánál ezért külön kell megvizsgálni, hogy a kétféle jellegű munkakör betöltésére előírtaknak mennyiben felel meg az iskolai végzettsége. Ez természetesen nem járhat azzal a következménnyel, hogy a felperest az ugyanannál a munkáltatónál fennálló közalkalmazotti jogviszonyán belül kétféleképpen sorolják be.
A felperest az átsorolásából megállapíthatóan pedagógusként sorolták be. A felperes az alsó tagozat oktatásában való alkalmazásához a közoktatási törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontjában előírt tanítói végzettséggel rendelkezik, e munkakörének betöltéséhez az egyéb iskolai végzettségei és képzései nem szükségesek. Ennek alapján az alperes, mint a munkaköre ellátásához szükséges egy főiskolai végzettséggel rendelkező pedagógust, jogszerűen sorolta be a "D" fizetési osztályba.
Az alperes községi művelődési központ. A 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 5. §-a értelmében e munkahelyen vezető beosztásúnak kizárólag az intézmény igazgatója minősül. A felperes - igazgatóhelyettesként - nem vezető beosztású.
Az egyes kulturális munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet a 3. számú mellékletében határozza meg a közművelődési munkaköröket, azok besorolását és az adott munkakörre előírt képesítési vagy további követelményeket. A jogszabályban felsoroltak közül a vezető népművelő, a szociológus, a kulturális menedzser, a tudományos kutató és a közösségfejlesztő munkakörök képesítési követelményei valamennyi felsorolt munkakörben: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, nem szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség és felsőfokú munkaköri szakvizsga. E feltételekkel a felperes nem rendelkezik. Kizárólag a szervező népművelő munkakör az, amely főiskolai végzettséggel betölthető. Ezt a munkakört pedig szintén a "D" fizetési osztályba kell sorolni.
A rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján főiskolai végzettségként kell figyelembe venni a tanítóképző főiskolai szakkollégiumi könyvtáros, népművelő oklevelet. A felperes a tanítóképző főiskolán könyvtár szakkollégiumi képzésben részesült, ezért a tanítóképző főiskolai oklevele e szakkollégiumi képzés alapján jogosítja fel a vezetőhelyettesi teendők ellátására. E munkakör betöltéséhez tehát ugyancsak a tanítói végzettség az az iskolai végzettség, ami szükséges és elégséges.
Alaptalan a felperesnek az a hivatkozása, hogy a tanári, posztgraduális képzésben megszerzett diplomája, annak posztgraduális jellege miatt, feljogosítja a magasabb besorolásra.
A posztgraduális diploma esetében vizsgálni kell azonban, hogy az szükséges-e a munkakör betöltéséhez. A nevelőtanári diploma, valamint ezzel együtt megszerzett iskolamenedzseri és tantervfejlesztő pedagógiai specializációk egyike sem alkalmazási feltétel a felperes munkaköreiben, ezért a tanári diplomája, mint posztgraduális képesítés sem vehető figyelembe.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján tartotta fent hatályában a jogerős ítéletet.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az állam viseli.
A további felülvizsgálatot a Pp. 271. §-ának (2) bekezdése zárja ki. (Legf. Bír. Mfv.II.10.244/1997. sz.)