adozona.hu
BH 1998.5.249
BH 1998.5.249
Ha a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozott döntése alapján a munkavállalókat mégsem illeti meg a jogerős ítélettel megállapított és a munkáltató által kifizetett magasabb összegű munkabér, a munkáltató a munkajogi elévülési időn belül követelheti vissza fizetési felszólítással a bíróság által korábban tévesen megítélt munkabér-különbözetet [Mt. 11. § (1) bek., 162. § (1)-(3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság az alperesnek a felperesek visszasorolását elrendelő intézkedését az ítéletével hatályon kívül helyezte. Ezt az ítéletet a megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta. Ennek eredményeként a felperesek magasabb díjazásban részesültek.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és elutasította a felperesek keresetét.
Az alperes értesítette a felpereseket az új alapbérükről, és írásban felszólította őket a jogalap nélkül felvett munkabérek vi...
BH 1998.5.249 Ha a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozott döntése alapján a munkavállalókat mégsem illeti meg a jogerős ítélettel megállapított és a munkáltató által kifizetett magasabb összegű munkabér, a munkáltató a munkajogi elévülési időn belül követelheti vissza fizetési felszólítással a bíróság által korábban tévesen megítélt munkabér-különbözetet [Mt. 11. § (1) bek., 162. § (1)-(3) bek.].
A munkaügyi bíróság az alperesnek a felperesek visszasorolását elrendelő intézkedését az ítéletével hatályon kívül helyezte. Ezt az ítéletet a megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta. Ennek eredményeként a felperesek magasabb díjazásban részesültek.A Legfelsőbb Bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és elutasította a felperesek keresetét.
Az alperes értesítette a felpereseket az új alapbérükről, és írásban felszólította őket a jogalap nélkül felvett munkabérek visszafizetésére. A felperesek 17 067 forinttól 46 586 forintig terjedő összegeket voltak kötelesek visszafizetni.
Az I-XXII. rendű felperesek a sikertelen egyeztetést követően, a XXIII-XXV. rendű felperesek egyeztetés nélkül terjesztettek elő keresetlevelet, és arra hivatkozással kérték a visszafizetés kötelezettsége alól való mentesítésüket, hogy a kifizetés nem minősült jogalap nélkülinek, az alperes nem tartotta be a visszakövetelésre nyitva álló 60 napot.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta az I-XXII. rendű felperesek tekintetében visszafizetendő munkabér összegét, mert tényként állapította meg, hogy az alperes helytelenül bruttó összeget követelt vissza, nem a ténylegesen kifizetett nettó bért. Az ítéletét az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 162. §-ának (2) és (3) bekezdésére alapította. A pert a XXIII-XXV. rendű felperesek tekintetében a Pp. 157. §-ának a) pontja és a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján megszüntette.
Az I-XXII. rendű felperesek a fellebbezésükben kérték az ítélet megváltoztatását és a mentesítésüket. Hangsúlyozták, hogy a magasabb bért jogerős ítélet alapján kapták. Ha ez az álláspontjuk nem volna helytálló, az alperes akkor is elmulasztotta a 60 napos határidőt, és a követelés ezen az időn belül volt esedékes, nem pedig az általános elévülési időn belül.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta, és hatályon kívül helyezte az alperesnek az I-XXII. rendű felperesekkel szemben kiadott fizetési felszólításait. Az alperes által fizetendő eljárási illetéket 32.840 forintra felemelte, kötelezte 19.370 forint fellebbezési illeték megfizetésére.
Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes jogi képviselője 1995. július 4-én vette át a Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletét, a fizetési felszólítások kelte pedig 1995. október 31-e volt. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett: a felpereseknek fel kellett volna ismerniük, hogy maguk idézték elő a kifizetés alaptalanságát.
Az alperes nem bizonyította a perben, hogy a felpereseket a felismerés kötelezettsége terhelte és azt sem, hogy 1995. július 4-ét követően bármilyen alaptalan kifizetés történt volna. Minthogy a kifizetés visszakövetelésének határideje 60 nap, és ezt az alperes elmulasztotta, a fizetési felszólításokat hatályon kívül kellett helyezni.
Az alperes felülvizsgálati kérelme a megyei bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és a felperesek keresetének elutasítására irányult. Álláspontja szerint a perben nincs mód az Mt. 162. §-ának alkalmazására, ez a követelés az elévülési időn belül érvényesíthető.
A felperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
Fenntartották a perben előadott álláspontjukat, amely szerint a magasabb bérhez jogerős bírói ítélet alapján jutottak, nem tudtak és nem tudhattak annak alaptalanságáról, nem ők idézték elő a téves kifizetést, nem rosszhiszeműek. Az alperes azonban elmulasztotta a visszakövetelésre nyitva álló 60 napos határidőt.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A perben eljárt megyei bíróság a felpereseket terhelő visszafizetési kötelezettség tekintetében tévesen alkalmazta az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 162. §-ának (1)-(3) bekezdéseit.
Kétségtelen, hogy a felperesek a többletmunkabérhez a korábbi bírósági ítéletek alapján jutottak. Annak kifizetését nem ők idézték elő, ezért annak jogalapja hiányát nem ismerhették fel. Őket a többletmunkabér a Legfelsőbb Bíróság ítéletét követően azonban már nem illette meg.
Ez a felpereseket meg nem illető munkabér azonban nem minősül tévesen kifizetett munkabérnek, hanem tartozásnak, amelyet az alperes az Mt. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében az elévülési időn (3 éven) belül visszakövetelhet.
Az alperes eleget tett az Mt. 162. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak, amikor a követelését írásbeli felszólítással érvényesítette, és az elsőfokú bíróság helytállóan döntött, amikor a ténylegesen kifizetett nettó bér visszafizetésére kötelezte a felpereseket.
A felperesek tartozása ugyanis a korábban jogerősen hozott bírósági ítéletek következtében keletkezett, amely ítéleteket a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálat eredményeként helyezett hatályon kívül.
A perköltség viselése a pervesztesség következménye.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.343/1997. sz.)