adozona.hu
BH 1998.4.198
BH 1998.4.198
A munkáltató ellenőrizheti a közalkalmazott munkavégzésre képes állapotát, ennek keretében azt is, hogy fogyasztott-e alkoholt, illetőleg annak hatása alatt áll-e. Az ellenőrzés azonban nem sértheti a közalkalmazott személyiségi jogait, az ellenőrzési jog gyakorlása nem lehet rendeltetésellenes [1992. évi XXXIII. tv. 2. § (3) bek., Mt. 103. § (1) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1980 óta áll az alperes alkalmazásában, műszaki tanár munkakört lát el. Az alperes fegyelmi tanácsa a határozatával elbocsátás büntetéssel sújtotta, mert 1995. szeptember 20. napján alkoholos befolyásoltság alatt jelent meg a munkahelyén, az alkoholszonda használatát megtagadta, a vérvételhez nem járult hozzá.
A felperes a határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet indított.
A munkaügyi bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot, és a felperes közal...
BH 1998.4.198 A munkáltató ellenőrizheti a közalkalmazott munkavégzésre képes állapotát, ennek keretében azt is, hogy fogyasztott-e alkoholt, illetőleg annak hatása alatt áll-e. Az ellenőrzés azonban nem sértheti a közalkalmazott személyiségi jogait, az ellenőrzési jog gyakorlása nem lehet rendeltetésellenes [1992. évi XXXIII. tv. 2. § (3) bek., Mt. 103. § (1) bek. a) pont].
A felperes 1980 óta áll az alperes alkalmazásában, műszaki tanár munkakört lát el. Az alperes fegyelmi tanácsa a határozatával elbocsátás büntetéssel sújtotta, mert 1995. szeptember 20. napján alkoholos befolyásoltság alatt jelent meg a munkahelyén, az alkoholszonda használatát megtagadta, a vérvételhez nem járult hozzá.A felperes a határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet indított.
A munkaügyi bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot, és a felperes közalkalmazotti jogviszonyát helyreállította. Megállapította, hogy a tanúk a felperesnél nem tapasztaltak alkoholos befolyásoltságot, ami indokolta volna a vizsgálatot. A felperest több személy jelenlétében kívánta az igazgató rávenni a szondavizsgálatra, rendőrt is hívott. Ebben a helyzetben a vizsgálat megtagadása nem róható fel a felperesnek, alkoholos befolyásoltsága pedig nem bizonyosodott be.
A felperes keresetének elutasítása iránt az alperes fellebbezett, a felperes pedig a keresetét felemelve, a felfüggesztés idejére járó bér megfizetését kérte.
A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét és az alperest 302.990 forint elmaradt jövedelem megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság szerint a felperes az együttműködési kötelezettségét megszegte, amikor a szondáztatást megtagadta. A tanúk nem tapasztaltak ittasságra vagy alkoholfogyasztásra utaló jeleket a felperesnél. Nem tanúsított olyan magatartást, ami rendőri közreműködésre okot adott volna. A felperessel szemben kiszabott legsúlyosabb fegyelmi büntetés nem áll arányban a kötelezettségszegéssel, azonban a büntetés enyhítésére - erre irányuló kérelem hiányában - nem volt lehetőség [Pp. 215. §]. A keresetkiesés összegét a felperes illetményemelkedésére tekintettel állapította meg.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a felperes keresetének elutasítása, másodlagosan a megyei bíróság új eljárásra utasítása iránt az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A kérelmező szerint az eljárt bíróságok okszerűtlenül mérlegelték a felperes vétkes kötelezettségszegését az elbocsátás büntetés szempontjából. Ha a pedagógus közalkalmazott bármikor megtagadhatná az alkoholszondás vizsgálat elvégzését, a munkáltató nem tudná az alkoholos befolyásoltság alatt történő munkavégzést bizonyítani, és nem alkalmazhatná a legsúlyosabb büntetést. A felperes a rendőr megérkezése előtt már megtagadta a szondáztatást, ami az MK 122. számú állásfoglalás szerint önmagában súlyos kötelezettségszegés. Az oktatási intézmény alperesnek lényeges érdeke fűződik ahhoz, hogy az oktató ne tarthasson órát alkoholos állapotban, és az alperes bármikor vizsgálhassa az alkoholmentes állapotot. Az alperes a felperes felemelt keresetével kapcsolatban további bizonyítást indítványozott, mert a felperes ellentétes nyilatkozatokat tett arra nézve, hogy 1996. április 12. napjától keresőképes volt-e, vagy csak a táppénzjogosultságát merítette ki. Bizonyítási indítványát a megyei bíróság elutasította, de nem indokolta meg.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen arra mutat rá, hogy a kereseti kérelemhez kötöttség [Pp. 215. §], valamint a fellebbezési kérelemhez kötöttség [Pp. 253. §-ának (3) bekezdése] nem akadálya a fegyelmi büntetés enyhítésének, amennyiben a közalkalmazott kizárólag a fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezését kéri, illetőleg a munkáltató a fegyelmi büntetést hatályon kívül helyező elsőfokú ítélet ellen a kereset elutasítása iránt nyújt be fellebbezést. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az eljárt bíróság mérlegelheti, hogy a vétkes kötelezettségszegéssel - amennyiben az megállapítható - milyen fegyelmi büntetés áll arányban. A kérelem korlátaihoz kötöttség ezáltal nem sérül, mert a több magában foglalja a kevesebbet.
Ennek megfelelően a felülvizsgálati kérelem alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy a felperes magatartása fegyelmi vétséget valósított-e meg, és azzal arányban milyen büntetés áll.
A munkáltató a közalkalmazott munkavégzésre képes állapotát ellenőrizheti, ennek keretében azt is, hogy fogyasztott-e alkoholt, illetőleg annak hatása alatt áll-e. Az ellenőrzés azonban nem sértheti a közalkalmazott személyiségi jogait, az ellenőrzési jog gyakorlása nem lehet rendeltetésellenes. Amikor az alperes a felperest szondáztatni kívánta, semmi sem utalt arra, hogy a felperes alkoholt fogyasztott, illetőleg annak hatása alatt végezte a munkáját. Az alperes igazgatója a vizsgálathoz a felperes felettesét, a közalkalmazotti tanács elnökét és a szakszervezeti bizottság titkárát is odahívta, majd rendőri intézkedést kért, mert a felperes nem volt hajlandó a szondát az iskolában megfújni. Mindezek a körülmények alappal indították arra a felperest, hogy a vizsgálatot megtagadja, noha megfelelő körülmények között a vérvételt nem ellenezte. Kezelőorvosának vallomása szerint a helységben nem volt olyan egészségügyi intézmény, ahol ezt a felperes egészségének veszélyeztetése nélkül el lehetett volna végezni, mert a felperes vérzékenységet előidéző gyógyszert szed, emiatt állandó orvosi ellenőrzés alatt áll.
Mindezekből a körülményekből arra kell következtetni, hogy az alperes az ellenőrzési jogát nem rendeltetésszerűen kívánta gyakorolni, ezzel kapcsolatban a felperest nem terhelte együttműködési kötelezettség. Kötelezettség hiányában nem követett el fegyelmi vétséget, ezért vele szemben nem lehet fegyelmi büntetést kiszabni. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a fegyelmi tanácsban a munkáltatói jogkör gyakorlója nem vett részt, helyette a jogtanácsos vezette a tanácsot, emiatt még fegyelmi vétség esetén sem lehetett jogszerűen büntetést kiszabni.
A felperes a fegyelmi eljárás alatt már keresőképtelen volt. Ellentmondóak voltak az előadásai abból a szempontból, hogy 1996. április 12. napjától keresőképes volt-e, vagy pedig a táppénzjogosultságát kimerítette. A megyei bíróság ezzel kapcsolatban beszerezte a kezelőorvos igazolását, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a felperes a kérdéses időponttól kezdve keresőképes volt. Ennek eldöntése nem függ attól, hogy a felperes kezelőorvosának nyilvántartása megfelelő volt-e. Az alperes ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványának elutasítása jogszerű volt, az elutasítás indokolásának hiánya nem hatott ki az érdemi döntésre.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján az érdemét tekintve nem jogszabálysértő másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta, és az alperest a felperes felülvizsgálati költségének megfizetésére kötelezte.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.267/1997. sz.)