adozona.hu
BH 1998.4.194
BH 1998.4.194
A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben jogosult a várható költségeinek fedezetéül szolgáló tartalékképzésre, a várható díjának terhére azonban előleg felvételére nem kerülhet sor. Nem sért jogszabályt a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a közbenső mérleg jóváhagyásakor a felszámolót az általa jogosulatlanul felvett díjelőleg visszafizetésére - ideiglenes intézkedéssel - kötelezi. [Az 1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (1) és (3), (5)-(6) bek., 57. § (1) bek., (2) be
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező 1996. április 30-án benyújtott kifogásában sérelmezte, hogy a felszámoló erre vonatkozó bírósági végzés hiányában felszámolói díjelőleget vett fel, jóllehet a Cstv. 60. §-ának (1) bekezdése szerint kizárólag a bíróság jogosult a felszámoló díját megállapítani, s nincs olyan jogszabályhely, amely lehetővé tenné a felszámolónak, hogy a bíróság jóváhagyása nélkül felszámolói díjat érvényesítsen, illetve a később, a bíróság által megállapítandó díjára előleget vegyen fel. Kérte ezért a...
BH 1998.4.194 A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben jogosult a várható költségeinek fedezetéül szolgáló tartalékképzésre, a várható díjának terhére azonban előleg felvételére nem kerülhet sor. Nem sért jogszabályt a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a közbenső mérleg jóváhagyásakor a felszámolót az általa jogosulatlanul felvett díjelőleg visszafizetésére - ideiglenes intézkedéssel - kötelezi. [Az 1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (1) és (3), (5)-(6) bek., 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 59. § (1) bek.].
A hitelező 1996. április 30-án benyújtott kifogásában sérelmezte, hogy a felszámoló erre vonatkozó bírósági végzés hiányában felszámolói díjelőleget vett fel, jóllehet a Cstv. 60. §-ának (1) bekezdése szerint kizárólag a bíróság jogosult a felszámoló díját megállapítani, s nincs olyan jogszabályhely, amely lehetővé tenné a felszámolónak, hogy a bíróság jóváhagyása nélkül felszámolói díjat érvényesítsen, illetve a később, a bíróság által megállapítandó díjára előleget vegyen fel. Kérte ezért a felszámolót a felszámolói díjelőleg visszafizetésére kötelezni.A felszámoló a kifogás elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor kell kielégíteni. A hivatkozott jogszabály nem tiltja, hogy a felszámoló díjelőleget vegyen fel, illetőleg ennek lehetőségét egyéb bírósági eljáráshoz sem köti.
Az elsőfokú bíróság a kifogást megalapozottnak találta, annak helyt adott, és arra kötelezte a felszámolót, hogy a díjelőlegként felvett összeget az adós számlájára a végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül utalja vissza. Döntésének indoka szerint az eljárásra, az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény az irányadó (módosított Cstv.), ennek 57. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint felszámolási költség a felszámolói díj, amely a felszámolónak az 59. § szerint megállapított díja. Ez tartalmazza a felszámoló által igénybe vett teljesítési segéd közreműködésével összefüggésben a felszámolónál felmerült kiadásokat. Az 59. § a felszámolói díjról rendelkezik. Ebből következően a bíróság csak a felszámolási eljárás befejezésekor kerül olyan helyzetbe, hogy - az eljárás lezárásával egyidejűleg - a felszámoló díját megállapítsa, és csak ekkor rendelkezhet annak kifizetéséről. Ebből következően előleg érvényesítésére nincs mód, de a Cstv. 50. §-ának (3) bekezdése alapján "a felszámolói díj várható összegére" tartalékot kell képezni. Mindezekre tekintettel a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdése alapján a felszámoló részére új intézkedés megtételét írta elő. Mivel a felek között az összeg kérdésében nem volt vita, így arról a bíróságnak nem kellett döntenie.
A végzés ellen az adós felszámolója nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a kifogás elutasítását kérte elkésettség miatt. Fellebbezésének indokaként előadta, hogy 1995. december 31-én a felszámoló közbenső mérleget készített, amelyet valamennyi hitelező - az APEH kivételével - elfogadott "és jóváhagyott". A közbenső mérleghez az APEH kiegészítéseket kért a felszámolótól, amit a felszámoló 1996. február 29-én részére megküldött. Azt a címzett - a csatolt tértivevény alapján - 1996. március 5-én kézhez vette. Ez a kiegészítés is tartalmazta a felszámolónak a felszámolási időszakban realizálódó bevételek, kiadások pénzforgalmi szemléletű bemutatását, a 434.000,-Ft felszámolási díjelőleget, másrészt tartalmazta a tartalékként képzett összeg részletezését, amiben 218.000,-Ft összegű felszámolói díj szerepelt. A felszámoló adatszolgáltatására az APEH 1996. március 14-i levelében újabb észrevételt tett a felszámolóhoz, melyben a felszámolói díjelőleg jogosultságának további igazolását kérte. A felszámoló erre március 25-én válaszlevelet küldött, ehhez képest az APEH csupán 1996. április 30-án nyújtotta be a kifogását a felszámoló sérelmezett magatartása ellen, így a módosított Cstv. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 8 napos határidőt elmulasztotta. Mivel az APEH mint hitelező már 1996. március 5-én tudomást szerzett a közbenső mérleg alapján a felszámoló intézkedéséről, a határidőt elmulasztotta. Álláspontja szerint nincs jogi jelentősége annak, hogy a hitelező a felszámolóval levelezést folytatott. A levelezés ténye a kifogást nem pótolhatja, és a határidő elmulasztását nem igazolhatja.
A fellebbezésre adott észrevételében a hitelező az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alaptalan.
Az adós felszámolója az elsőfokú eljárás során nem hivatkozott a kifogásolási határidő elmulasztására, a kifogás elkésettségére, arra csupán a fellebbezésében hivatkozott, és erre alapítottan kérte a kifogás elutasítását. Jelen esetben azonban a "kifogás" benyújtása határidejének nincs jogi jelentősége, és az esetleges elkésettsége sem vezethet az elsőfokú bíróság érdemben helytálló végzésének megváltoztatására.
Az ügy eldöntése szempontjából annak van jelentősége, hogy a felszámoló közbenső mérleget készített, a bíróság e közbenső mérleg jóváhagyása körében - az egyik hitelező figyelemfelhívására - tette meg a törvényben meghatározott szükséges intézkedést.
A módosított Cstv. 50. §-ának (1) bekezdése szerint ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után közbenső felszámolási mérleget (a továbbiakban: közbenső mérleg) készíthet. Az (5) bekezdés szerint a közbenső mérleget és annak alapján a hitelezői követelések részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét a felszámoló köteles - a hitelezői választmány véleményét, illetve a hitelezők véleményét is csatolva - a bíróságnak jóváhagyás végett bemutatni. A (6) bekezdés rendelkezése szerint pedig a bíróság a közbenső mérleget 30 napon belül végzéssel jóváhagyja vagy elutasítja. Az elsőfokú bíróság a közbenső mérleg jóváhagyása körében tett olyan előzetes intézkedést, amely a felszámoló által jogosulatlanul felvett előleg visszafizetésére irányul.
Helyesen mutatott rá ugyanis az elsőfokú bíróság a végzésében, hogy a felszámoló ilyen előleg felvételére nem jogosult. A felhívott törvényhely (3) bekezdése csupán azt teszi lehetővé, hogy a felszámolás várható költségeire a közbenső mérleg alapján a felszámoló tartalékot képezzen, nem jogosult azonban előleget felvenni. A felszámolói díjat - melyben a felszámoló költségei is megjelennek - a bíróságnak a felszámolási eljárás végén kell a módosított Cstv. 59. §-ának (1) bekezdése szerinti keretben meghatároznia. A felszámoló tevékenysége vállalkozási jellegű, ebből következik, hogy díja csak a felszámolási eljárás végén válik esedékessé.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazott Pp. 259. §-a folytán, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpk.VI.32.917/1996. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2013.11.311 Amennyiben a bíróság határozata alapján nem az eljárás befejezésekor, hanem korábban szűnik meg a kijelölt felszámoló tisztsége, akkor a bíróságnak a tisztség megszűnésekor kell határoznia a felszámoló díjazásáról az addig végzett tevékenysége alapján [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 51. § (5) bek., 60. § (1) bek.].
