adozona.hu
BH 1998.3.148
BH 1998.3.148
A törvény értelmében a kollektív szerződést bármelyik szerződéskötő fél felmondhatja, ettől eltérő megállapodásnak határozatlan időre szóló szerződés esetében csak a három hónapos felmondási idő tekintetében lehet helye [Mt. 39. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező az 1996. augusztus 7-én előterjesztett kérelmében előadta, hogy a munkáltató az 1993. április 30-án megkötött kollektív szerződést 1996. május 19-ét követően három hónapos határidővel felmondta. A kollektív szerződés II/1.1 pontjában foglalt rendelkezés értelmében "Ez a kollektív szerződés határozatlan időtartamra jött létre. Szabályait a helyébe lépő új kollektív szerződés hatálybalépéséig kell alkalmazni". Ez a felmondás tehát rendeltetésellenes joggyakorlással történt, ezért an...
BH 1998.3.148 A törvény értelmében a kollektív szerződést bármelyik szerződéskötő fél felmondhatja, ettől eltérő megállapodásnak határozatlan időre szóló szerződés esetében csak a három hónapos felmondási idő tekintetében lehet helye [Mt. 39. § (1) bek.].
A kérelmező az 1996. augusztus 7-én előterjesztett kérelmében előadta, hogy a munkáltató az 1993. április 30-án megkötött kollektív szerződést 1996. május 19-ét követően három hónapos határidővel felmondta. A kollektív szerződés II/1.1 pontjában foglalt rendelkezés értelmében "Ez a kollektív szerződés határozatlan időtartamra jött létre. Szabályait a helyébe lépő új kollektív szerződés hatálybalépéséig kell alkalmazni". Ez a felmondás tehát rendeltetésellenes joggyakorlással történt, ezért annak megállapítását kérte, hogy az ellenérdekű fél a továbbiakban köteles a kollektív szerződést alkalmazni.A munkaügyi bíróság végzésével megszüntette az eljárást, minthogy a kérelmező nem kérte a kitűzött meghallgatás távollétében történő megtartását, és az ellenérdekű fél kérte az eljárás megszüntetését [Pp. 136. § (1) bekezdés].
A munkaügyi bíróság végzése ellen a kérelmező fellebbezett, kérte a végzés hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróságnak a kollektív munkaügyi perek szabályai szerinti eljárásra utasítását.
A megyei bíróság végzésével helybenhagyta a munkaügyi bíróság végzését, minthogy a kérelmező által érvényesített követelés bírói úton nem, hanem kollektív munkaügyi vitaként a bírósági eljáráson kívüli szabályok [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 194-198. §] szerint érvényesíthető.
A jogerős végzés ellen a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérte. Indokul arra hivatkozott, hogy a munkaügyi bíróság végzése jogszabálysértő, mert a kérelmező a távolmaradását kimentette és új tárgyalási határnap kitűzését kérte. A másodfokú bíróság végzése pedig azért sért jogszabályt, mert mellőzte a bírósági útra tartozó kollektív munkaügyi jogvita fennállásának megállapítását és elbírálását.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A kérelmező a kollektív szerződés hatályosságának megállapítását egyrészt azon az alapon kérte, hogy a felek 1996. április 19-én módosították a kollektív szerződést, ezért annak május 19-i felmondása rendeltetésellenes joggyakorlással történt. Ennélfogva a kollektív szerződés hatályban lévőnek tekintendő.
Egyéb tények állítása és bizonyítása nélkül egymagában az, hogy a felek által történt módosítást követően valamelyik fél él a kollektív szerződés felmondására vonatkozó jogával, nem valósít meg rendeltetésellenes joggyakorlást. Ezért ilyen alapon nem volt a kollektív szerződés hatályának megszűnése eredményesen vitatható.
A kérelmező azon az alapon is kérte a kollektív szerződés hatályosságának megállapítását, hogy annak rendelkezése szerint a szabályait az új kollektív szerződés hatálybalépéséig kell alkalmazni.
A Legfelsőbb Bíróság ezt az érvelést sem találta a kollektív szerződés hatályosságának megállapítására alkalmasnak. A vitás szabály ugyanis előbb a kollektív szerződés határozatlan időre szóló voltáról rendelkezik, és ehhez kapcsolja azt a további megállapodást, hogy szabályait az új kollektív szerződés hatálybalépéséig kell alkalmazni.
A Munka Törvénykönyve értelmében a kollektív szerződésre vonatkozó törvényi rendelkezések kényszerítő jellegűek, ezért semmis a kollektív szerződésnek az a rendelkezése, amely jogszabállyal ellentétes [Mt. 13. § (2)- (4) bekezdés].
A törvény értelmében a kollektív szerződést bármelyik szerződéskötő fél felmondhatja, ettől eltérő megállapodásnak határozatlan időre szóló szerződés esetében csak a három hónapos felmondási idő tekintetében lehet helye [Mt. 39. § (1) bekezdés]. A felek kollektív szerződésében foglalt szabályozásnak a jogszabályokba nem ütköző értelme ezért csak az lehet, hogy a kollektív szerződés határozatlan időre szól, azt bármelyik fél felmondhatja, de a kollektív szerződés felmondás hiányában az új kollektív szerződés hatálybalépésével hatályát veszti.
Ehhez képest a felek kollektív szerződése tekintetében a felmondás nem volt kizárt, így annak alapján a felmondási idő lejártával a kollektív szerződés hatályát vesztette, és annak hiányában munkaügyi jogvita indítására nem volt lehetőség.
A jogerős végzés nem a munkaügyi bíróság által felhozott okból hagyta helyben az eljárást megszüntető határozatot, ezért a munkaügyi bíróság végzésének indokolásában foglaltak nem képezték a felülvizsgálati eljárás tárgyát. Az állított eljárási szabálysértéseknek ennélfogva a módosított indokolás szerint a másodfokú határozat meghozatalára nem volt kihatásuk [Pp. 275/A. § (1) bekezdés].
(Legf. Bír. Mfv.I.11.044/1996. sz.)