adozona.hu
BH 1998.1.55
BH 1998.1.55
Fegyelmi büntetés kiszabásának feltételei a rendőrségnél vezető munkakört betöltő rendőrrel szemben [1971. évi 10. tvr. 35. § (2) bek.*].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a bűnüldözési főosztály vezetője volt.
A felperes és felettese ellen a munkáltatói jogkör gyakorlója fegyelmi eljárást indított. A felperest a határozatával lefokozta és a szolgálati viszonyát 1992. október 15-i hatállyal megszüntette. A határozat indokolása szerint a felperes a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mert egy korlátolt felelősségű társaságba való belépéshez nem kért engedélyt. A gazdasági társaságot a felperes egy büntetett előéletű személlyel alapította, akivel ...
BH 1998.1.55 Fegyelmi büntetés kiszabásának feltételei a rendőrségnél vezető munkakört betöltő rendőrrel szemben [1971. évi 10. tvr. 35. § (2) bek.*].
A felperes a bűnüldözési főosztály vezetője volt.A felperes és felettese ellen a munkáltatói jogkör gyakorlója fegyelmi eljárást indított. A felperest a határozatával lefokozta és a szolgálati viszonyát 1992. október 15-i hatállyal megszüntette. A határozat indokolása szerint a felperes a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mert egy korlátolt felelősségű társaságba való belépéshez nem kért engedélyt. A gazdasági társaságot a felperes egy büntetett előéletű személlyel alapította, akivel szemben a nyomozást felfüggesztették. A jogellenes állapotot a fegyelmi eljárás alatt is fenntartotta.
A határozat ellen a felperes panaszt nyújtott be.
A belügyminiszter a határozatával a panaszt elutasította, de a tényállást megváltoztatta: a felperes tőketulajdonosként társaság tagja lehetett, ehhez nem kellett engedélyt kérnie. A társaságban a felperes ügyvezető volt, ehhez - mivel a tisztség munkavégzésre irányuló jogviszonyt hozott létre - engedélyt kellett volna kérnie. A felperes tisztsége a fegyelmi eljárás megindításakor is fennállt.
A fegyelmi fenyítés hatályon kívül helyezése iránt a felperes keresetet indított.
A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott, az első- és a másodfokú határozatot megváltoztatva, a fegyelmi büntetést havi 5000 Ft illetménycsökkentésre mérsékelte. A bíróság szerint a felperes méltatlanná vált a rendőrtiszti szolgálatra, amikor egy büntetett előéletű személlyel alapított gazdasági társaságot, egy személygépkocsi vámkezeltetésén kívül azonban nem vett részt a társaság tevékenységében, jövedelme nem volt. A felperes 1991 szeptemberében állománygyűlésen bejelentette a kilépési szándékát a társaságból, noha jogi értelemben csak az 1993. május 25-i taggyűlésen szűnt meg az ügyvezetői tisztsége.
Az ítélet ellen mind a felperes, mind az alperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét azzal a változtatással hagyta helyben, hogy a felperes beosztási illetményét egyévi időtartamra 10%-os mértékben csökkentette. A másodfokú bíróság szerint a felperes fegyelmi vétséget követett el, amikor büntetett előéletű személlyel alakította meg a kft-t, és abban ügyvezetői tevékenységet vállalt, ezzel azonban nem áll arányban a legsúlyosabb büntetés.
Az ítélet ellen az alperes felülvizsgálati, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.
Az alperes arra tekintettel kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását, hogy a méltatlanságra alapított fegyelmi vétség - büntetett előéletű személlyel való együttműködés társaság alapításában - tekintetében egyetlen enyhítő körülményt sem lehetett megállapítani. Emiatt nyilvánvalóan helytelen és okszerűtlen a bíróságoknak az a következtetése, hogy a felperes személye, magatartása nem alapoz meg olyan súlyú bizalomvesztést, ami lehetővé tette a szolgálati viszonyának megszüntetését.
A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme az ítéletek és a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére irányult, mert a társaságban viselt ügyvezetői tisztségére figyelemmel, a több mint tíz hónappal korábbi tudomásszerzés miatt, nem lehetett volna fegyelmi eljárást indítani. Az ügyvezetői tisztség nem tekinthető munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak, emiatt azt a korábban hatályos utasítás szerint nem volt köteles bejelenteni. A büntetett előéletű személy nem általa került a társaságba, az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásról nem tudott, valamint arról sem, hogy a hátrányok alól még nem mentesült.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A belügyminiszter másodfokú határozatára tekintettel a perben azt kellett eldönteni, hogy a felperessel szemben egy társaságnak büntetett előéletű személlyel együtt történt alapítása, valamint a társaságban viselt ügyvezető tisztsége bejelentésének elmulasztása miatt 1992. július 27. napján lehetett-e fegyelmi eljárást indítani, illetőleg e cselekmények fegyelmi vétségnek minősülnek-e, vétség esetén pedig - figyelembe véve az esetleges enyhítő és súlyosító körülményeket - a legsúlyosabb fenyítés szabható-e ki.
A felperes a büntetett előéletű személlyel korábban hivatalos, később - annak külföldre távozása után - nem hivatalos kapcsolatot tartott. A gazdasági társaság 1990. december 21. napján történt alapításakor nemcsak az illető személy büntetett előéletéről, hanem egy korábbi nyomozati iratból arról is tudott, hogy ezzel a személlyel szemben súlyos bűncselekmények miatt nyomozást indítottak, de azt a külföldre távozása miatt felfüggesztették. Az a körülmény, hogy a büntetett előéletű személyt nem a felperes vonta be a társaság alapításába, ezen a tényen nem változtat. A felperesnek az a magatartása, hogy ilyen személlyel társaságot alapított, és abban az üzletrészének 1993. május 25-i értékesítéséig részt vett, fegyelmi vétségnek minősül.
A felperes a társaságban ügyvezető volt, ami személyes közreműködésre kötelezte, ez pedig nem vitásan munkavégzésre irányuló jogviszonynak minősül, amit a felperesnek be kellett volna jelentenie. A bejelentési kötelezettsége mindaddig fennállt, amíg a tisztsége meg nem szűnt.
A felperes a társaság alapításában azért vett részt, mert 1990-ben nem látta biztosnak a rendőrségi szolgálatát. Amikor a véleménye megváltozott, az állománygyűlésen a társaságban való részvételét és a kiválási szándékát bejelentette. Nincs adat azonban arra nézve, hogy ekkor az ügyvezetői tisztségét is említette volna, illetőleg azt a körülményt, kivel vett részt a társaság alapításában. Emiatt nem lehet megállapítani azt sem, hogy a felperessel szemben a fegyelmi eljárást későn, az arra jogosult tudomásszerzését követően, több mint három hónappal indította volna meg a fegyelmi jogkört magához vonó vezető.
A felperes a korábbi szolgálati beosztásából eredően ismerte azt a büntetett előéletű személyt, akivel a társaság alapításában részt vett. Nem lehetett ismeretlen előtte a kérdéses személy ismeretségi köre, életvitele. Mindezekre tekintettel olyan gazdasági társaság alapításában való részvétel és abban ügyvezető tisztség elfogadása, amelyben a kérdéses személy szerepel, a felperes korábbi és későbbi beosztásához, szolgálati viszonyához méltatlan. Ez az állapot mindaddig fennállt, amíg taggyűlési határozattal nem szűnt meg a felperes tagsági viszonya és tisztsége. Ezzel kapcsolatban nem értékelhető enyhítő körülményként, hogy a felperes nem bízott a szolgálati viszonyának fenntarthatóságában, illetőleg nem végzett érdemleges tevékenységet sem a társaságban, sem ügyvezetőként.
A felperes tekintetében enyhítő körülmény, hogy a társaságból már korábban is ki akart válni. Ez azonban az elkövetett cselekmény szempontjából, figyelembe véve a felperes beosztását is, nem olyan súlyú, hogy a méltatlan magatartás miatt alkalmazott legsúlyosabb fenyítés enyhítését indokolná.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság közbenső ítéletét megváltoztatva, a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.954/1996. sz.)