adozona.hu
BH 1998.1.52
BH 1998.1.52
A munkakör azokat a tevékenységeket foglalja magában, amelyeket a munkavállaló végezni köteles. Nincs szükség a munkaszerződés módosítására a munkavállaló más szervezeti egységbe történő beosztásánál, ha ez a végzendő munkák jellegét nem változtatja meg [Mt. 103. § (1) bek., 82. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes energetikus és épületgépész előadó munkakörben áll az alperes alkalmazásában.
1995. május 5-én az alperes arról értesítette a felperest, hogy a munkakörét 1995. június 1-jétől a faipari osztály helyett a műszaki osztály szervezetében fogja ellátni.
A felperes az intézkedés ellen egyeztetést kezdeményezett, majd ennek eredménytelenségét követően az intézkedés jogellenességének kimondása (egyoldalú munkaszerződés-módosítás) iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A...
1995. május 5-én az alperes arról értesítette a felperest, hogy a munkakörét 1995. június 1-jétől a faipari osztály helyett a műszaki osztály szervezetében fogja ellátni.
A felperes az intézkedés ellen egyeztetést kezdeményezett, majd ennek eredménytelenségét követően az intézkedés jogellenességének kimondása (egyoldalú munkaszerződés-módosítás) iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A keresetét felemelte, az elmaradt bérfejlesztés megfizetését is kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet. Az ítélet indokolásának lényege szerint az alperes intézkedésével nem változott a felperes személyi alapbére, a munkaköre és a munkavégzés helye sem. Utóbbit ugyanis nem valósítja meg a munkavállalónak más szervezeti egységbe történő beosztása. Emiatt nem volt szükség a felperes munkaszerződésének módosítására. A bérfejlesztésre vonatkozó igényt az alperes mérlegelési körére történt utalással utasította el.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletnek a munkáltatói intézkedés jogellenessége iránti keresetet elutasító részét - e körben a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéssel együtt - részítéletként helybenhagyta. A bérfejlesztésre irányuló keresetre vonatkozó rendelkezések tekintetében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította.
A másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemmel érintett, az elsőfokú ítéletet helybenhagyó döntését az elsőfokú bíróság helytálló indokaival indokolta. Kiemelte, hogy a munkafeladatok nem alapvető megváltozása - arra is figyelemmel, hogy a felperes a faipari osztályra történő visszahelyezését nem kérte - kellően alátámasztja az elsőfokú bíróság döntését. Nem jelent tehát jogellenes munkaszerződés-módosítást, ha a felperes munkaköre a faipari adminisztrációval csökken, egyébként pedig nem változik.
A másodfokú bíróság részítéletének az elsőfokú ítéletet helybenhagyó rendelkezése ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy "teljesen új munkakörbe" került, e tekintetben pedig a munkaszerződése csupán közös megegyezéssel lett volna módosítható. Ennek figyelmen kívül hagyása miatt a másodfokú bíróság rész-ítélete az Mt. 76. §-ának (3) bekezdésébe és a 82. §-ának (1) bekezdésébe ütközik. Utalt az Mt. 4. §-ának (2) bekezdésébe ütköző munkáltatói magatartásra is, valamint arra, hogy nem kötelezhető átszervezés címén sem több munkakör ellátására. A kifejtettek miatt a felperes annak kimondását kérte, hogy az alperes magatartása az Mt. 4. §-ába ütközik, és ennek alapján a kérelme a részítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének helyt adó döntés meghozatalára irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A munkakör azokat a tevékenységeket foglalja magában, amelyeket a munkavállaló végezni köteles. Ezen belül a konkrét feladatokat a munkáltató határozza meg. Az adott esetben - amit a felperes sem vitatott - az alperes azzal az intézkedésével, amellyel a felperest egy másik szervezeti egységbe osztotta be, de a végzendő munkák jellegét nem változtatta meg (csupán egy feladattal, a faipari adminisztrációval csökkentette), nem módosította a felperes munkaszerződését. Emiatt nem volt szükség a felperes hozzájárulására akkor sem, ha esetleg korábban hasonló intézkedéshez az alperes a felperes beleegyezését megszerezte. Az ítélkezési gyakorlat szerint nincs szükség a munkaszerződés módosítására a munkavállaló más szervezeti egységébe történő beosztásához sem.
A másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett rendelkezése indokolásában utalt az Mt. 4. §-ára, és ennek megfelelő vizsgálatot rendelt el a felperesnek a bérfejlesztéssel kapcsolatos kereseti kérelme tárgyában. A felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezés körében - a kifejtettekre tekintettel - a Legfelsőbb Bíróság nem találta megalapozottnak az Mt. 4. §-ában lévő szabály megsértésére irányuló felperesi előadást. A felperest ugyanis jogszerűen osztották be a műszaki osztályra, nincs továbbá bizonyíték arra nézve, hogy erre az intézkedésre az alperesnek nem volt komoly indoka, ellenkezőleg, azt a szervezeti változást, amelyre az alperes az intézkedését alapozta, a felperes nem vitatta. Az a tény önmagában, hogy a felperes feladata kisebb részben csökkent, nem érinti a munkabérét, ennélfogva az Mt. 4. §-ába ütköző magatartás megállapítására nem alkalmas.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság részítéletének az elsőfokú ítéletet részítéletként helybenhagyó, továbbá e körben a fellebbezési illetékről és a másodfokú perköltségről szóló részét hatályában fenntartotta. A részítélet egyéb rendelkezéseit nem érintette.
A felperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.I.10.591/1996. sz.)