adozona.hu
BH 1997.11.557
BH 1997.11.557
A közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetésekor a végkielégítés mértéke szempontjából - a munkáltatónál fennállt jogviszony időtartamán túl - a közszolgálati jogviszonyban töltött időként a törvényben meghatározott időket is figyelembe kell venni [1992. évi XXIII. tv. 19. § (4) és (5) bek].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1970. augusztus 8-ától állt műszaki rajzolóként a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság alkalmazásában. Az 1018/1990. (VIII. 13.) Korm. határozat alapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságból 1990. november 1-jével a Vízügyi Igazgatóság, illetőleg 1990. december 1-jével az alperes Környezetvédelmi Felügyelőség jött létre jogutód szervként.
A Vízügyi Igazgatóság a felperes munkaviszonyát 1990. november 26-án, átszervezésre hivatkozással, 1991. január 26-ára felmondta.
Az ...
BH 1997.11.557 A közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetésekor a végkielégítés mértéke szempontjából - a munkáltatónál fennállt jogviszony időtartamán túl - a közszolgálati jogviszonyban töltött időként a törvényben meghatározott időket is figyelembe kell venni [1992. évi XXIII. tv. 19. § (4) és (5) bek].
A felperes 1970. augusztus 8-ától állt műszaki rajzolóként a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság alkalmazásában. Az 1018/1990. (VIII. 13.) Korm. határozat alapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságból 1990. november 1-jével a Vízügyi Igazgatóság, illetőleg 1990. december 1-jével az alperes Környezetvédelmi Felügyelőség jött létre jogutód szervként.A Vízügyi Igazgatóság a felperes munkaviszonyát 1990. november 26-án, átszervezésre hivatkozással, 1991. január 26-ára felmondta.
Az alperes 1990. december 15-től alkalmazta a felperest ügyintéző munkakörben.
Az alperes az 1995. augusztus 14-én kelt felmentéssel megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát, és részére 3 havi illetményének megfelelő összegű végkielégítést fizetett.
A felperes a keresetében további 9 havi illetményének megfelelő végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a végkielégítése megállapításánál az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 19. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján az alperes jogelődjénél eltöltött időt is figyelembe kell venni.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a felperesnek további 7 havi végkielégítésre való jogosultságát, a marasztalásra irányuló kereseti kérelem tekintetében azonban a pert a kérelem idő előttisége miatt a Kjt. 19. §-ának (7) bekezdésére hivatkozással megszüntette. Álláspontja szerint a Kjt. 19. § (4) bekezdésének és az (5) bekezdésének a) pontja egybevetése alapján a jogelőd munkáltatónál eltöltött időt a jogviszony megszakadásától függetlenül is figyelembe kell venni minden olyan esetben, amikor a korábbi jogviszony alapján a köztisztviselő nem részesült végkielégítésben.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének - a permegszüntető rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett - a végkielégítésre vonatkozó rendelkezését részben megváltoztatva, az alperest további 9 havi végkielégítésként 320 760 forint és kamatai megfizetésére kötelezte. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
A megyei bíróság a végkielégítés jogalapja tekintetében egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, minthogy a felperes foglalkoztatása a jogelődnél és a jogutódnál folyamatos volt, egybekapcsolódott, függetlenül a közbenső munkáltatói intézkedéstől. A végkielégítés mértéke tekintetében, az elsőfokú bíróság téves számítását helyesbítve, a már kifizetett 3 havi végkielégítésen felül további - időközben esedékessé vált - 9 havi végkielégítés megfizetésére kötelezte az alperest.
Az alperes felülvizsgálati kérelme - jogszabálysértésre hivatkozással - a jogerős ítélet megváltoztatására, a felperes keresetének elutasítására irányult. Kifejtette, hogy a végkielégítés szempontjából a Ktv. 19. §-ának (5) bekezdése szerint a jogelőd munkáltatónál eltöltött idő [a) pont] a perbeli esetben nem vehető figyelembe, minthogy a felperes felmondással megszüntetett munkaviszonya és a korábbitól eltérő munkakörre szóló munkaszerződéssel létesített új munkaviszonya nem volt folyamatos, hanem az az említett munkajogi intézkedések miatt megszakadt. A felperes helyzetét tehát tévesen tekintette megegyezőnek a jogerős ítélet azon dolgozókéval, akik közvetlenül kerültek a jogelőd Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól a jogutód Környezetvédelmi Felügyelőséghez.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A perben eljárt bíróságok a Ktv. 19. §-ának (4) és (5) bekezdésének egybevetése alapján a jogszabály helytálló értelmezésével következtettek arra, hogy a közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetésekor a végkielégítés szempontjából - az alperesnél fennállt jogviszony időtartamán felül - közszolgálati jogviszonyban töltött időként az (5) bekezdésben meghatározott időket is figyelembe kell venni. A Ktv. 19. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint ilyen figyelembe veendő időnek minősül a jogelőd munkáltatónál eltöltött idő.
Az alperes tekintetében jogelőd munkáltatónak a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság minősül. A felperes azonban az alperesnél létesített jogviszonyát megelőzően már nem az előbbi jogelőd szervnél, hanem annak egy másik jogutódjánál, a Vízügyi Igazgatóságnál állt munkaviszonyban, és e szerv felmondta a munkaviszonyát. A felperes munkaviszonya tehát megszűnt, és nem a jogelőd szervtől került az alpereshez. Ezt a tényt figyelmen kívül hagyva, tévesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya, illetve foglalkoztatása a jogelődnél és a jogutód alperesnél egybekapcsolódott.
Ennélfogva a felperes további végkielégítésre vonatkozó igényét a Ktv. 19. §-ának (5) bekezdése szerint figyelembe veendő közszolgálati jogviszonyban töltött idő hiányában, tehát jogalap hiányában a munkaügyi bíróság jogszabálysértően találta alaposnak, és ezt a másodfokú ítélet törvénysértően hagyta helyben.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva, elutasította a felperes keresetét.
A felperes a Pp. 78. §-a alapján köteles az alperes első-, másodfokú per- és felülvizsgálati eljárási költségeit megfizetni. A per és a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.533/1996. sz.)