adozona.hu
BH 1997.11.554
BH 1997.11.554
A szövetkezet közgyűlésének a munkavállaló munkaviszony jellegű jogviszonya megszüntetését előíró döntése önmagában nem tekinthető a munkáltató működésével összefüggő olyan oknak, amely - a felmondás részletes indokolása nélkül - jogszerűvé tenné a felmondást. Az ilyen döntés kizárólag a munkáltató szándékának a kifejezése [Mt. 89. § (2) és (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperessel, illetőleg a jogelődjével tagsági viszonyban állt. A felek 1993. szeptember hó 14. napján munkaviszony jellegű jogviszony létrehozására kötöttek szerződést. Eszerint az alperes a felperest határozatlan időre, jogtanácsos munkakörben alkalmazza 30 750 Ft munkabérrel. A felperes a munkakörét részmunkaidőben látta el. Az alperes közgyűlése elhatározta a szövetkezet jogutód nélküli megszüntetését, és végelszámolót jelölt ki, majd újabb határozatával a végelszámoló és a fe...
BH 1997.11.554 A szövetkezet közgyűlésének a munkavállaló munkaviszony jellegű jogviszonya megszüntetését előíró döntése önmagában nem tekinthető a munkáltató működésével összefüggő olyan oknak, amely - a felmondás részletes indokolása nélkül - jogszerűvé tenné a felmondást. Az ilyen döntés kizárólag a munkáltató szándékának a kifejezése [Mt. 89. § (2) és (3) bek.].
A felperes az alperessel, illetőleg a jogelődjével tagsági viszonyban állt. A felek 1993. szeptember hó 14. napján munkaviszony jellegű jogviszony létrehozására kötöttek szerződést. Eszerint az alperes a felperest határozatlan időre, jogtanácsos munkakörben alkalmazza 30 750 Ft munkabérrel. A felperes a munkakörét részmunkaidőben látta el. Az alperes közgyűlése elhatározta a szövetkezet jogutód nélküli megszüntetését, és végelszámolót jelölt ki, majd újabb határozatával a végelszámoló és a felperes munkaviszony jellegű jogviszonyának megszüntetéséről, valamint új végelszámoló kijelöléséről döntött. A végelszámoló 1995. január 10. napjával - harminc nap felmondási idővel - megszüntette a felperes jogviszonyát, mert a közgyűlés ilyen tartalmú döntést hozott.A felperes a sikertelen egyeztetés után keresetet indított a jogviszonyának helyreállítása és a kiesett időre járó bérének, étkezési hozzájárulásának a megfizetése iránt.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes intézkedése jogellenes volt, ezért 307 776 Ft munkabér megfizetésére és 5500 Ft értékű étkezési utalvány kiadására kötelezte az alperest. A munkaügyi bíróság szerint a végelszámolónak kijelölt személy nem volt az igazgatóság tagja, ezért nem lehetett volna megválasztani, ennek következtében a felmondás nem a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosítottól származott.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, a felperes pedig a keresetét az időközben esedékes járandóságai összegével felemelte.
A megyei bíróság ítéletével az elmaradt munkabér címén járó marasztalást 471 901 Ft-ra, a kiadandó étkezési utalvány értékét 8250 Ft-ra felemelte. A megyei bíróság mellőzte a végelszámoló megválasztásával kapcsolatos okfejtést, mert ez a cégbíróságra tartozó kérdés. Az alperes intézkedése azonban jogellenes volt, mert nem tartalmazott indokolást.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezésével kérte a kereset elutasítását. A Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalásában kifejtettekre hivatkozott, amely jogszerűnek tartja a rendes felmondás indokának összefoglalt közlését, ennek pedig a közgyűlés döntésére történt hivatkozás megfelelt.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A felperes az alperessel munkaviszony jellegű jogviszonyban állt, amire az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Mt. 89. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles a felmondását megindokolni, az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. A (3) bekezdés szerint a felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Az alperes kizárólag a felperes munkaviszony jellegű jogviszonya megszüntetését előíró közgyűlési döntésre hivatkozott. Ez azonban nem tekinthető a munkáltató működésével összefüggő oknak, hanem a munkáltatói szándék kifejezése. Ellenkező esetben önmagában a döntés ténye oka lehetne a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének, ami nyilvánvalóan az okszerű indokolási kötelezettség kijátszását eredményezné.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a per főtárgya tekintetében hatályában fenntartotta.
Észlelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy az eljárt bíróságok nem állapították meg a pervesztes alperes illetékfizetési kötelezettségét, ezért a Pp. 275/B. §-a alapján, figyelemmel a 253. § (3) bekezdésében foglaltakra, rendelkezett az első- és másodfokú eljárás illetékének megfizetéséről is. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.771/1996. sz.)