adozona.hu
BH 1997.10.503
BH 1997.10.503
A pénztárosok felelőssége objektív felelősség, az általuk kezelt és őrzött fizetőeszközben bekövetkezett hiányért - a vétkességükre tekintet nélkül - teljes anyagi felelősséggel tartoznak [1967. évi II. tv. 58. § (1) bek., 48/1979. (XII. 1.) MT r. 80. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesek a felperes alkalmazásában álltak pénztáros munkakörben, a munkavégzésük helye a felperes határkirendeltségén volt. 1992. április 23-án a II. rendű alperes a napi valutabevételről elkészítette a címletjegyzéket, és kitöltötte az ún. beszállítási jegyet. A bekötegelt pénzt borítékba helyezte, és éjszakára vaskazettába zárva, az irodában található, biztonsági zárral ellátott szekrényben helyezte el. Másnap reggel, a távozása előtt, megmutatta az előző napi valutabevételt tartalmazó ...
BH 1997.10.503 A pénztárosok felelőssége objektív felelősség, az általuk kezelt és őrzött fizetőeszközben bekövetkezett hiányért - a vétkességükre tekintet nélkül - teljes anyagi felelősséggel tartoznak [1967. évi II. tv. 58. § (1) bek., 48/1979. (XII. 1.) MT r. 80. § (1) bek.].
Az alperesek a felperes alkalmazásában álltak pénztáros munkakörben, a munkavégzésük helye a felperes határkirendeltségén volt. 1992. április 23-án a II. rendű alperes a napi valutabevételről elkészítette a címletjegyzéket, és kitöltötte az ún. beszállítási jegyet. A bekötegelt pénzt borítékba helyezte, és éjszakára vaskazettába zárva, az irodában található, biztonsági zárral ellátott szekrényben helyezte el. Másnap reggel, a távozása előtt, megmutatta az előző napi valutabevételt tartalmazó borítékot a munkahelyére érkezett I. rendű alperesnek, amelyet azonban tételesen nem számoltak át. Az I. rendű alperes a kolléganőjét kérte meg a valutabevétel átszámolására. Az címletenként és valutanemenként egyezett a beszállítási jegyzéken feltüntetett tételekkel. Ezt a tényt közölve, a valutát tartalmazó, általa lezárt borítékot az I. rendű alperes asztalára tette, aki azt a pénzszállítók megérkezéséig az asztalán őrizte.A központból érkezett irodavezető-helyettes átvette a valutáról készült beszállítási jegyzéket, azt átnézte, és aláírta. A pénzt tartalmazó lezárt borítékot a biztonsági őr lepecsételte, és az okmányokkal együtt a riasztótáskába tette, majd a pénzszállító autó hátsó csomagtartójába zárta. A központi iroda előtt a pénzszállító autóból a táskát kivette, és a valutát tartalmazó borítékot a valutapénztárosnak átadta. A boríték sértetlen volt, amelyet a valutapénztáros az irodavezető jelenlétében bontott fel. A borítékban 3 köteg volt, amelynek csak az első és felső lapja volt valuta, közötte pedig méretre vágott fénymásolópapír volt. A boríték felbontásáról és annak tartalmáról, valamint az alperesek meghallgatásáról jegyzőkönyv készült. A felperes egyúttal jelentős értékre elkövetett lopás bűntettének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, a rendőrkapitányság azonban a határozatával a nyomozást bizonyítékok hiánya miatt megszüntette.
A peres felek között 1993. június 29. napján lefolytatott egyeztető tárgyalás nem vezetett eredményre.
Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a pénztárosok, pénz- és értékkezelők felelőssége vétkesség nélküli felelősség, a kártérítés általános szabályai szerint azonban a munkáltató köteles bizonyítani a kár bekövetkezését és mértékét, annak bekövetkezését, valamint a kár és a károkozó magatartás közötti okozati összefüggést. Az alperesek felelőssége kizárólag a tevékenységük feletti ellenőrzés lehetőségéig állt fenn. Elfogadta a kolléganő tanúvallomását, amely szerint a II. rendű alperes által bekötegelt valuta megegyezett a beszállítási jegyzéken feltüntetett összegekkel, ezért a II. rendű alperes nem tehető felelőssé annak hiányáért. Az I. rendű alperes az átszámolt valutát tartalmazó és az asztalára helyezett borítékot mindvégig őrizetében tartotta, az ő felelőssége is csak a boríték átadásának időpontjáig állt fenn. Az alpereseket terhelő szigorú felelősségi forma csak akkor alkalmazható, ha a munkáltató kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a hiány akkor következett be, amikor az érték a munkavállaló őrzésében és kezelésében volt. A felperes ezt nem tudta bizonyítani.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok ítéletei jogszabálysértők, és ellentmondásokat tartalmaznak. Tévesnek tartja az eljárt bíróságok álláspontját, amely szerint a kár bekövetkezése és a károkozó magatartás közötti okozati összefüggést a munkáltatónak kellene bizonyítania, mert ez a követelmény ellenkezne a pénztáros objektív felelősségének lényegével.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve (az 1992. évi XXII. tv.) 205. §-ának (1) bekezdése szerint a törvény hatálybalépése előtt létesített munkaviszonyból származó igényre az igény keletkezésekor hatályos jog, az igény érvényesítésének rendjére a törvény rendelkezései az irányadó. Az 1967. évi II. törvény (régi Mt.) 58. §-ának (1) bekezdése értelmében a dolgozó vétkességére tekintet nélkül teljes anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel; mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. A 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 80. §-ának (1) bekezdése alapján a pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt jegyzék vagy elismervény alapján történt átvétel nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír vagy egyéb értéktárgy tekintetében. A pénztárosok felelőssége objektív felelősség, ezért a per alperesei az általuk kezelt és őrzött külföldi fizetőeszközben bekövetkezett hiány tekintetében vétkességükre tekintet nélkül teljes anyagi felelősséggel tartoznak.
Tévedtek abban az eljárt bíróságok, hogy a kártérítés általános szabályai szerint a hiány bekövetkezése és az alperesek magatartása közötti okozati összefüggést a felperesnek kellett volna bizonyítania. Ez nem tekinthető a kártérítés általános szabályának, ugyanis a munkáltatót ilyen bizonyítási kötelezettség csak a munkavállaló vétkes károkozása esetén terheli, az alperesek pedig objektív felelősséggel tartoznak.
A perben kihallgatott tanú vallotta, hogy a II. rendű alperes által átadott zárt borítékban lévő valuta megegyezett a címletjegyzéken és a beszállítási jegyen feltüntetettekkel.
A II. rendű alperes nem felel a pénztárhiányért, mert bebizonyosodott, hogy a hiány nem akkor következett be, amikor a külföldi fizetőeszköz az ő kezelésében és őrzése alatt volt.
Az I. rendű alperes viszont nem mentesíthető a felelősség alól azáltal, hogy a - lezárt borítékban nem szabályszerűen átvett - valutát a felperes pénzszállítást végző dolgozóinak átadta. A felperes ügyviteli utasításának a külföldi és belföldi fizetőeszközre vonatkozó előírása értelmében pénztárhiány esetén a teljes anyagi felelősség azt a dolgozót terheli, aki a szabályosan kiállított bizonylattal az általa felvett, szállított, kezelt érték maradéktalan átadását nem tudja bizonyítani, vagy akinél az átadás-átvétel láncolat megszakad. Az I. rendű alperest mint pénztárost vétkességére tekintet nélkül felelősség terhelte az általa kezelt és őrzött pénz tekintetében, ezért személyesen kellett volna meggyőződnie arról, hogy a II. rendű alperestől átvett valuta mennyisége a beszállított bizonylatoknak megfelel, és a boríték a valutát hiánytalanul tartalmazza. Nem mentesíti a felelősség alól, hogy a lezárt borítékot megőrizte, a felperes pénzszállítástvégző dolgozójának átadta, és a valuta átvételét a beszállítási jegyzék aláírásával a felperes irodavezető-helyettese elismerte.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és az 1. rendű alperest - teljes anyagi felelősségére tekintettel - kötelezte a hiány megfizetésére.
A perköltség viselése a pervesztesség következménye.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.100/1996. sz.)
Lábjegyzet
Az 1967. évi II. törvényt az 1992. évi XXII. tv, a 48/1979. (XII. 1.) MT rendeletet a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte. E hatályon kívül helyezett jogszabályoknak a munkavállaló tárgyi felelősségére vonatkozó szabályait azonban az 1992. évi XXII. tv. 169. §-ának (1) és (3) bekezdései tartalmukban fenntartották.
