adozona.hu
BH 1997.9.463
BH 1997.9.463
Ha a munkavállaló a munkaköréből adódó lehetőségét jogosulatlanul kihasználva, az áruk csomagolásában elhelyezett és azokból eltulajdonított nyereményszelvényekkel - kiskereskedő bélyegzőjével - vesz részt nyereményjátékban, e magatartása lényegesen sérti mind a szállító, mind a munkáltató kereskedelmi érdekeit, és ennek alapján rendkívüli felmondás jogszerű indokául szolgál [Mt. 96. § (1) bek. a) pont, 103. § (1) bek. c) p.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1987. május 21-étől állt raktáros munkakörben az alperes alkalmazásában. Az alperes 1994. október 28-án rendkívüli felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát a K.J.S.H. Kft. nyereménysorsjegyével való visszaélésre és jogtalan bélyegzőhasználatra hivatkozással.
A felperes a keresetében vitatta, hogy a terhére rótt magatartással a munkaviszonyából eredő kötelezettségét megszegte volna. Kérte a rendkívüli felmondás hatálytalanítását, az eredeti munkakörében való továbbfoglal...
BH 1997.9.463 Ha a munkavállaló a munkaköréből adódó lehetőségét jogosulatlanul kihasználva, az áruk csomagolásában elhelyezett és azokból eltulajdonított nyereményszelvényekkel - kiskereskedő bélyegzőjével - vesz részt nyereményjátékban, e magatartása lényegesen sérti mind a szállító, mind a munkáltató kereskedelmi érdekeit, és ennek alapján rendkívüli felmondás jogszerű indokául szolgál [Mt. 96. § (1) bek. a) pont, 103. § (1) bek. c) p.].
A felperes 1987. május 21-étől állt raktáros munkakörben az alperes alkalmazásában. Az alperes 1994. október 28-án rendkívüli felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát a K.J.S.H. Kft. nyereménysorsjegyével való visszaélésre és jogtalan bélyegzőhasználatra hivatkozással.A felperes a keresetében vitatta, hogy a terhére rótt magatartással a munkaviszonyából eredő kötelezettségét megszegte volna. Kérte a rendkívüli felmondás hatálytalanítását, az eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását és az elmaradt munkabére megtérítését.
A munkaügyi bíróság ítéletével hatálytalanította a rendkívüli felmondást, visszahelyezte a felperest az eredeti munkakörébe, és az alperest az elmaradt munkabér (116 954 forint) megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint nem hozható összefüggésbe a felperes munkaviszonyával az a magatartás, hogy a kávé gyűjtőcsomagokban elhelyezett KJ.H. Kft. nyereménysorsjegyét feladta a sorsoláson való részvétel céljából, mert azt bárki beküldhette, aki hozzájutott a részvételi lapokhoz. Az érintett részvételi lapokra nézve a felperes semmiféle utasítást nem kapott az alperestől, és a részvételi lap pontosan nem tartalmazta, kik vehetnek részt a játékban. A felperes a részvételi lapon nem az alperes, hanem egy kiskereskedő bélyegzőjét használta fel annak hozzájárulásával. Jogellenesnek találta a bíróság a rendkívüli felmondást a háromnapos szubjektív határidő túllépése miatt is, mert a felperes az 1994. október 27-én történt meghallgatását követően csak a negyedik napon, október 31-én vette át a rendkívüli felmondást.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és elutasította a felperes keresetét. A megyei bíróság tévesnek találta az elsőfokú ítéletnek azt a következtetését, hogy a felperes terhére rótt magatartás nem állt összefüggésben a munkaviszonyával. Tényként állapította meg, hogy a felperes a K. J. H. Kft. nyereménysorsjegyével visszaélt, és ezért a nyereménysorsolás eredményét meg is semmisítették. Az említett kft. a nyereményakciót - amint az a szórólap szövegéből egyértelműen kitűnik - a kiskereskedők körében a termékei népszerűsítése érdekében indította. A felperes egy kiskereskedő bélyegzőjének felhasználásával azt a látszatot keltette, hogy kiskereskedőként vesz részt a sorsoláson. Ezért az akciószervezőt tévedésbe ejtette, és e magatartása alkalmas volt arra, hogy az alperes cég hírnevét csorbítsa, ami az Mt. 103. §-a (1) bekezdésének c) pontjába ütköző kötelezettségszegésnek minősül. Amiatt is megállapította a felperes munkaköri kötelezettségszegését, hogy raktári dolgozóként az áru zárt csomagolásából kivette, vagy kiesés esetén abba nem helyezte vissza a nyereményjegyet, és azt a saját céljára használta fel. A háromnapos jogvesztő határidő tekintetében is jogszerűnek találta a munkáltatói intézkedést, mert az alperes 1994. október 27-i tudomásszerzést követően október 28-án a meghozott rendkívüli felmondó intézkedést még ezen a napon postára adta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az Mt. 96. §-ának (1) bekezdésébe ütköző törvénysértés miatt támadta a jogerős ítéletet, kérte annak hatályon kívül helyezését és lényegében az elsőfokú ítéletet helybenhagyó új határozat hozatalát. Álláspontja szerint az Mt. 103. §-a (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt kötelezettségét nem szegte meg, és egyéb vonatkozásban sem minősül a magatartása lényeges és jelentős kötelezettségszegésnek. Hangsúlyozta, hogy nem nyereménysorsjegyet, hanem a raktárban földre került értéktelen szórólapot vitt ki a munkahelyéről, ami nem képezte a munkáltató tulajdonát. Megítélése szerint azzal, hogy a nyereményjáték keretében a J. céggel polgári jogi viszonyba került, nem idézte elő az alperes károsodását, helytelen megítélését.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős határozat hatályban tartására és a felülvizsgálati kérelem elutasítására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben a felperes maga sem vitatta: tudomása volt arról, hogy az alperes raktárában kezelt áruhoz a K. J. S. H. Kft. kávécsomagjaihoz tartozó szórólapokat vett magához, amelyek nyereményjátékban való részvételre jogosítottak, és azokat a saját céljára felhasználta. A felperesnek raktári dolgozóként lényeges munkaköri kötelezettsége volt, hogy az árut hiánytalanul kezelje, azzal semmilyen vonatkozásban sajátjaként nem rendelkezhetett. Ezt a lényeges kötelezettségét szándékosan megszegte, amikor az áru csomagolásából kitűnően egyértelműen az ahhoz tartozó nyereményjátékra jogosító szelvényeket jogosulatlanul elvette, és sajátjaként felhasználta.
A szállító J. cég a nyereményakciót a kiskereskedői kapcsolatainak további erősítése, forgalmának növelése érdekében szervezte; ezt a játékszelvény szövegezése is kifejezetten tartalmazta. Ezért fontos érdeke fűződött ahhoz, hogy az alperes az áruval együtt a játékszelvényeket is eljuttassa a kiskereskedőkhöz. Ez az akció egyébként az alperes érdekeit is szolgálta, amennyiben számára is többletforgalmat eredményezett. A felperes kötelezettségszegése tehát az alperes érdekeit jelentősen sértette, mert a szállítóval fennálló üzleti kapcsolatát hátrányosan érintette, a cég hírnevét rontotta. Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy a felperes a terhére rótt magatartásával az Mt. 103. §-a (1) bekezdésének c) pontjában előírt kötelezettségét is megszegte, mivel a munkáját úgy végezte, hogy az az alperes helytelen megítélését idézte elő. A felülvizsgálati kérelem ezzel ellentétes érvelése téves, mert figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes a munkaköréből adódó lehetőséget jogosulatlanul kihasználva, tehát munkaviszonyból eredő kötelezettségeit megszegve vett részt a nyereményjátékban, ez szolgált - az előbbiekben kifejtettek szerint - a rendkívüli felmondás jogszerű indokául. Az ügy megítélését pedig a jogosulatlanul és megtévesztő módon felhasznált nyereményszelvény "szórólap" elnevezése nem érinti, mivel azt nem az elnevezése, hanem a rendeltetése és a tartalma szerint kellett értékelni.
A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a törvénynek megfelelően állapította meg, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát a rendkívüli felmondással jogszerűen szüntette meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a sikertelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a Pp. 78. §-a szerint kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségei megfizetésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.017/1996. sz.)