adozona.hu
BH 1997.9.462
BH 1997.9.462
Rendkívüli felmondás megtámadása esetén a bíróság csak a felmondás jogszerűségét bírálhatja el, és nem alkalmazhat a törvény által egyébként megengedett más joghátrányt [Mt. 96. § (1) bek., 102. § (3) bek., 109. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek az alperes Utasellátó Főnökségénél dolgoztak, az I. rendű felperes szakácsként, a II. rendű felperes főpincérként.
Az alperes 1994. szeptember 5. napján a felperesek munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette, mert a szolgálatuk alatt az express étkezőkocsijában nem az alperes tulajdonában álló árut tartottak. Az alperes egyéb szabálytalanságokat, amiket az ellenőrzés során megállapítottak, súlyosító körülményként értékelte.
A felperesek a sikertelen egyeztetést követő...
BH 1997.9.462 Rendkívüli felmondás megtámadása esetén a bíróság csak a felmondás jogszerűségét bírálhatja el, és nem alkalmazhat a törvény által egyébként megengedett más joghátrányt [Mt. 96. § (1) bek., 102. § (3) bek., 109. § (1) bek.].
A felperesek az alperes Utasellátó Főnökségénél dolgoztak, az I. rendű felperes szakácsként, a II. rendű felperes főpincérként.Az alperes 1994. szeptember 5. napján a felperesek munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette, mert a szolgálatuk alatt az express étkezőkocsijában nem az alperes tulajdonában álló árut tartottak. Az alperes egyéb szabálytalanságokat, amiket az ellenőrzés során megállapítottak, súlyosító körülményként értékelte.
A felperesek a sikertelen egyeztetést követően keresetet indítottak az alperes intézkedésének hatálytalanítása iránt. A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetnek részben helyt adva, a rendkívüli felmondást az alperes kollektív szerződése szerint kiszabható, a felpereseknek az 1994. évre járó 13. havi fizetésmegvonása büntetésre enyhítette. A munkaügyi bíróság az összes körülmény értékelésével túl súlyosnak találta a rendkívüli felmondást.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és elutasította a felperesek keresetét. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperesek a kötelezettségszegést elismerték, a magatartásuk nemcsak szabálysértés, hanem a vám szabályaiba is ütközik.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Kérelmük szerint a másodfokú bíróság nem állapíthatta volna meg, hogy a felperesek a szabályszegést elismerték. A vizsgálati jegyzőkönyvben szereplő tényeket valóban nem vitatták, de nem tudták, hogy ez rendkívüli felmondást megalapozó szabályszegés. Az alperes egyébként sem közölte velük megfelelő módon azt az utasítást, ami az idegen áru bevitelét tiltotta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperesek a személyes meghallgatásuk során elismerték, hogy az alperes utasításának tartalmát ismerték. Nem hivatkozhatnak ezért arra, hogy a munkakörükkel kapcsolatos kötelezettségeikről nem volt tudomásuk. Az a körülmény, hogy az alperes még külön nem utalt arra, hogy bizonyos kötelezettségek megszegése a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésére alapul szolgálhat, ha annak egyéb feltételei is fennállnak, nem alkalmas az alperes tájékoztatási kötelezettsége [Mt. 102. §-ának (3) bekezdése] megszegésének megállapítására, ezért a felperesek nem mentesülhetnek a cselekményük jogszerű következményei alól. Egyébként sincs mód arra, hogy a rendkívüli felmondás helyett a munkaügyi bíróság más joghátrányt alkalmazzon.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert azt nem találta jogszabálysértőnek.
A felpereseknek viselniük kell az alperesnek a sikertelen felülvizsgálattal okozott költségeket. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.178/1996. sz.)