adozona.hu
BH 1997.7.374
BH 1997.7.374
A közalkalmazott munkája során bekövetkezhető egészségi ártalom meglétét objektív tények alapján kell megállapítani. A munkaköröket az egészségi ártalom szempontjából nem általában, hanem az adott feltételeket figyelembe véve kell vizsgálni, és a közalkalmazottat ehhez képest illeti meg pótlék [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 72. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1982 óta dolgozik gyepmesterként az alperesnél. A keresetében veszélyességi pótlék megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 184 000 Ft és kamatai megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság szerint a felperes a munkavégzési helyén fennálló hiányosságok miatt veszélyeztetve van. Az alperes közalkalmazotti szabályzata, majd kollektív szerződése nem jelölte meg pótlékra jogosító munkakörként a felperes munkakörét. Ez a közalkalmazottak jo...
BH 1997.7.374 A közalkalmazott munkája során bekövetkezhető egészségi ártalom meglétét objektív tények alapján kell megállapítani. A munkaköröket az egészségi ártalom szempontjából nem általában, hanem az adott feltételeket figyelembe véve kell vizsgálni, és a közalkalmazottat ehhez képest illeti meg pótlék [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 72. § (1) bek.].
A felperes 1982 óta dolgozik gyepmesterként az alperesnél. A keresetében veszélyességi pótlék megfizetésére kérte kötelezni az alperest.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 184 000 Ft és kamatai megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság szerint a felperes a munkavégzési helyén fennálló hiányosságok miatt veszélyeztetve van. Az alperes közalkalmazotti szabályzata, majd kollektív szerződése nem jelölte meg pótlékra jogosító munkakörként a felperes munkakörét. Ez a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 72. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétes.
Az alperes fellebbezése alapján eljárt megyei bíróság ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. A megyei bíróság szerint a felperesnek az illetménypótlékra való jogosultságát a munkavégzési körülmények figyelembevételével kell eldönteni. Önmagában az, hogy jogszabály nem minősíti pótlékra jogosítónak a gyepmesteri munkakört, nem döntő. A szakértő részletesen felsorolta a felperes egészségét veszélyeztető körülményeket, amelyek megalapozzák az alperes pótlékfizetési kötelezettségét.
A jogerős ítélet ellen, a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint kizárólag a kollektív szerződésben lehet valamely munkakört veszélyessé minősíteni, ettől a bíróság nem térhet el. Az eljárt bíróságok egyébként a munkafeltételekből indultak ki, nem a munkakörből, ezért a munkavédelmi eszközök hiányossága is illetménypótlékra teremtene jogosultságot, függetlenül a kollektív szerződés tartalmától. A perben egyébként nem bizonyosodott be, hogy a felperes a munkaidejének nagyobb részében az egészségét veszélyeztető körülmények között dolgozik.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kjt.-nek a felperes igénye szempontjából alkalmazni rendelt 72. §-ának (1) bekezdése szerint egészségre ártalmas munka címén illetménypótlékra jogosult a közalkalmazott, ha a munkaideje nagyobb részében egészségi ártalomnak kitett munkahelyen végez munkát. A (2) bekezdés szerint a pótlékra jogosító munkaköröket a kollektív szerződés határozza meg. A munkavégzés közben bekövetkezhető egészségi ártalom, amennyiben az a munkavégzés idejének nagyobb részében kimutatható, önmagában kötelezővé teszi a pótlék fizetését. Ezt, mint a felperes esetében is, objektív tények alapján lehet megállapítani. A jogszabály helytálló értelmezése mellett az érintett munkakör meghatározása a kollektív szerződésben nem feltétele a pótlék fizetésének. Ha ugyanis ettől függne a közalkalmazott jogosultsága, azt akkor sem lehetne fizetni, ha a felek nem kötöttek kollektív szerződést, illetve nem készítettek közalkalmazotti szabályzatot.
A munkaköröket az egészségi ártalom szempontjából nem általában, hanem az adott feltételeket figyelembe véve kell vizsgálni, mivel az azonos munkakörökhöz tartozó azonos feladatokat a közalkalmazottaknak - adott esetben - más és más körülmények között kell teljesíteniük. Erre utal a Kjt. 72. §-a (1) bekezdésének az a rendelkezése, amely a munkahely egészségi ártalomnak kitett jellegére tekintettel rendeli el a pótlék fizetését.
A felperes munkahelyén fennálló munkavédelmi rendellenességek, úgyszintén a telephelyen kívüli munkavégzés sajátosságai a perben érvényesített időszakban mindvégig fennálltak, ezért okszerűen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a felperes a munkaideje döntő részében egészségi ártalom veszélyével végez munkát.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 030/1996. sz.)