adozona.hu
BH 1997.7.373
BH 1997.7.373
Ha a közalkalmazott határozott időre szóló megbízásának a határozott idő eltelte előtt történő visszavonása okszerűen indokolt, az e vonatkozásban tett intézkedés nem ütközik jogszabályba [1992. évi XXXIII. tv. 23. § (5) - ma (4) - bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperest 1992. február hó 1. napjával igazgató-főrendező munkakörbe nevezte ki az alpereshez a B. Megyei Önkormányzat Képviselő-testülete a határozatával. A kinevezés határozott időre, 1995. július hó 31. napjáig szólt. A felperest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) alapján 1992. december 22-én az "E" fizetési osztály 5. fizetési fokozatába sorolták a színész munkaköre alapján, egyúttal határozott időre igazgató-főrendező vezetői megbízást kapott. A megy...
BH 1997.7.373 Ha a közalkalmazott határozott időre szóló megbízásának a határozott idő eltelte előtt történő visszavonása okszerűen indokolt, az e vonatkozásban tett intézkedés nem ütközik jogszabályba [1992. évi XXXIII. tv. 23. § (5) - ma (4) - bek.].
A felperest 1992. február hó 1. napjával igazgató-főrendező munkakörbe nevezte ki az alpereshez a B. Megyei Önkormányzat Képviselő-testülete a határozatával. A kinevezés határozott időre, 1995. július hó 31. napjáig szólt. A felperest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) alapján 1992. december 22-én az "E" fizetési osztály 5. fizetési fokozatába sorolták a színész munkaköre alapján, egyúttal határozott időre igazgató-főrendező vezetői megbízást kapott. A megyei önkormányzat közgyűlése a határozatával a magasabb vezetői megbízást 1993. március 16. napjával azzal vonta vissza, hogy a felperest a továbbiakban színész munkakörben kell alkalmazni. A felmentést követően az alperes ügyvezető igazgatója a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, 4 hónapos felmentési idővel, 1993. július 17. napjára megszüntette.Az alperes intézkedése ellen a felperes keresetet indított, a munkaügyi bíróság a tárgyalást a felülvizsgálattal érintett per jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A felperes a vezetői megbízás visszavonása miatt a B. Megyei Önkormányzat ellen keresetet indított.
A munkaügyi bíróság ítéletével a határozatot hatályon kívül helyezte, mert az alperes az állításait nem tudta bizonyítani.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte a munkaügyi bíróság ítéletét, és a bíróságot új eljárásra utasította, mert a döntését megalapozatlannak találta.
Az új eljárásban a munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a felperes körül meg nem engedhető munkahelyi hangulat alakult ki. A felperes elképzelései kivitelezhetetlenek voltak, nem megfelelően mérte fel a lehetőségeit. Az a módszere, hogy mindig ő intézkedett, anarchiához vezetett. Nem voltak vezetői tapasztalatai, emiatt taktikai hibákat követett el.
A felperes fellebbezése alapján eljárt megyei bíróság végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte, mert a felperes nem az ellen indította meg a pert, akivel szemben az igénye érvényesíthető.
Az új eljárásban a felperes megjelölte az alperest, a B. Megyei Önkormányzatot pedig a munkaügyi bíróság elbocsátotta a perből. Ítéletével elutasította a felperes keresetét, és 3000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felperes a pályázati céljainak megvalósításához olyan eszközöket alkalmazott, amelyek miatt az alperes dolgozóinak többségével ellentétbe került. A nem megfelelő munkahelyi hangulatért elsősorban a felperes felelős. A rossz módszerei miatt nem tudott megfelelő kapcsolatokat kialakítani.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét, és a felperest 1000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság szerint a Kjt. 23. §-ának (5) [ma (4)] bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója bármilyen, a vezető működésével kapcsolatos kifogás alapján a megbízást visszavonhatja. Ezt akkor is megteheti, ha a kialakult helyzetért nem a közalkalmazott, hanem ő a felelős. Az alperes alkalmazottai egy részének ellenállása olyan munkahelyi hangulatot teremtett, amely az alperes normális működését veszélyeztette. A munkáltató mérlegelési jogkörében jogosult volt úgy dönteni, hogy a színház vezetőinek együttműködési készsége hiányában kialakult vezetési válságot a felperes vezetői megbízásának visszavonásával hárítja el.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a keresetének megfelelően kérte az alperes marasztalását. Előadta; a megyei bíróság első, hatályon kívül helyező végzésének indokolása felel meg a Kjt.-nek, amely szerint a vezetői megbízás visszavonásának okszerűnek kell lennie. Ezzel szemben a jogerős ítélet indokolása a visszavonást a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelésére bízza. Másként járt volna el, ha tudja, a megbízása akkor is visszavonható, ha a kialakult kedvezőtlen helyzetért az ellenérdekű fél a felelős.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult, mert a felperes az észrevételében ismét a felmentés jogszerűtlenségére utalt.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kjt. 23. §-ának (5) [ma (4)] bekezdése szerint a határozott időre szóló megbízásnak a határozott idő eltette előtt történő visszavonását indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a visszavonás indoka való és okszerű. A munkáltató ebből eredően nem akármilyen, hanem csak okszerű indokkal vonhatja vissza a vezetői megbízást. Ebből a szempontból irányadónak kell tekinteni a Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalásában a felmondás indokolásával kapcsolatban kifejtetteket, különösen a felmondás okszerűségét illetően. Nem ért egyet ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság álláspontjával a tekintetben, hogy a vezetői megbízás visszavonása bármilyen okból jogszerű, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott munkáját kifogásolja.
A perben azt kellett elbírálni, hogy a határozat indokolásában foglaltak - bizonyítottságuk esetén - okszerű indokai lehetnek-e a felperes vezetői megbízása visszavonásának, illetőleg ha az alperes valamennyi indokot nem tudja bizonyítani, marad-e olyan bizonyított ok, amely okszerű indoka lehet a visszavonásnak. A perben nem vitásan bebizonyosodott, hogy a felperes a hatályban lévő szervezeti és működési szabályzattól eltérően irányított. Az a körülmény, hogy a felperes a pályázatában egyszemélyi felelős vezetést kívánt megvalósítani, és a pályázatát elfogadva nevezték ki, még nem menti fel az alól, hogy a hatályos szabályoknak megfelelően végezze a munkáját. A felperes több alkalommal elkészítette az általa kívánatosnak tartott szervezeti és működési szabályzat tervezetét, a felmentéséig azonban ezt nem fogadták el. Ezért nem térhetett volna el a még hatályban lévő szabályzattól. A belső működés sem a hatályos, sem a tervezett rendnek nem felelt meg.
Önmagában a felmentésnek ez a bizonyított indoka okszerűen megalapozta a felperes felmentését, függetlenül az egyéb indokok okszerűségétől, illetőleg bizonyítottságától. Megjegyzi azonban a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperesnek a színházon belüli elszigetelődése, mint másik felmentési indok, szintén bebizonyosodott, aminek oka a felperes magatartására, vezetési stílusára is visszavezethető volt.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 072/1996. sz.)