adozona.hu
BH 1997.6.316
BH 1997.6.316
Ha a munkáltató a munkaszerződésben feltétel nélkül vállalt kötelezettséget meghatározott mértékű prémium kifizetésére, utóbb nem hivatkozhat jogszerűen arra, hogy a munkavállalót prémiumfeladat kitűzésének hiányában nem illeti meg a prémium [Mt. 76. § (3) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperesnél főkönyvelő munkakört töltött be. A felek 1994. március 28. napján új munkaszerződést kötöttek, eszerint a felperes határozott ideig, 1994. december hó 31. napjáig az ügyvezető munkakört látja el. A felperes személyi alapbére 156 000 Ft, ezenfelül prémiumra is jogosult, amelynek mértéke az éves alapbér időarányos részének 60%-a. A részletes feltételeket a munkáltató köteles 60 napon belül meghatározni, a késedelmes megállapítás vagy annak elmaradása miatt a felperest h...
A felek a munkaszerződést 1995. január 2. napján módosították: a felperes munkaviszonya 1995. szeptember 30. napjáig tart, valamint jogosult személygépkocsi rendszeres használatára.
A munkaszerződést 1995. április 25. napján ismét módosították: a felperes alapbére már a korábbi év júliusától kezdve havi 176 000 Ft, valamint különböző - részletesen felsorolt - juttatásokra is jogosult. A módosítások az eredeti munkaszerződésnek a prémiummal kapcsolatos kikötését nem érintették.
A felperes munkaviszonyának megszűnésekor az alperes taggyűlési határozattal megállapította, hogy a felperest az 1995. évre sem prémium, sem jutalom nem illeti meg.
A felperes keresetében nettó 475 200 Ft prémium és nettó 88 000 Ft felmondási időre járó munkabér, valamint mindkét összeg kamatainak a megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. A munkaügyi bíróság szerint a felperes munkaviszonya a határozott idő elteltével megszűnt, ezért felmondási időre és bérre nem jogosult. Az alperes nem határozott meg a felperes részére prémiumfeladatokat, feladat hiányában pedig nem jár prémium, arról a munkaszerződésben nem is lehetett megállapodni.
Az ítéletnek a prémiumkövetelést elutasító rendelkezése ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és az alperest 375 200 Ft, valamint annak a munkaviszony megszűnésétől számított kamata megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet indokolása szerint a munkaszerződés-módosítások nem érintették az eredeti munkaszerződésnek a prémiummal kapcsolatos rendelkezéseit, amelyben az alperes vállalta, hogy kitűzés hiányában jutalomként fogja azt kifizetni. A másodfokú bíróság utalt az Mt. 4. §-ára, amely tiltja a rendeltetésellenes joggyakorlást és a hátrányok orvoslását írja elő.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Utalt arra a korábbi állásfoglalásra, amely szerint a prémium kitűzése a munkáltató diszkrecionális joga, nem a munkaszerződésre tartozó díjazás. A munkaszerződésben történő kikötés mellett értelemszerűen feltétel az ügyvezetői tevékenységet meghaladó rendkívüli teljesítmény, a felperes munkája azonban ennek nem felelt meg. A munkaszerződés az alperesnek adott jogot a felperes munkájának kötelező értékelésére.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen utal arra, hogy az 1992. július 1. napját megelőzően hatályban volt rendelkezések valóban a munkáltatót jogosították fel a prémium kitűzésére. A hatályos Mt. nem tartalmaz ilyen rendelkezést, ezért a munkáltató szabadon állapíthat meg premizálási feltételeket, de erről a felek is megállapodhatnak [76. § (3) bekezdés].
A munkaszerződés szerint a felperest az időarányos évi alapbérének 60%-a illeti meg prémiumként, amelynek a feltételeit az alperes határozza meg. Ha az alperes nem ír elő feltételeket, a szerződésben vállalt kötelezettsége következtében a felperes minden további bizonyítás nélkül jogot szerez a prémiumra. A munkaszerződésnek az a kitétele tehát, amely ilyen esetre a kérdéses összeget jutalomként rendeli kifizetni, szükségtelen. Ezek a rendelkezések nem hatalmazták fel az alperest, hogy a felperes munkáját kitűzés hiányában utólagosan értékelje, és nem létező feltételek teljesítésétől függően állapítson meg a részére prémiumot vagy jutalmat. Ha az alperesnek ez volt a szándéka, a munkaszerződésben nem kellett volna a prémium kifizetésére kötelezettséget vállalnia.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére kötelezte.
A Legfelsőbb Bíróság azért nem kötelezte az alperest a felülvizsgálati eljárás illetékének megfizetésére, mert azt a kérelmén illetékbélyegben lerótta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 756/1996. sz.)