adozona.hu
BH 1997.5.256
BH 1997.5.256
A Munka Törvénykönyvének a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó rendelkezései szerint a felmentés esetleges jogszabálysértő voltát csak a közalkalmazott kérelme alapján lehet megállapítani, a munkáltató a saját hibás intézkedésének hatálytalanítását kizárólag akarathiba címén, nem pedig jogellenesség miatt kérheti (Mt. 7. §).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperesnél igazgatóhelyettes volt. Az alperes igazgatója 1995. július hó 31. napjával 1996. március hó 31. napjára átszervezés, illetve létszámleépítés miatt felmentéssel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, a munkavégzés alól 1995. augusztus 22. napjától mentesítette. A felperes végkielégítésének mértékét nyolchavi átlagkeresetben állapította meg.
Az alperes megbízott igazgatója 1995. augusztus 22. napján a felmentést semmisnek nyilvánította, és a felperest mu...
Az alperes megbízott igazgatója 1995. augusztus 22. napján a felmentést semmisnek nyilvánította, és a felperest munkavégzésre kötelezte. A felperes a felmentésére hivatkozva a jelentkezést megtagadta, emiatt ellene az alperes igazgatója fegyelmi eljárást indított, majd a fegyelmi tanács a 224/1995. számú határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A felperes a keresetlevelében kérte a felmentési idejére járó illetményének, a végkielégítésének és a 13. havi illetményének a megfizetését, valamint a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését.
A munkaügyi bíróság ítéletével a kereset szerint marasztalta az alperest, mert a felmentést a közalkalmazott hozzájárulása nélkül nem lehet visszavonni, munkavégzési kötelezettség hiányában pedig a felperes nem követett el fegyelmi vétséget.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - annak helytálló indokaira utalva - helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben kérte a felperes keresetének elutasítását, mert a felmentés indoka nem volt valós, a szükséges egyeztetés és másik munkakör felajánlása elmaradt, ezért az semmis. A felmentési jog gyakorlása nem felelt meg a társadalmi rendeltetésének.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az Mt.-nek a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó rendelkezései szerint a felmentés esetleges jogszabálysértő voltát csak a közalkalmazott kérelme alapján lehet megállapítani, a saját hibás intézkedésének hatálytalanítását a munkáltató akarathiba címén (Mt. 7. §) kérheti, nem pedig jogellenesség miatt. Erre utaló adat a perben nem merült fel, de az alperes a saját jognyilatkozatát az előírt módon meg sem kísérelte megtámadni.
A munkavégzés alóli felmentésből eredően a felperest nem lehetett munkavégzésre kötelezni, ezért nem volt alapja a fegyelmi felelősségre vonásának.
Az előbbiekre tekintettel Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 693/1996. sz.)