adozona.hu
BH 1997.4.211
BH 1997.4.211
Az üzemi tanács érvényes választásának egyik garanciája, hogy a jelöltlistára csak olyan személyek kerüljenek, akiket egyrészt szabályszerűen jelöltek, másrészt megfelelnek a választhatósági feltételeknek. A választási bizottság tagja nem választható meg az üzemi tanács tagjának [1992. évi XXII. törvény 46. § (2) bek., 48. § (1) bek. b) pont, 49. § (3) és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság végzésével az N. Rt.-nél megválasztandó üzemi tanács jelöltlistájáról P. J. és R. M. jelölteket törölte, mert a jelölésük a választási bizottsági tagságukkal összeférhetetlen volt.
A végzés ellen a II. rendű ellenérdekű fél fellebbezett, a megyei bíróság azonban végzésével a munkaügyi bíróság végzését - annak helytálló indokaira utalva - helybenhagyta.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése iránt az ellenérdekű felek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. Az Mt. 46. ...
BH 1997.4.211 Az üzemi tanács érvényes választásának egyik garanciája, hogy a jelöltlistára csak olyan személyek kerüljenek, akiket egyrészt szabályszerűen jelöltek, másrészt megfelelnek a választhatósági feltételeknek. A választási bizottság tagja nem választható meg az üzemi tanács tagjának [1992. évi XXII. törvény 46. § (2) bek., 48. § (1) bek. b) pont, 49. § (3) és (4) bek.].
A munkaügyi bíróság végzésével az N. Rt.-nél megválasztandó üzemi tanács jelöltlistájáról P. J. és R. M. jelölteket törölte, mert a jelölésük a választási bizottsági tagságukkal összeférhetetlen volt.A végzés ellen a II. rendű ellenérdekű fél fellebbezett, a megyei bíróság azonban végzésével a munkaügyi bíróság végzését - annak helytálló indokaira utalva - helybenhagyta.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése iránt az ellenérdekű felek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. Az Mt. 46. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra hivatkoztak, ami nem jelöltállítási, hanem választhatósági tilalmat állapít meg. Az I. rendű ellenérdekű fél szerint a törölt jelöltek a még nyitva álló jelölési határidőn belül a választási bizottsági tagságukról lemondtak. Ebből következően a jelölés lezárásakor már nem állt fenn összeférhetetlenségi ok. A lemondást az érintettek a választási bizottság tagjának adták át, aki az üzemi bizottságnak is a tagja, jogosult volt tehát az üzemi tanácsnak címzett iratot átvenni. A II. rendű ellenérdekű fél szerint a választási bizottság tagjának jelölése esetén az érintett választhat, hogy a jelölését vagy a bizottsági tagságát tartja-e meg. Az érintett személyek ésszerű határidőn belül nyilatkoztak, az eljárásuk még az országgyűlési képviselők választásáról szóló jogszabály szerint is elfogadható lenne.
A felülvizsgálati kérelmek nem alaposak.
Az eljárásban elsődlegesen azt kellett tisztázni, hogy az Mt. 46. §-ának (2) bekezdésében foglalt tilalmat, amely szerint az üzemi tanács tagjának nem választható meg a választási bizottság tagja, a jelölés során alkalmazni kell-e. Ezzel kapcsolatban kell tisztázni azt is, hogy mely időponttól kezdve számít valaki jelöltnek az üzemitanács-választásnál.
Nem vitás, hogy az Mt. 46. §-ának rendelkezései a tanácstaggá választhatóság feltételeinek meghatározásával ki akarják zárni az olyan személy megválasztását, ezáltal üzemi tanácstaggá válását, aki életkoránál fogva, a munkáltatónál eltöltött munkaviszonyának rövid tartama miatt vagy a munkáltatói jogkör gyakorlásában, illetőleg a választások lebonyolításában játszott szerepe miatt előreláthatóan vagy nem lenne alkalmas a tisztség ellátására, vagy az a helyzetével összeférhetetlen lenne.
Az érvényes választás egyik garanciája, hogy a jelöltlistára már csak olyan személyek kerüljenek, akiket egyrészt szabályszerűen jelöltek [Mt. 49. §-ának (3) és (4) bekezdése], másrészt megfelelnek a választhatósági feltételeknek. Nem kizárt tehát, hogy összeférhetetlen személyt jelöljenek, a jelöltállítás lezárásáig azonban az illetőnek az összeférhetetlenségi helyzetet meg kell szüntetnie, különben a választási bizottság nem veheti fel a listára. Ez a választási bizottságnak az Mt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettségéből következik. P. J. és R. M. a jelöléskor a választási bizottság tagjai voltak, ezért csak akkor kerülhettek volna a jelöltlistára, és váltak volna megválaszthatókká, ha a jelölés lezárásáig a választási bizottságban viselt tisztségük megszűnt volna. Az ügy irataiból nem állapítható meg a bizottsági tagságuk szabályszerű megszűnése. Az érintett személyek nyilatkozata, annak tartalma szerint, valóban a lemondásukat célozta az azonban az adott körülmények között a jelöltállítás befejezéséig nem járt ilyen hatással.
P. J. és R. M. az üzemi tanács döntése alapján lett a választási bizottság tagja. A választási bizottságot az Mt. 49. §-ának (1) bekezdése szerint az üzemi tanács hozza létre, ha a választáskor a munkáltatónál ilyen már működik. Ebből eredően az üzemi tanács jogosult a lemondást tudomásul venni és ennek alapján a bizottságba új tagot jelölni. Mindaddig, amíg az üzemi tanács a lemondásról nem szerez tudomást, a változtatásról nem is dönthet.
Az iratokból megállapítható, hogy az érintetteknek a választási bizottságban viselt tisztségükről való lemondását és a jelölésüket az üzemi tanács az 1995. május 12. napján tartott rendkívüli ülésén vette tudomásul, a jelöltállítási időszak pedig már 1995. április 28-án lezárult. Mindebből az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül következtettek arra, hogy a lista összeállításakor - összeférhetetlenség miatt - jelöltként sem P. J., sem R. M. nem szerepelhetett.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályában fenntartotta és az ellenérdekű feleket mint egységes pertársakat egyetemlegesen kötelezte a kérelmező felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 630/1996. sz.)