adozona.hu
BH 1997.4.210
BH 1997.4.210
Ha a munkáltató a prémiumfeladatok értékelésénél indokolatlan különbséget tett a munkavállaló hátrányára, az esetleges kizáró feltétel bizonyítottságának nincs jelentősége, és a munkavállalót - a többi dolgozóhoz hasonlóan - megilleti a prémium [1992. évi XXII. törvény 5. § (1) és (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperesnél kikészítő munkakörben dolgozott. Az alperes vezérigazgatója az 1992. évre prémiumfeladatokat tűzött ki a felperes számára, amelynek teljesítése esetén az éves alapbérének 70%-a illette meg a felperest. Az alperes a kifizethető prémium 40%-át év közben előlegként folyósította, de az 1993. évi kiértékeléskor a fennmaradó rész kifizetését megtagadta. Az alperes szerint a kitűzésben szereplő harmadik feladat nem teljesült, mert az üzem munkájából eredően, gyártási hiba mi...
BH 1997.4.210 Ha a munkáltató a prémiumfeladatok értékelésénél indokolatlan különbséget tett a munkavállaló hátrányára, az esetleges kizáró feltétel bizonyítottságának nincs jelentősége, és a munkavállalót - a többi dolgozóhoz hasonlóan - megilleti a prémium [1992. évi XXII. törvény 5. § (1) és (2) bek.].
A felperes az alperesnél kikészítő munkakörben dolgozott. Az alperes vezérigazgatója az 1992. évre prémiumfeladatokat tűzött ki a felperes számára, amelynek teljesítése esetén az éves alapbérének 70%-a illette meg a felperest. Az alperes a kifizethető prémium 40%-át év közben előlegként folyósította, de az 1993. évi kiértékeléskor a fennmaradó rész kifizetését megtagadta. Az alperes szerint a kitűzésben szereplő harmadik feladat nem teljesült, mert az üzem munkájából eredően, gyártási hiba miatt a megrendelő reklamált, emiatt az alperes árengedményre kényszerült.A felperes a keresetlevelében - többek között - kérte a prémiumkülönbözet kifizetését.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperesnek ezt a kereseti kérelmét, mert a felperes a feladatot nem teljesítette.
A felperes fellebbezése alapján eljárt megyei bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és az alperest 277 200 forint, valamint annak kamata megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság szerint az alperes nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a megrendelők gyártási hibából eredő selejtes áru miatt reklamáltak. Az alperes hasonló prémiumfeladat kitűzése esetén másoknak a teljes összeget kifizette, csak a felperesnek nem, noha az Mt. tiltja az indokolatlan megkülönböztetést a munkavállalók között.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyása iránt az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Állítása szerint a perben bizonyította, hogy a felperes a prémiumfeladatokat nem teljesítette maradéktalanul. A kifizetést illetően a megkülönböztetés indokolt volt, mert az alperes a gyártásvezető felperes személyét és tevékenységét kritikusabban ítélte meg, mint más beosztott dolgozókét, minthogy az üzem munkájáért elsősorban a vezető felel.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen a diszkrimináció kérdését vizsgálta, mert ha az alperes a prémiumfeladatok értékelésénél indokolatlan különbséget tett a felperes hátrányára, az esetleges kizáró feltétel bizonyítottságának nincs jelentősége. Az Mt. 5. §-ának (1) bekezdése szerint tilos a munkaviszonnyal kapcsolatban hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között minden, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. Ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegésével kapcsolatban vita merül fel, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az eljárásra nem sértette a tilalmat [5. § (2) bekezdés].
A perben a felperes több esetben is hivatkozott arra, hogy az alperes hátrányos megkülönböztetést alkalmazott vele szemben, amikor egyedül neki nem fizette ki azonos feltételek ellenére a prémium teljes összegét. Ezzel szemben az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy ez nem jelentett tilos megkülönböztetést, mert a munkaviszonnyal összefüggő, ezáltal okszerű indoka volt az eljárásának.
A periratokból azonban kitűnik, hogy a felperesnek azért nem fizettek, mert az értékeléskor már megszüntették a munkaviszonyát, valamint az alperesnek anyagi nehézségei voltak. A vezetői tevékenység kritikusabb megítélésére az alperes kizárólag a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, noha ez a körülmény okszerűen indokolhatta volna egyéb feltételek esetén az alperes eljárásának jogszerűségét. Mivel erre a körülményre az alapeljárásban nem hivatkozott, a valódi okok pedig nem függtek össze a munkaviszonybeli kötelezettségekkel, a másodfokú bíróság jogsértés nélkül döntött ebben a körben. Ebből eredően a Legfelsőbb Bíróság a kizáró feltétel bizonyítottságát nem vizsgálta, és a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati kérelem sikertelensége miatt az alperesnek meg kell térítenie a felülvizsgálati eljárás illetékét, valamint a felperes felülvizsgálati eljárási költségét. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 665/1996. sz.)