adozona.hu
BH 1997.3.156
BH 1997.3.156
A fizetési fokozat megállapítása - egyes kivételektől eltekintve - azonos a közalkalmazott jogviszonyban töltött idő megállapításával. Ezért a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításának szabályait a fizetési fokozat megállapításánál és a kiemelt közalkalmazotti osztályban eltöltött idő számításánál egységesen kell alkalmazni [1992. évi XXXIII. tv. 63. § (2) és (6) bek., 64. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1982. november 22-én szerzett általános orvosi diplomát a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerészettudományi Egyetem Orvostudományi Karán. 1982. december 1. és 1985. december 1. között a gyakornoki idejét a Reghini Kórház Sebészeti Osztályán töltötte. 1989 augusztusában Romániából Magyarországra települt át, és az alperessel 1989. szeptember 4-én létesített munkaviszonyt. 1993. február 23-án szülés-nőgyógyász szakorvosi diplomát szerzett. Ennek alapján az alperes a felperest az 1993...
BH 1997.3.156 A fizetési fokozat megállapítása - egyes kivételektől eltekintve - azonos a közalkalmazott jogviszonyban töltött idő megállapításával. Ezért a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításának szabályait a fizetési fokozat megállapításánál és a kiemelt közalkalmazotti osztályban eltöltött idő számításánál egységesen kell alkalmazni [1992. évi XXXIII. tv. 63. § (2) és (6) bek., 64. § (1) bek.].
A felperes 1982. november 22-én szerzett általános orvosi diplomát a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerészettudományi Egyetem Orvostudományi Karán. 1982. december 1. és 1985. december 1. között a gyakornoki idejét a Reghini Kórház Sebészeti Osztályán töltötte. 1989 augusztusában Romániából Magyarországra települt át, és az alperessel 1989. szeptember 4-én létesített munkaviszonyt. 1993. február 23-án szülés-nőgyógyász szakorvosi diplomát szerzett. Ennek alapján az alperes a felperest az 1993. március 16-án kelt intézkedésével átsorolta: a kiemelt közalkalmazotti osztály "E" fizetési osztálya 4. fizetési fokozatába sorolását változatlanul hagyva, felemelte az illetményét. A felperes 1993. május 1-jei és 1994. január 1-jei hatállyal ismét illetményemelésben részesült.A felperes az 1993. március 16-án kelt átsorolás megváltoztatását és az "F" fizetési osztályba sorolása iránt 1994-ben egyeztetést kezdeményezett, ami az alperes 1994. július 12-i elutasító válaszával eredménytelenül zárult. A felperes a jogorvoslat lehetőségére történő tájékoztatás hiányában 1995. augusztus 8-án nyújtotta be a keresetlevelét. Arra hivatkozással kérte a posztgraduális képesítése megszerzésének időpontjától az "F" fizetési osztályba sorolását, hogy a besoroláshoz szükséges 6 év közalkalmazotti jogviszonnyal és egyéb feltételekkel rendelkezik. 1982-ben ugyanis megszerezte a munkakör betöltéséhez előírt iskolai végzettséget, és álláspontja szerint a Romániában megszerzett munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.
Az alperes kérte a kereset elutasítását, mivel az 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 87. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a felperes külföldi munkaviszonya nem tekinthető közalkalmazotti jogviszonynak. E jogszabály a fizetési osztályba sorolás feltételeit állapítja meg, a Kjt. 64. §-a pedig a fizetési fokozatba sorolás feltételeiről rendelkezik.
A munkaügyi bíróság ítéletével megváltoztatta a felperes besorolását, és rendelkezett az "F" fizetési osztályba sorolásáról. Megállapította, hogy a felperes munkaviszonya a Kjt. hatálybalépésével közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, és a korábbi munkaviszonyát is beszámította.
Az ítélet ellen az alperes - a korábbi indokai alapján - fellebbezett, és kérte annak megváltoztatását.
A megyei bíróság ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és elutasította a felperes keresetét. Indokolása szerint a Kjt. 87. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében közalkalmazotti jogviszonnyá átalakult munkaviszonyként csak a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatottak munkaviszonyát lehet elismerni, a Romániában töltött munkaviszony a fizetési osztályba sorolásnál nem vehető figyelembe, és az Mt. 209. §-a nem alkalmazható a felperes esetében.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Utalt arra, hogy a Kjt. 64. §-ának (2) bekezdése generális szabály, amely a fizetési fokozatot a fizetési osztályhoz rendeli alkalmazni. Az Mt. 209. §-át pedig csak a különféle jogkövetkezmények (a felmondási idő, a végkielégítés) esetén lehet alkalmazni. Hivatkozott a tanulmányok elismeréséről rendelkező egyezményre és az 1962. évi 5. számú tvr. szociálpolitikai együttműködést rendező rendelkezéseire, amelyek következtében a jogviszonyát - nemzetközi szerződés alapján - közalkalmazotti jogviszonynak kell elismerni. Hangsúlyozta, hogy a besorolásakor több mint 6 éve rendelkezett diplomával, ezért a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség [Kjt. 4. §-ának (2) bekezdése] alapján is megvan a szükséges közalkalmazotti jogviszonya. Kérte a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az alperes költségben marasztalását.
Az alperes ellenkérelme a másodfokú ítélet hatályban tartására irányult. Álláspontja szerint a felperes a kért besoroláshoz nem felel meg a Kjt. 63. §-ának (5) bekezdésében foglalt együttes feltételeknek. A felperes által hivatkozott nemzetközi egyezmény hatálya pedig kizárólag a társadalombiztosítási szolgáltatásokra terjed ki. Költségigényt nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A perben azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a felperes a kérelmének megfelelően rendelkezik-e az "F" fizetési osztályba sorolás feltételeivel.
A jogerős ítélet szerint a felperes e feltételek közül kettővel rendelkezett, vagyis a kiemelt közalkalmazotti osztályba való besorolással, a munkaköre ellátásához szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel és posztgraduális képesítéssel [18/1992. (VI. 14.) NM rendelet melléklete]. A jogerős ítélet szerint a harmadik besorolási feltétel, a kiemelt közalkalmazotti osztályban legalább hatévi közalkalmazotti jogviszony előfeltétele nem állt fenn a felperes esetében. Ezt a jogerős ítélet azzal az indokolással állapította meg, hogy ebből a szempontból nem vehető figyelembe a külföldi munkaviszony, mert arra az Mt., illetve Kjt. hatálya nem terjed ki. Egyébként ebben a vonatkozásban csak a közalkalmazott jogviszonyban, nem pedig a munkaviszonyban töltött idő számítható be, mert az utóbbi beszámítását csak a fizetési fokozat megállapításánál engedi meg a törvény [Kjt. 64. §-a (2) bekezdésének második mondata].
Ez az indokolás nem helytálló. A törvény hatálya alá annak a jogviszonynak kell esnie, amelyre alapítottan a munkaviszony alanya jogot érvényesít. Ez a jogviszony a felperesnek az alperessel fennálló jogviszonya. Abban a további kérdésben azonban, hogy e jogviszonyok közül melyek vehetők figyelembe, az erről szóló jogszabályok konkrét rendelkezései - Kjt. 63. §-a (2) bekezdésének második mondata -, nem pedig a törvény hatályát előíró szabályok az irányadók. Ha tehát az említett külön rendelkezések a munkaviszony beszámítását általában megengedik, azok körét nem lehet a magyar törvény általános szabálya alá eső, illetve a belföldi munkaviszonyokra korlátozni.
Abban a kérdésben, hogy az "F" fizetési osztályba sorolás szempontjából hogyan kell a kiemelt közalkalmazotti osztályba tartozás szempontjából - a legalább hat év - közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt számítani, a Legfelsőbb Bíróság abból indult ki, hogy a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint ennek számításánál a törvénynek megfelelően az 1992. július 1. napja előtti időtartamokat is be kell számítani (BH 1995/5/378.), vagyis a besoroláshoz az előírt időtartamú közalkalmazotti jogviszonyban töltött vagy abba beszámítható idővel kell a jogosultnak rendelkeznie. Ezért jelentős a jogerős ítélettel is vizsgált az a kérdés, hogy a beszámítás szempontjából a Kjt. 87. §-ának (2) bekezdése vagy 64. §-a (2) bekezdésének második mondata az irányadó-e. E kérdés elbírálásánál lényeges az, hogy a fizetési fokozat megállapítása - egyes kivételektől eltekintve - azonos a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításával [Kjt. 64. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításának szabályait a fizetési fokozat megállapításánál és a kiemelt közalkalmazotti osztályban eltöltött idő számításánál egységesen kell alkalmazni, mert csak így teljesülhetnek azok a kifejezett törvényi szabályok, hogy a közalkalmazott az "F" fizetési osztályba történő átsorolásánál a fizetési fokozatát megtartja [Kjt. 63. §-ának (6) bekezdése], és a szóban lévő hat év idő az 1-2. fizetési fokozathoz tartozó idővel azonos (Kjt. melléklete).
Ezek szerint a felperesnek az átsorolás szempontjából nemcsak az alperesnél eltöltött, hanem a külföldön, a kiemelt közalkalmazotti osztályba sorolásra jogosító képesítéssel eltöltött idejét is be kell számítani, miután ezt az "E" fizetési osztályban is be kellett számítani, és ez a fokozat az átsorolás után megmarad. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét ezzel az indoklással hagyta helyben.
A Legfelsőbb Bíróság az alperest a Pp. 78. §-a alapján kötelezte a felperes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, és határozatát a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.
A további felülvizsgálatot a Pp. 271. §-ának (2) bekezdésben foglaltak zárják ki. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 381/1996. sz.)