BH 1996.12.652

I. Nincs helye megállapításra irányuló keresetnek, ha a felperes nem jelöli meg, hogy jogainak az alperessel szemben való megóvása végett miért szükséges a konkrét megállapítás. II. Nincs helye megállapításra irányuló keresetnek akkor sem, ha a jogerős cégbejegyzést követően a kérdéses okból a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítását nem lehet kérni. III. A követelések elévülésére vonatkozó szabályok a megállapítás iránti keresetre nem alkalmazhatók [Pp. 123. §, Ptk. 324-327. §, 1988. évi VI. t

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság ítélete a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezésével kapcsolatban az indokolás megállapította, hogy a felperesek a keresetüket 1990. június hó 7. napján az N. A. Egyesülés társulási szerződésének megtámadása iránt terjesztették elő. A per során a keresetüket felemelték. Többek között annak a megállapítását is kérték, hogy az alperes nem lett tagja az 1979. január 6-án aláírt társasági szerződés alapján létrejött - jogi ...

BH 1996.12.652 I. Nincs helye megállapításra irányuló keresetnek, ha a felperes nem jelöli meg, hogy jogainak az alperessel szemben való megóvása végett miért szükséges a konkrét megállapítás.
II. Nincs helye megállapításra irányuló keresetnek akkor sem, ha a jogerős cégbejegyzést követően a kérdéses okból a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítását nem lehet kérni.
III. A követelések elévülésére vonatkozó szabályok a megállapítás iránti keresetre nem alkalmazhatók [Pp. 123. §, Ptk. 324-327. §, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 27. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/A. §].
Az elsőfokú bíróság ítélete a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezésével kapcsolatban az indokolás megállapította, hogy a felperesek a keresetüket 1990. június hó 7. napján az N. A. Egyesülés társulási szerződésének megtámadása iránt terjesztették elő. A per során a keresetüket felemelték. Többek között annak a megállapítását is kérték, hogy az alperes nem lett tagja az 1979. január 6-án aláírt társasági szerződés alapján létrejött - jogi személyiséggel nem rendelkező - D. A. Társaságnak, s ehhez képest az N. A. Egyesülésnek sem. Az egyesülés ugyanis a D. A. Társaság társasági szerződésének 1989. december 22-én történt módosítása folytán jött létre.
Az ítélet indokolása szerint a megállapítás iránti keresettel szemben az alperes elévülésre hivatkozott. Mivel a társasági szerződést 1979. január 6-án írták alá, a felperesek követelése öt év elteltével, 1984. január 7-én elévült [Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése]. Az elévülés megszakadását a felperesek nem tudták bizonyítani, ezért a keresetük megalapozatlan.
A felperesek fellebbezése alapján a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása a megállapítási keresettel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a D. A. Társaságra a társasági szerződés aláírásakor hatályos - a gazdasági társulásokról szóló - 1987. évi 4. törvényerejű rendelet rendelkezései voltak az irányadók, ezek szerint pedig a társaság a vállalati nyilvántartásba való bejegyzéssel, amelynek konstitutív jellege volt, létrejött.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a felperesek megállapítás iránti keresetének elbírálása szempontjából annak nincs jelentősége, hogy az alperes eleget tett-e a társasági szerződésben előírt fizetési kötelezettségének. A gesztori feladatokat is ellátó alperes tagsági viszonyának fennállását ugyanis 10 évig a D. A. Társaság egyik tagja sem vitatta, holott a társasági szerződés a tagok részére megfelelő lehetőséget adott az alperes fizetési kötelezettsége teljesítésének az ellenőrzésére. A felperesek legkésőbb az első gazdasági év végén - 1980. január hónapban - készült mérleg alapján megállapíthatták az esetleges hiány fennállását, így menthető ok hiányában [Ptk. 326. §-ának (2) bekezdése] az alperessel szembeni követelésük akkor is elévült, ha erre a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ötéves elévülési idő az irányadó.
A jogerős ítélettel szemben a felperesek terjesztették elő - megállapítás iránti keresetük elutasítása miatt - felülvizsgálati kérelmet, amelyben az első és másodfokú ítéletek megváltoztatását és az említett keresetüknek való helyt adást kérték. A felülvizsgálati kérelem szerint a másodfokú bíróság tévedett az elévülés kérdésében, mert az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált [Ptk. 326. § (1) bekezdés]. Az 1979. január hó 6. napján aláírt szerződés a tagok vagyoni hozzájárulásának teljesítésére nem írt elő határidőt. Ilyen esetben a követelés azáltal válik lejárttá, ha a fizetésre kötelezettet felszólítják a teljesítésre. Az ügyben - az iratokból megállapíthatóan - ez először 1990. március 11-én, majd április 19-én és május 16-án történt meg, és a felperesek a pert - mivel az alperes a vagyoni hozzájárulást ismételt felszólítások ellenére sem teljesítette - az elévülési időn belül, néhány hónappal az elévülési idő kezdete után megindították.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben előadták, hogy 10 éven keresztül valóban egyik tag sem kifogásolta az alperes vagyoni hozzájárulásának hiányát, mert az alperes mint a D. A. Társaság gesztora, valótlan mérlegeket, beszámolókat készített. Erről a felperesek csak akkor szereztek tudomást, amikor a társasági szerződés módosítása folytán az N. A. Egyesülés létrejött. Az alperes fizetési kötelezettségét egyébként azóta sem teljesítette, s ezért az egyesülésből kizárták. A felülvizsgálati kérelem - a Ptk. 4. §-ának (4) bekezdésére utalva - hivatkozik arra, hogy az alperes az elévülés tekintetében saját felróható magatartására, amely az elévülés nyugvását eredményezte [Ptk. 326. §-ának (2) bekezdése] nem hivatkozhat.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletében konstitutív jellegűnek minősített ún. törzskönyvi bejegyzéssel kapcsolatban a felperesek felülvizsgálati kérelmükben előadták, hogy az 1979. január 6-án aláírt társasági szerződés szerint azok a résztvevők, akik fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a szerződés aláírása ellenére nem válnak a társaság tagjaivá. Ebből következően a szerződés alapján a D. A. Társaság létrejött ugyan, de annak az alperes nem lett a tagja. A hatósági jóváhagyásnak és a vállalati nyilvántartásba való bejegyzésnek ebből a szempontból nincs jelentősége, mert ennek során nem kellett vizsgálni, hogy a szerződést aláírók mindegyike megfizette-e a vagyoni hozzájárulást. Mivel a társasági szerződésben foglalt felfüggesztő feltétel az alperes esetében nem valósult meg, az ő vonatkozásában a társulási tagság nem jött létre, s így a felperesek megállapítás iránti keresete érdemben is megalapozott.
A felperesek felülvizsgálati kérelmük indokolását utóbb kiegészítették, és előadták, hogy az alperes a cégbírósághoz 1995. március hó 5. napján benyújtott kérelme folytán részvénytársasággá alakult át. Az átalakulással kapcsolatban készült, az 1994. november 6-i állapotnak megfelelő vagyonmérlegben az alperes D. M. Kombinát befektetései között nem szerepel az N. A. Egyesülésben levő üzletrész (vagyoni hozzájárulás). Ez is bizonyítja, hogy az alperes a D. A. Társaság - és ennek folytán az N. A. Egyesülés - részére nem teljesített vagyoni hozzájárulást, s ezért nem vált sem a társaság, sem az egyesülés tagjává.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Részletesen kifejtette azt az álláspontját, hogy elévülési kifogása megalapozott; a felperesek által érvényesített igény elévült. Az ügy érdemét tekintve előadta, hogy a Ptk.-nak a társaság alakulásakor hatályos 568. §-ának (4) bekezdése szerint a D. A. Társaság meghatározott adatait be kellett jegyezni a cégjegyzékbe. Ez megtörtént, ezért a társaság - a cégbejegyzés végett benyújtott társasági szerződésnek megfelelő tartalommal - létrejött.
Ellenkérelmében az alperes részletesen kifejtette azt is, hogy a társasági szerződésnek az a rendelkezése, amely szerint azok a résztvevők, akik fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a szerződés aláírása ellenére nem válnak a társaság tagjaivá, csak a szerződéstől - írásbeli nyilatkozattal való - elállásra adott volna lehetőséget, ilyen nyilatkozatot viszont a felperesek nem tettek. Ezzel kapcsolatban hivatkozott a Ptk. 217. §-ának (1) bekezdésére, 218. §-ának (3) bekezdésére, 240. §-ának (1) bekezdésére és az akkor hatályos 568. §-ának (3) bekezdésére. Utalt arra, hogy az alperesnek az N. A. Egyesülésből való kizárására vonatkozó határozatot a bíróság jogerős ítéletével időközben hatályon kívül helyezte.
A LegfelsőbbBíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése szerint - amely a felülvizsgálati eljárásban az okirati bizonyítást lehetővé teszi - beszerezte a cégbíróságtól az N. A. Egyesülés cégügyére vonatkozó iratokat. Ezek alapján megállapította, hogy a cégbíróság 1990. március hó 1. napján kelt végzésével rendelte el az N. A. Egyesülés bejegyzését a cégjegyzékbe; a végzés értelmében az egyesülésnek a tagjai a felek, illetőleg jogelődeik. Bár a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a cégbíróságtól kérte a D. A. Társaság esetleges cégbejegyzésére vonatkozó iratok megküldését is, ilyen iratokat a cégbíróság nem küldött meg.
A Legfelsőbb Bíróságon tartott felülvizsgálati tárgyaláson a felperesek a felülvizsgálati kérelmüket fenntartották; írásban benyújtották és szóban is előadták az alperes ellenkérelmére vonatkozó észrevételeiket. Az alperes ellenkérelmét fenntartotta és megindokolta; csatolta az alperes kizárására vonatkozó határozat hatályon kívül helyezéséről rendelkező, az elsőfokú és a másodfokú bíróság által hozott ítéleteket.
Bírói kérdésre a felek előadták, hogy a D. A. Társaság társasági szerződésének hatósági jóváhagyására, a társaság vállalati nyilvántartásba vételére vagy cégbejegyzésére vonatkozó irat nincs a birtokukban, s ilyen iratok létéről tudomásuk sincs. A kérdésre a felperesek úgy nyilatkoztak, hogy megállapítás iránti keresetük elutasítását azért sérelmezik, mert a keresetnek való helyt adás "erkölcsi elégtételt" jelentene a számukra. Ismételt bírói kérdésre, amely szerint a felperesek jelöljék meg a megállapítási keresetük alapjául szolgáló jogi érdeket, a felperesek előadták, hogy a keresetüknek való helyt adást "elvi kérdésnek" tekintik. Úgy látják, hogy ezáltal megoldódnak a vagyoni kérdések is.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott rendelkezése - az így kiegészített tényállásra is figyelemmel -, bár az ítélet indokolásában foglaltaktól eltérő indokokból, nem jogszabálysértő.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben annak a kereseti kérelmüknek az elutasítását sérelmezték, amelyben megállapítani kérték azt, hogy az alperes nem volt a D. A. Társaság és az N. A. Egyesülés tagja. Erre a - tartalmát tekintve negatív - megállapítás iránti keresetre a Pp. 123. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. Az elévülés intézményét a követelésekre vonatkozóan anyagi jogi jogszabály, a Polgári Törvénykönyv szabályozza (324-327. §), ez az intézmény tehát a felperesek által előterjesztett eljárásjogi jogszabályban rögzített megállapítás iránti kereset elbírálása során nem érvényesül. A Ptk. 327. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szövegéből is ez következik, mert a szöveg a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólításhoz fűzi az elévülés megszakadásának jogkövetkezményét, megállapítás iránti kereset esetében pedig nincs olyan követelés, amelynek a teljesítésére sor kerülhetne. Tévedtek az ügyben eljárt bíróságok tehát akkor, amikor a felperesek keresetét elévülés okából utasították el.
A megállapítás iránti kereset elutasítása ennek ellenére nem jogszabálysértő, mert hiányoznak az ilyen tartalmú kereset előterjesztésének a törvényben meghatározott feltételei.
A Pp. 123. §-a szerint ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására irányul, a felperes ezzel együtt kérheti az általa előterjesztett számadás helyességének megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.
A felperesek sem az elsőfokú, sem a másodfokú bírósági eljárás során nem jelölték meg azt, jogaiknak az alperessel szemben való megóvása végett miért lenne szükséges annak a megállapítása, hogy az alperes nem volt a D. A. Társaság tagja és nem tagja az N. A. Egyesülésnek. Ilyen okot a felperesek a felülvizsgálati tárgyaláson ismételt bírói kérdésre sem tudtak megjelölni, s az a következtetés, hogy az említett tények megállapítására a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükség lehet, a perben rendelkezésre álló bizonyítékokból egyébként sem vonható le. Nem állnak fenn tehát azok a feltételek, amelyek esetén a felperesek által kért megállapításnak a Pp. 123. §-a alapján helye lenne.
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 27. §-a egyébként a jogerős cégbejegyzést követően a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítását csak az ott meghatározott esetekben tette lehetővé, és hasonló korlátozást tartalmaz a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendeletnek az 1995. évi LXII. törvénnyel megállapított 18/A. §-a is. A bíróság ezért nem adhat helyt a Pp. 123. §-án alapuló megállapításra irányuló keresetnek sem akkor, ha ennek folytán olyan szerződés minősülne érvénytelennek, amelynek érvénytelenségét az említett rendelkezések alapján a jogerős cégbejegyzésre figyelemmel nem lehet megállapítani.
A fenti indokokra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletét - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján - hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. X. 32.486/1995. sz.)

Bírósági jogesetek

BH 2008.6.162 Az elévülés szabályai a megállapítás iránti kereset elbírálása során nem érvényesülnek [Mt. 11. §, Pp. 123. §].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.