adozona.hu
BH 1996.11.619
BH 1996.11.619
Ha az autóbusz-vezető a közúti közlekedésben szabálytalan magatartást tanúsító személygépkocsi-vezetővel szemben a vita során, lényeges érdeksérelem hiányában gázspray-t használ, a munkáltató e magatartása miatt jogszerűen szünteti meg rendkívüli felmondással a munkaviszonyát [1992. évi XXII. törvény 96. § (1) bek. b) pont, 103. § (1) bek. c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes autóbusz-vezetőként állt a közlekedési részvénytársaság alkalmazásában. 1992. december 8-án az alperes a felperes munkaviszonyát rendkívüli felmondással az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. §-a (1) bekezdésének b) pontjára való hivatkozással megszüntette. Az indokolásában arra hivatkozott, hogy a felperes 1992. december 4-én utasokkal teli járat vitele közben szóváltásba keveredett egy személygépkocsi vezetőjével. A vita során a vele vitázó személyt gázspray-vel lefújta. Az alperes...
BH 1996.11.619 Ha az autóbusz-vezető a közúti közlekedésben szabálytalan magatartást tanúsító személygépkocsi-vezetővel szemben a vita során, lényeges érdeksérelem hiányában gázspray-t használ, a munkáltató e magatartása miatt jogszerűen szünteti meg rendkívüli felmondással a munkaviszonyát [1992. évi XXII. törvény 96. § (1) bek. b) pont, 103. § (1) bek. c) pont].
A felperes autóbusz-vezetőként állt a közlekedési részvénytársaság alkalmazásában. 1992. december 8-án az alperes a felperes munkaviszonyát rendkívüli felmondással az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. §-a (1) bekezdésének b) pontjára való hivatkozással megszüntette. Az indokolásában arra hivatkozott, hogy a felperes 1992. december 4-én utasokkal teli járat vitele közben szóváltásba keveredett egy személygépkocsi vezetőjével. A vita során a vele vitázó személyt gázspray-vel lefújta. Az alperes értékelése szerint a felperes magatartása a jogos védelem mértékét meghaladta, és "a szokásos emberi magatartással össze nem egyeztethető" garázda eljárásnak minősül.Az egyeztetés eredménytelenségét követően a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bíróságnál. Módosított kérelme a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítására, egyhavi "felmondási bér" és háromhavi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés megfizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetnek helyt adva az alperest 133 152 forint, ennek kamata, perköltség és az elsőfokú bírósági eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A jogalap körében a munkaügyi bíróság kifejtette, hogy a felperes magatartásához képest a rendkívüli felmondás alkalmazása aránytalanul súlyosnak minősül. Ezért az alperest az Mt. 100. §-a szerint marasztalta.
Az ítélet ellen a kereset elutasítása iránt az alperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság a bizonyítási eljárás kiegészítése alapján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Álláspontja szerint az ügy megítélése szempontjából közömbös a szóváltás keletkezésének oka. A felperes az autóbusz és a talaj szintje közötti távolság miatt nem lehetett veszélyhelyzetben. Részéről nagyobb önmérséklet tanúsítása volt elvárható, attól függetlenül, hogy a személygépkocsi vezetője részéről ez nem valósult meg. Emiatt a másodfokú bíróság jogszerűnek találta az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kiadott munkáltatói rendkívüli felmondást.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a személygépkocsi vezetője az autóbuszt vészfékezésre kényszerítette, emiatt az utasok elestek. A felperes az agresszív magatartásból arra következtetett, hogy az indulatainak nem tud parancsolni, emiatt az utasok ismételten veszélyhelyzetbe kerülhetnek. A gázspray-t ezért és nem a saját védelmére használta. Az önvédelemre pedig az eljárás során soha nem hivatkozott. A felperes a jogerős ítéletet megalapozatlannak és iratellenesnek találta. Mindezek miatt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokú ítélet helybenhagyását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az 1952. évi III. törvény (Pp.) 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva lehet kémi. Nem állapítható meg a jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja.
A másodfokú bíróság az általa kiegészített bizonyítási eljárás eredményét a rendkívüli felmondásnak az alperes által megjelölt indokai alapulvételével mérlegelte. Kifejtette, hogy álláspontja szerint miért közömbös a vita keletkezésének oka. Ezáltal azt a meggyőződését is kifejezte, hogy a bizonyítékokat aszerint is mérlegelés tárgyává tette, hogy az utasok veszélyhelyzetben voltak-e a vészfékezés által.
A másodfokú bíróság az 1995. szeptember 22-ei tárgyaláson hallgatta ki tanúként K. A.-t. A tárgyaláson a felperest a meghatalmazott hozzátartozója képviselte, a tanács elnöke pedig megállapította, hogy a felperes a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Mindezek miatt a Pp. 67. §-a, és 135. §-ának (1) bekezdése alapján a tanú kihallgatásával kapcsolatos eljárási jogi szabálysértésre való utalás téves.
A másodfokú bíróság az ítélete indokolásában nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a személygépkocsi vezetője szorult-e orvosi segítségre. Ezért nincs jelentősége annak sem, hogy P. S. tanú milyen előadást tett K. A. személygépkocsi-vezető egészségi állapotáról.
A másodfokú bíróság a bizonyítási eljárás anyagát úgy mérlegelte, hogy a felperesnek nem volt olyan lényeges érdeksérelme, illetve az utasokkal együtt nem került olyan veszélyhelyzetbe, ami a gázspray használatát indokolta volna. Ez a megállapítás nem iratellenes, logikus érvelésen alapuló és meggyőző, figyelemmel arra is, hogy a gázspray alkalmazásánál már mind a két gépjármű álló helyzetben volt, s a személygépkocsi vezetője sem az autóbuszt, sem annak utasait nem veszélyeztette. Mindezekből helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperes az Mt. 103. §-a (1) bekezdésének c) pontjában lévő lényeges kötelezettségét szándékosan és jelentős mértékben megszegte azáltal, hogy szolgálatban lévő autóbuszvezetőként a vele szemben nem megfelelő magatartást tanúsító személyt gázspray-vel lefújta. Ezért jogszerűen hivatkozott az alperes a rendkívüli felmondásban arra, hogy ez a magatartás alkalmas volt az alperes munkáltató helytelen megítélésére.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.130/1996. sz.)