adozona.hu
BH 1996.10.540
BH 1996.10.540
A kötelezettek egyetemlegessége nem hoz létre szükségképpen egységes pertársaságot [Pp. 51. § a) pont, Ptk. 337. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1992. évben raklapelemeket szállított a B.-i Építőipari és Szolgáltató Gazdasági Munkaközösség részére, amely a vételárból 1 752 552 Ft-ot nem egyenlített ki. Időközben a gazdasági munkaközösség ellen felszámolási eljárás indult. Az ennek során elkészített zárómérlegből megállapítható volt, hogy a közös vagyonból a felperes követelése kielégítésére egyáltalán nem számíthat. Ezért a felperes a B.-i Városi Bíróság előtt P. 20.309/1993. szám alatt folyamatban volt, majd a megyei bírós...
Az alperesek a gazdasági munkaközösségnek azon volt tagjai, akik a fent említett korábbi pernek nem voltak alperesei. Velük szemben a felperes a jelen eljárás során ugyancsak az 1 752 552 Ft és járulékai megfizetésére irányuló kereseti kérelmet terjesztett elő.
A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság keresetnek helyt adó döntését megváltoztatta, és a felperes kérelmét elutasította. Jogi álláspontja szerint a felperes a B.-i Városi Bíróság előtt csak az egyetemleges kötelezettek egy része ellen indított pert, amely azzal a jogkövetkezménnyel járt, hogy az ott hozott jogerős ítéletet követően, a kötelezettek között fennálló egységes pertársaság miatt nincs lehetőség arra, hogy a korábban nem perelt egyetemleges adóstársak ellen eljárást kezdeményezzen. E jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokú ítélet helybenhagyását kérte.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a peres felek hozzájárulása alapján, a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése folytán a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az megalapozott.
A felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést tartalmilag az egységes pertársaság és az egyetemlegesség szabályainak téves alkalmazásában jelölte meg [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) korábban hatályban volt 87. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a gazdasági munkaközösségekre a közkereseti társaság szabályait kell alkalmazni. Ezek között a Gt. 75. §-ának (1) és (2) bekezdései kimondják, hogy a társaság kötelezettségeiért elsősorban saját vagyonával felel, ha azonban ez a követelést nem fedezi, a tagok saját vagyonukkal is korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni. Előírja azonban, hogy a tagok saját vagyonára csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet, és vezethető végrehajtás.
A Pp. 51. §-ának a) pontja szerint több alperes együtt perelhető és egységes (kényszerű) pertársaság jön létre, ha a per tárgya olyan közös jog vagy kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne. A Ptk. 337. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy egyetemleges kötelezettség esetén minden adós az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a többiek tartozása is megszűnik. A törvény idézett rendelkezéseire figyelemmel helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az alperesek a felperessel szemben a gazdasági munkaközösség tartozásáért a korábban perelt tagokkal egyetemlegesen kötelesek helytállni. Tévedett és jogszabályt sértett azonban, amikor arra a következtetésre jutott, hogy közöttük egységes pertársaság áll fenn. A kötelezettek egyetemlegessége ugyanis nem hoz létre szükségképpen egységes pertársaságot. Ez utóbbinak a Pp. 51. §-ának a) pontjában írott feltételei fennállását az anyagi jog szabályai határozzák meg. A perbeli esetre irányadó Ptk. 337. §-ának (1) bekezdése pedig nem az adósok egy részével szemben hozott jogerős ítéletnek, hanem valamelyik egyetemleges adóstárs teljesítésének tulajdonít a többiekre is kiható, olyan jogi jelentőséget, hogy a jogosulttal szemben az ő tartozásuk is megszűnik. Ebből az következik, hogy a B.-i Városi Bíróság előtt folyamatban volt perben az ottani alperesek között sem jött létre egységes pertársaság, és az ott hozott ítélet jogereje a jelen per alpereseire nem hatott ki. Ezért sem anyagi, sem perjogi akadálya nem volt annak, hogy az alperesek a jelen eljárás során önállóan perelhetők és tartozásuk fennállása miatt marasztalhatók legyenek. Ez egyébként a Gt. 75. §-ának (2) bekezdése értelmében a tagok saját vagyonára vezethető végrehajtásnak előfeltétele is.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és helyette a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott. (Legf. Bír. Pfv. IV. 22.553/1995. sz.)
Bírósági jogesetek
ÍH 2006.124 FELELŐSSÉG-ÁTVITEL KFT.-NÉL - ÜZLETRÉSZÉT ÁTRUHÁZÓ VOLT KFT.-TAG HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉGE A KFT. TARTOZÁSAIÉRT - FANTOMMÁ LETT KFT. TAGJAINAK, TISZTSÉGVISELŐINEK HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉGE - EGYETEMLEGES FELELŐSSÉG PERJOGI JELENTŐSÉGE