BH 1996.9.492

A szakértőt a bíróság rendeli ki, a kirendelt szakértőnek ezért nincs joga arra, hogy a szakvélemény elkészítésébe - a bíróság előzetes engedélye nélkül - szakértőként más személyt vonjon be [Pp. 177. § (1) bek., 3/1986. (II. 21.) IM r. 1. § (2) bek., 7. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság végzésével Dr. M. G.-t igazságügyi szakértőként rendelte ki. A szakértő a szakvéleményét előterjesztette, amelynek 4. oldalán, "jelezte", hogy az "igen nagy számú javítási dokumentáció áttekintése, rendszerezése érdekében »társszakértőként bevonta« a dr. K. P. egyetemi adjunktust." Dr. M. G. e szakvéleményért 24 400 Ft szakértői díjat számított fel, a "társszakértő" díjjegyzékét nem csatolta. A kiegészítő szakvéleményben a kirendelt dr. M. G. szakértő ismételten hivatkozot...

BH 1996.9.492 A szakértőt a bíróság rendeli ki, a kirendelt szakértőnek ezért nincs joga arra, hogy a szakvélemény elkészítésébe - a bíróság előzetes engedélye nélkül - szakértőként más személyt vonjon be [Pp. 177. § (1) bek., 3/1986. (II. 21.) IM r. 1. § (2) bek., 7. §].
Az elsőfokú bíróság végzésével Dr. M. G.-t igazságügyi szakértőként rendelte ki. A szakértő a szakvéleményét előterjesztette, amelynek 4. oldalán, "jelezte", hogy az "igen nagy számú javítási dokumentáció áttekintése, rendszerezése érdekében »társszakértőként bevonta« a dr. K. P. egyetemi adjunktust." Dr. M. G. e szakvéleményért 24 400 Ft szakértői díjat számított fel, a "társszakértő" díjjegyzékét nem csatolta. A kiegészítő szakvéleményben a kirendelt dr. M. G. szakértő ismételten hivatkozott a "társszakértő" bevonására és csatolandó külön díjjegyzékére. A kirendelt szakértő a kiegészítő szakvéleményért 5200 Ft díjat számított fel. A bíróság által kirendelt szakértő csatolta a dr. K. P. által készített összeállítást, aki 29. sorszám alatti díjjegyzékében 9700 Ft, míg a 32. sorszám alatti díjjegyzékében 32 800 Ft díjának a megállapítását kérte.
Az elsőfokú bíróság végzésében dr. K. P.-t szakközreműködőnek tekintette, ezért javára az általa igényelt szakértői díj helyett csak 800 Ft közreműködői díjat állapított meg, 500 Ft készkiadás mellett. E döntését azzal indokolta, hogy: "a bíróság dr. K. P. szakértővel nem áll jogviszonyban, őt nem rendelte ki". A bíróság a 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 7. §-a alapján a rendelkező részben írt díjat találta megállapíthatónak, az ezt meghaladó díj iránti igényt mint alaptalant elutasította.
A végzés ellen a kirendelt dr. M. G. és dr. K. P. egyaránt fellebbeztek, kérték a végzés megváltoztatásával a dr. K. P. által felszámított díj megállapítását. Amennyiben dr. K. P. javára ez nem volna megállapítható, úgy az ő díját is dr. M. G. javára kérték megállapítani. Álláspontjuk szerint a két díjjegyzék együttesen fejezi ki a szakértői véleményük "valódi" díját.
A felperes észrevételében a kétszeres szakértői díj felszámítását indokolatlannak tartotta.
A fellebbezések annyiban alaposak, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatokból egyértelműen nem állapítható meg a szolgáltatott szakértői vélemények valóságos díja. A kifejtettek miatt az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésének megalapozottsága felől nem lehetett dönteni, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján a sérelmezett végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban abból kell kiindulni, hogy a Pp. 177. §-ának (1) bekezdése szerint a szakértőt a bíróság rendeli ki, ezért a kirendelt szakértőnek nincs olyan önálló jogosultsága, hogy a kirendelést "továbbadja", tehát a szakvélemény készítésébe - a bíróság előzetes engedélye nélkül - szakértőként újabb személyeket bevonjon. Ezzel a szakértő elvonná a bíróság hatáskörét, holott a szakértő személyéhez fontos garanciális feltételek is kapcsolódnak (pl. összeférhetetlenség). Ennyiben tehát helytállóan észlelte az elsőfokú bíróság, hogy a szakértő túllépte a saját hatáskörét. Tévedett azonban akkor, amikor csak szakközreműködői díjat állapított meg anélkül, hogy tisztázta volna az eset körülményeit.
A módosított 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében a szakértő működésének befejezésétől számított 15 napon belül köteles legkésőbb a díjigényét érvényesíteni. Ez a határidő nem jogvesztő, de nyilvánvalóan nem tarthatók sem a felek, sem pedig a bíróság bizonytalanságban. A bíróság akkor járt volna el helyesen, ha az első szakvélemény benyújtását követően tisztázza a szakértővel a véleménye 4. oldalán található bejelentése indokoltságát, nevezetesen hogy a szakértő társszakértőt kíván bevonni. Mivel a tényleges szakértői díjat e körülmény befolyásolta, így már a kiegészítő szakvélemény ennek figyelembevételével készülhetett volna el. A leírtakból következik, hogy a kirendelt szakértő túllépte a hatáskörét, ugyanakkor a bíróság is mulasztott, amikor a kialakult helyzetet nem észlelte időben.
Az új eljárásban abból kell kiindulni, és a csatolt szakvélemény díját úgy kell megállapítani, mintha azt egy szakértő - a bíróság által kirendelt szakértő - egyedül készítette volna. A már megállapított közreműködői díjat szakértői díjként figyelembe kell venni. Mindezek alapján a kirendelt szakértő javára a jelenleginél magasabb díj megállapítása szóba kerülhet, míg a társszakértő javára a bíróságtól díj nem jár. Más kérdés, hogy a szakértők egymás között miként rendezik belső jogviszonyukat, tehát egymással hogyan számolnak el. (Legf. Bír. Gf. IV. 31.070/1995. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.