BH 1996.7.400

A munkavállaló járandósága a munkaviszonya jogellenes megszüntetését megállapító bírósági ítélet jogerőre emelkedésével válik esedékessé, és ettől az időponttól nyílik meg a joga a kamat követelésére [1992. évi XXII. tv. (Mt.) 100. § (4)-(5) bek., 159. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes az alperes 1994. január 18-án kelt rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítása, háromszoros végkielégítés, felmentési időre járó átlagkereset, elmaradt munkabér és ezen összegek után járó kamat, valamint perköltség megfizetése iránt nyújtott be keresetlevelet a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság ítéletével a rendkívüli felmondást hatályon kívül helyezte, és az alperest 3 911 085 forint végkielégítés, 119 880 forint felmentési időre járó átlagkereset, valamint 312 ...

BH 1996.7.400 A munkavállaló járandósága a munkaviszonya jogellenes megszüntetését megállapító bírósági ítélet jogerőre emelkedésével válik esedékessé, és ettől az időponttól nyílik meg a joga a kamat követelésére [1992. évi XXII. tv. (Mt.) 100. § (4)-(5) bek., 159. §].
A felperes az alperes 1994. január 18-án kelt rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítása, háromszoros végkielégítés, felmentési időre járó átlagkereset, elmaradt munkabér és ezen összegek után járó kamat, valamint perköltség megfizetése iránt nyújtott be keresetlevelet a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság ítéletével a rendkívüli felmondást hatályon kívül helyezte, és az alperest 3 911 085 forint végkielégítés, 119 880 forint felmentési időre járó átlagkereset, valamint 312 687 forint elmaradt munkabér és annak 1994. március 11. napjától járó évi 20 százalékos kamata, továbbá perköltség megfizetésére kötelezte.
Az első fokú ítélet ellen mindkét fél fellebbezett.
Az alperes a kereset elutasítását, a felperes a jogerős ítélet meghozataláig az elmaradt munkabérét, valamint valamennyi jogcímű marasztalás után az 1994. január 18-tól járó kamat megítélését kérte.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Megállapította, hogy a felperes munkaviszonya 1995. május 19-én szűnik meg, és az alperest - az első fokú ítéletben megállapított marasztalás helyett - elmaradt munkabér címén 1 390 608 forint és ezen tőkeösszegnek 1994. szeptember 20. napjától a kifizetésig számított évi 20 százalékos kamata, valamint felmentési időre járó átlagkereset címén 86 913 forint megfizetésére kötelezte. Az első fokú ítéletet a végkielégítésre vonatkozó rendelkezése tekintetében helybenhagyta. Egyebekben a felperes keresetét elutasította. Az ítélete indokolásában - egyebek mellett - kifejtette, hogy az Mt. 100. §-án alapuló végkielégítés iránti igény csak a jogellenes megszüntetést megállapító határozat jogerőre emelkedésével válik esedékessé. Erre figyelemmel a megítélt végkielégítés utáni kamatra előterjesztett felperesi keresetet mint alaptalant elutasította.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek csak a végkielégítés után járó kamatigényt elutasító részét támadta, az ítélet egyéb rendelkezéseit nem érintette. Álláspontja szerint az ítélet támadott rendelkezése azért törvénysértő, mert a végkielégítési igény a jogellenes munkáltatói magatartással - az adott esetben a jogellenes rendkívüli felmondás átadásával - egy időben és nem az e tárgyban született bírósági ítélet meghozatalakor válik esedékessé.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 159. §-a alapján a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat a késedelem idejére jár.
A felperesnek az Mt. 100. §-a (4) és (5) bekezdése alapján igényelt járandósága, a háromszoros végkielégítésnek megfelelő összeg, a munkaviszonya jogellenes megszüntetését megállapító határozat jogerőre emelkedésével vált esedékessé, amikor a munkaviszonya az Mt. 100. §-ának (5) bekezdése értelmében megszűnt. A jogerős ítélet tehát késedelem hiányában a jogszabálynak megfelelően utasította el a felperesnek a háromszoros végkielégítés összege után járó késedelmi kamat iránt előterjesztett keresetét.
A felülvizsgálati kérelemben a munkavállalói rendkívüli felmondással kapcsolatos okfejtés egyébként nem a jogerős ítélet vitatott rendelkezésével szemben, hanem amellett érvel, amennyiben arra az azonos elvre mutat rá, hogy a munkavállaló végkielégítés iránti igénye mindkét esetben - tehát mind a jogellenes munkáltatói rendkívüli felmondás, mind a munkavállaló rendkívüli felmondása esetén - a munkaviszony megszűnésekor válik esedékessé.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel alaptalanul támadott - a háromszoros végkielégítés összege utáni kamatfizetésre vonatkozó kereseti kérelmet elutasító - rendelkezését hatályában fenntartotta.
A felperes a Pp. 78. §-a alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségeit megfizetni.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.776/1995. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.