adozona.hu
BH 1996.7.376
BH 1996.7.376
Önmagában nem eredményezi a betéti társaság társasági szerződésének érvénytelenségét az, ha ebből a beltag e jogviszonyának egyes elemei, illetőleg a képviseleti jogosultságával összefüggő esetleges kizáró okok nem állapíthatók meg, mivel ezek a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit nem képezik [1988. évi VI. tv. 21. §, 56. §, 94. §, Ptk. 228. § (1)-(3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1994. január 3-án Ny. E. beltagként, K. F. kültagként az F. Ügyvitelszervező-Könyvelő Betéti Társaság létrehozására szerződést írt alá. A 6. pont szerint Ny. E. a társaság tevékenységi körének megfelelő feladatok ellátásával személyesen közreműködik a társaság érdekében, ezenkívül ellátja a cég képviseletével járó feladatokat, valamint gyakorolja a munkáltatói jogokat. K. F. kültag személyes közreműködésre nem köteles, szükség esetén azonban bevonható a cég érdekében végzett munkába. A személ...
BH 1996.7.376 Önmagában nem eredményezi a betéti társaság társasági szerződésének érvénytelenségét az, ha ebből a beltag e jogviszonyának egyes elemei, illetőleg a képviseleti jogosultságával összefüggő esetleges kizáró okok nem állapíthatók meg, mivel ezek a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit nem képezik [1988. évi VI. tv. 21. §, 56. §, 94. §, Ptk. 228. § (1)-(3) bek.].
1994. január 3-án Ny. E. beltagként, K. F. kültagként az F. Ügyvitelszervező-Könyvelő Betéti Társaság létrehozására szerződést írt alá. A 6. pont szerint Ny. E. a társaság tevékenységi körének megfelelő feladatok ellátásával személyesen közreműködik a társaság érdekében, ezenkívül ellátja a cég képviseletével járó feladatokat, valamint gyakorolja a munkáltatói jogokat. K. F. kültag személyes közreműködésre nem köteles, szükség esetén azonban bevonható a cég érdekében végzett munkába. A személyes közreműködésért járó díjazás mértékét külön megállapodás rögzíti.A 8. pont szerint üzletvezetésre és képviseletre a tagok Ny. E. beltagot jelölik ki, aki az üzletvezetés és a képviselet körében önállóan jogosult eljárni.
A 12/2. pont azt tartalmazza, hogy a társaság ügyeiben a tagok szótöbbséggel határoznak, a 12/4. pont pedig előírja, hogy legalább 2/3-os szótöbbséggel hozott határozat szükséges az üzletvezetési megbízás megvonásához és más tagnak az üzletvezetéssel való megbízásához, a képviseleti jog megvonásához és új képviselő kijelöléséhez, a tag kizárásához. A 13/b pont szerint a tagsági viszony megszűnik kizárással, vagyis a tagot a társaság többi tagja fontos okból kizárhatja, különösen, ha a tag írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget a jogszabályban előírt vagy a szerződéses kötelezettségeinek, ha tartósan fizetésképtelen, vagy ha a társaság céljának elérését egyéb magatartásával nagymértékben veszélyezteti. A kizárást az érintett taggal az ok megjelölésével írásban kell közölni.
A társaság jogi képviselője az 1994. február 7-én benyújtott kérelmében kérte a cég bejegyzését. A cégbíróság az 1994. március 30-án kelt végzésével elrendelte a cég nyilvántartásba vételét.
A Fővárosi Főügyészség a végzés ellen benyújtott fellebbezésében indítványozta az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a cégbíróság újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasítását. Indokolása szerint a társasági szerződés érvénytelen, mivel az nem rendelkezik arról, hogy a társaság tagjai jogosultak-e a társaságban közreműködni. Nem tartalmaz rendelkezést a tekintetben, hogy a képviseletre és üzletvezetésre jogosult személy eljárhat-e a társaság ügyeiben. Nem állapítható meg továbbá, hogy a beltag beltagsági viszonya, illetve képviseleti jogosultsága nem ütközik-e jogszabályi rendelkezésekbe. A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége a fellebbezést kiegészítette, és jogsértőnek tartotta a szerződés 12/2. pontját az egyszerű szótöbbséggel történő határozathozatalról, a 12/4. pontját a legalább 2/3-os szótöbbséggel hozandó határozatról, és a 13/b) pontban írt, a kizárásról szóló rendelkezéseket. Álláspontja szerint kéttagú társaságnál fogalmilag kizárt az egyszerű, illetve minősített szótöbbséggel hozott határozat. E tekintetben lehetetlen, érthetetlen, ellentmondó feltételt tartalmaz a szerződés. A kizárás jogintézménye pedig kéttagú társaságnál a jogszabályban foglalt előírásokra tekintettel nem alkalmazható.
A jogi képviselő a fellebbezésekre adott észrevételében utalt arra, hogy a társasági szerződés 6. pontjában a tagok rendelkeztek a személyes közreműködés mibenlétéről, a 8. pontban pedig egyértelműen meghatározták az üzletvezetést és a képviseletet. Mellékelte továbbá a képviselői nyilatkozatot arról, hogy beltagsági jogviszonya, illetve képviselői megbízatása jogszabály tiltó rendelkezéseibe nem ütközik. Utalt arra: a tagok szándéka arra irányult, hogy a társaság utóbb többtagú társasággá váljék, ezért a társasági szerződés rendelkezéseit is úgy határozták meg, hogy az utóbb bekövetkezett tagváltozások esetén a társasági szerződés rendelkezéseit ne kelljen lényegesen módosítani. A tagok tudatában voltak annak, hogy mindaddig, amíg a társaság kéttagú, a kizárás jogintézménye nem alkalmazható, továbbá hogy határozatot csak egyhangú határozattal hozhatnak.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
A Legfelsőbb Bíróság a cég bejegyzése iránti kérelemhez csatolt társasági szerződésből megállapította, hogy a tagok, a 6. pontban rendelkeztek a személyes közreműködés feltételeiről, a 8. pontban meghatározták továbbá az üzletvezetésre és a képviseletre vonatkozó szabályokat is. Az utóbb csatolt nyilatkozatból az is megállapítható, hogy a képviselővel szemben sem a beltagsági jogviszonya, sem a képviselői jogosultsága tekintetében kizáró okok nem állanak fenn. E nyilatkozatban foglaltak a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit nem képezik, ezért nem tekinthető érvénytelennek a társasági szerződés amiatt, hogy e két tényre nézve az eredetileg adatokat nem tartalmazott (a többször módosított 1988. évi VI. tv., a továbbiakban: Gt. 21. §-ában, és 94. §-ában, valamint 56. §-ában foglaltak.)
A Legfelsőbb Bíróság a 12/2. pontban, a 12/4. pontban és a 13/b) pontban foglaltakat sem tartotta érvénytelen rendelkezéseknek. A szerződés 7. pontjából kitűnik, hogy a társaság határozatlan időre létesült. Nyilvánvaló ezért, hogy a felek szándéka arra irányult: az általuk elkészített társasági szerződés rendelkezései hosszú távon alkalmasak legyenek a cég működésének szabályozására. Így nem tekinthető jogszabálysértőnek az, hogy főszabályként az egyszerű szótöbbséggel történő határozathozatalról rendelkeztek a 12/2. pontban, illetve a legalább 2/3-os szótöbbséggel hozandó határozat szabályairól a 12/4. pontban. Nyilvánvaló, hogy e szabályokat - mindaddig, amíg a társaságnak két tagja van - értelemszerűen kell alkalmazni, vagyis egyszerű szótöbbségű, illetve legalább 2/3-os szótöbbséggel hozandó határozat helyett egyhangú határozattal kell dönteniük a társasági szerződésben megjelölt esetekben. Ellenkező álláspont esetén nem lehetne azonos szavazati aránnyal 2 taggal társaságot alapítani, ami nyilvánvalóan ellentétes lenne a Gt. 5. §-ában foglalt rendelkezéssel.
Helytelenül utal a fellebbezés a Ptk. 228. §-ának (3) bekezdésében foglalt szabályokra. E rendelkezések ugyanis csakis a Ptk. 228. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben értelmezhetőek. E szabályok pedig a szerződés hatályának beálltáról tartalmaznak előírásokat, s nem alkalmazhatóak a társasági szerződés döntéshozatali szabályára.
A társasági szerződés 13/b) pontja egyértelműen tartalmazza - hogy kizárásnál a tagot a társaság többi tagja fontos okból zárhatja ki. Nyilvánvaló, hogy a felek, figyelemmel a társasági szerződés 17/2. pontjában foglaltakra is, amely szerint a nem szabályozott kérdésekben az 1988. évi VI. tv. rendelkezéseit tartják irányadónak a Gt. 94. §-ának (2) bekezdése, és 78. §-ának (1) bekezdése alapján, tisztában voltak azzal, hogy e szabály csak kettőnél több tagú társaság esetén nyerhet alkalmazást. A társasági szerződés ezért ez okból sem tekinthető jogszabálysértőnek.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntését az 1989. évi 23. tvr. 25. §-ának (1) bekezdése, illetve a Pp. 259. §-ának és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. VII. 31.647/1994. sz.)
Bírósági jogesetek
ÍH 2009.87 FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA - BESZÁMÍTÁS A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN Ha a felszámolási eljárás során az adós igazolja, hogy a felszámolási kérelem alapjául szolgáló tartozást teljesítette, a fizetésképtelenség megállapítására nem kerülhet sor. Az adós tartozása a hitelezővel szembeni követelés beszámításával is megszűnhet. Ha a bírósági eljárás során az adós beszámítási kifogást terjeszt elő, azt a bíróságnak el kell bírálnia [Ptk. 296. §, Cstv. 27. § (2) bek. a) pontja].
