adozona.hu
BH 1996.6.345
BH 1996.6.345
I. A közalkalmazott ellen nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a vétség elkövetésének gyanújáról több mint egy hónapja szerzett tudomást [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 46. § (3) bek.]. II. A rendeltetésszerű joggyakorlással ellenkezik, ha a munkáltató a közalkalmazottal szemben akkor érvényesíti a fegyelmi jogkörét, amikor tudomást szerez annak közérdekű bejelentéséről [Mt. 4. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1991 augusztusa óta áll az alperes alkalmazásában, állattenyésztés elméletet és gyakorlatot oktat. Az 1993-94. tanévben a 9/A osztály osztályfőnöke volt.
Az alperes igazgatója 1994. február 4. napján fegyelmi eljárást indított a felperes ellen, mert az Mt. 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat megszegte, és osztályfőnöki teendőit sorozatosan elmulasztotta.
A fegyelmi tanács az 1994. március 31-én hozott határozatával a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvén...
BH 1996.6.345 I. A közalkalmazott ellen nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a vétség elkövetésének gyanújáról több mint egy hónapja szerzett tudomást [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 46. § (3) bek.].
II. A rendeltetésszerű joggyakorlással ellenkezik, ha a munkáltató a közalkalmazottal szemben akkor érvényesíti a fegyelmi jogkörét, amikor tudomást szerez annak közérdekű bejelentéséről [Mt. 4. § (1) bek.].
A felperes 1991 augusztusa óta áll az alperes alkalmazásában, állattenyésztés elméletet és gyakorlatot oktat. Az 1993-94. tanévben a 9/A osztály osztályfőnöke volt.Az alperes igazgatója 1994. február 4. napján fegyelmi eljárást indított a felperes ellen, mert az Mt. 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat megszegte, és osztályfőnöki teendőit sorozatosan elmulasztotta.
A fegyelmi tanács az 1994. március 31-én hozott határozatával a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 45. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján fegyelmi büntetésül a felperes várakozási idejét az előmeneteli rendszerben egy évvel meghosszabbította. A határozat indokolása szerint a felperes a közalkalmazotti jogviszonyából származó lényeges kötelezettségét vétkesen megszegte, amikor kezdeményező szerepet játszott az osztálya 1993. október 11-i munkamegtagadásban, sértve ezzel az alperes gazdasági érdekeit is. A tanulókkal szemben becsületsértő kifejezéseket használt, a szülők adatait nem tüntette fel az osztálynaplóban, az igazolatlanul mulasztó tanulókat nem szólította fel a mulasztás igazolására, és azt az igazgatónak sem jelentette.
A felperes a keresetlevelében kérte a fegyelmi határozat hatálytalanítását, és tagadta a terhére róttakat.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, mert a fegyelmi büntetést a vétkes kötelezettségszegésével arányban állónak találta.
A felperes fellebbezése alapján eljárt megyei bíróság ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Módosította a megállapított tényállást, mivel az olyan elemeket is tartalmazott, amelyek a felperes ellen indított fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményekkel nem függtek össze. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes nem játszott kezdeményező szerepet a tanulók munkamegtagadásában, nem kísérelte meg azonban azt megakadályozni, és ezzel bátorítólag hatott a tanulókra. Pedagógusként - az egyéni nézeteitől függetlenül - kötelessége lett volna a munkáltató érdekeit képviselni, és a tanulókat az igazgatói utasítás teljesítésére rábírni. Az alperes a tanulókkal szemben alkalmazott kifejezések miatt nem indított a felperessel szemben fegyelmi eljárást, ezért nem lehet a felelősségét ezzel kapcsolatban megállapítani. Lényegében megállapítható a felperes kötelezettségszegése az osztályfőnöki teendőivel kapcsolatban is. A két fegyelmi vétséggel a kiszabott fegyelmi büntetés arányban áll.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Tagadta, hogy fegyelmi vétséget követett el a krumpliszedéssel kapcsolatban. A tanulókat senki sem beszélte rá, rájuk bízta, cselekedjenek a belátásuk szerint. Az alperes igazgatója a munkamegtagadásról már korábban tudott, azt neki csak akkor rótta fel, amikor a közérdekű bejelentéséről tudomást szerzett. Mindezekre tekintettel kérte a fegyelmi büntetés hatálytalanítását.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az alperes igazgatója már a munkamegtagadás napján, 1993. október hó 11-én tudomást szerzett arról, hogy a felperes osztályának tanulói a burgonyaszedést megtagadták. Ennek ellenére - az előkészítő iratában példátlan esetnek nevezett munkamegtagadás miatt - nem rendelt el kivizsgálást, a mulasztó tanulókkal szemben nem tett intézkedést. A munkamegtagadás tényére a felperes osztályába járó tanulók ellen 1993 decemberében és 1994 januárjában hozott fegyelmi határozatokban hivatkozott. Ezek a fegyelmi eljárások egyébként más miatt indultak, a tanulókat igazolatlan hiányzásuk miatt zárták ki az iskolából a fellebbezési jog biztosításával, illetőleg anélkül.
Az alperes igazgatójától a megyei jogú város közigazgatási bizottságának vizsgálatával kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal közoktatási, közművelődési és sport irodája 1993. október 19-én és 1994. január 31-én információkat kért az oktatásról, döntően a szakmai gyakorlatról. A felperes az 1994. januári tantestületi értekezleten elmondta, hogy közérdekű bejelentést tett, mert a tanulók foglalkoztatásával nem értett egyet. Az alperes igazgatója ezt követően, 1994. február 4. napján indította meg a fegyelmi eljárást arra hivatkozással, hogy a felperes munkamegtagadásban játszott kezdeményező szerepéről az emiatt kizárt tanulók 1994. január 6-án kelt fellebbezéséből szerzett tudomást.
A Kjt. 46. §-ának (3) bekezdése szerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a vétség elkövetésének alapos gyanújáról a munkáltatói jogkör gyakorlója több mint egy hónapja tudomást szerzett. A felperesnek az osztályfőnöki teendőivel kapcsolatos mulasztásairól az alperes igazgatója már 1993 novemberében és decemberében tudomást szerzett, ezért azok nem értékelhetők fegyelmi vétségként. A felperes terhére értékelt másik fegyelmi vétség, a munkamegtagadás megszervezése, illetőleg az abban játszott szerepe miatt a munkáltatói jogkör gyakorlója csak azt követően indított eljárást, hogy a tantestületi értekezleten a felperes hozzászólásából nyilvánvalóvá vált, nem csupán nem ért egyet az alperes által kötött együttműködési megállapodások alapján végeztetett mezőgazdasági munkákkal, hanem emiatt közérdekű bejelentést is tett. Mindaddig az alperes a munkamegtagadás körülményeit ki sem vizsgáltatta, noha a fegyelmi határozat szerint is súlyosan érintette az alperes gazdasági érdekeit a tanulók eljárása, az eset az iskola életében példátlan volt.
Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója nem az Mt. 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően gyakorolta a jogát, amikor a felperes ellen fegyelmi eljárást indított. Az Mt. hivatkozott rendelkezése szerint, amit alkalmazni kell a közalkalmazottak jogviszonyában is, a jogokat és a kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A rendeltetésszerű joggyakorlással ellenkezik, ha a munkáltató a közalkalmazottal szemben akkor érvényesíti a fegyelmi jogkörét, amikor tudomást szerez annak közérdekű bejelentéséről.
Az ekként megindított fegyelmi eljárás alapján hozott határozatot akkor is hatálytalanítani kell, ha egyébként a közalkalmazott lényeges kötelezettségének vétkes megszegése bebizonyosodik.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 2758 §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatva, az alperes fegyelmi tanácsának határozatát hatálytalanította. A sikeres felülvizsgálat eredményeként a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján az alperesnek meg kell térítenie a felperesnek az eljárás során felmerült költségeit. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.602/1995. sz.)