Az alperes 1993. július 5. napjáig az önkormányzat felügyelete alá tartozott, ezt követően a Katolikus Főplébánia vette át. Az átadáskor a város polgármestere és a plébános az átadó és az átvevő nevében megállapodást kötött az alperes működé..." />

BH 1996.4.234

Ha a tanintézetet az önkormányzat és az egyház megállapodása alapján jogutódlással az egyház vette át és abban a pedagógusok, valamint az iskola más dolgozói tekintetében vállalta a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény további alkalmazását, ahhoz - eltérő tartalmú munkaszerződések hiányában - kötve van (1992. évi XXXIII. tv.).

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az I. és a III. rendű felperesek tanító, a II. rendű felperes tanár munkakört lát el az alperesnél. A felpereseket 1992. december 15. napján a tartósan magas színvonalú munkavégzésükre tekintettel az "F" fizetési osztály megfelelő fokozatába sorolták be.
Az alperes 1993. július 5. napjáig az önkormányzat felügyelete alá tartozott, ezt követően a Katolikus Főplébánia vette át. Az átadáskor a város polgármestere és a plébános az átadó és az átvevő nevében megállapodást kötött az alperes működé...

BH 1996.4.234 Ha a tanintézetet az önkormányzat és az egyház megállapodása alapján jogutódlással az egyház vette át és abban a pedagógusok, valamint az iskola más dolgozói tekintetében vállalta a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény további alkalmazását, ahhoz - eltérő tartalmú munkaszerződések hiányában - kötve van (1992. évi XXXIII. tv.).
Az I. és a III. rendű felperesek tanító, a II. rendű felperes tanár munkakört lát el az alperesnél. A felpereseket 1992. december 15. napján a tartósan magas színvonalú munkavégzésükre tekintettel az "F" fizetési osztály megfelelő fokozatába sorolták be.
Az alperes 1993. július 5. napjáig az önkormányzat felügyelete alá tartozott, ezt követően a Katolikus Főplébánia vette át. Az átadáskor a város polgármestere és a plébános az átadó és az átvevő nevében megállapodást kötött az alperes működésével kapcsolatban. A megállapodás 5. pontja szerint az átvevő az önkormányzati iskola jogutódja, változatlan beosztással és bérezéssel átveszi az 52 fő pedagógust és a 16 fő egyéb dolgozót. Az átvevő vállalja, hogy a dolgozókra továbbra is alkalmazza a közalkalmazottakra vonatkozó törvény rendelkezéseit. A törvényben foglalt jogosítványok a dolgozókat ugyanúgy továbbra is megilletik, ugyanazon lehetőségek mellett, mint a nem egyházi iskoláknál.
Az alperes és az átvett dolgozók nem kötöttek munkaszerződést. Az alperes 1994. április 7. napján a felpereseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) alapján 1994. január 1-jei hatállyal a "D" fizetési osztály megfelelő fizetési fokozataiba sorolta át.
A felperesek az eredménytelen egyeztetést követően keresetet indítottak a besorolásuk megváltoztatása és a bérkülönbözetük megfizetése iránt.
A munkaügyi bíróság részítéletével az alperes intézkedéseit hatálytalanította, és kötelezte az alperest, hogy a felpereseket 1994. január 1. napjától változatlanul az "F" fizetési osztályba sorolja be, és annak megfelelően állapítsa meg a személyi alapilletményeiket. A munkabér-különbözet tekintetében az eljárás folytatását rendelte el.
A munkaügyi bíróság szerint a felperesek nem közalkalmazottak, de a megállapodás következtében velük kapcsolatban alkalmazni kell a Kjt. rendelkezéseit. Az annak módosításáról szóló 1993. évi C. törvény rendelkezései a felperesek besorolását nem érintették, ezért az alperes a korábbi besorolásokat nem változtathatta meg. A felpereseket az alperes változatlan besorolási feltételekkel vette át, a hatályon kívül helyezett intézkedését is a Kjt.-re alapította, ezért azt magára nézve kötelezőnek ismerte el. A besorolás a felperesek munkaszerződésének részévé vált, amit csak közös megegyezéssel lehet módosítani.
Az alperes fellebbezése alapján eljárt megyei bíróság részítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság részítéletét. A megyei bíróság azzal indokolta a döntését, hogy az a1peres a felpereseket változatlan feltételek és besorolás mellett foglalkoztatta, velük nem kötött munkaszerződést. Az átvétellel és a változatlan foglalkoztatással az átvételkor érvényes besorolás és bérezés a munkaszerződés részévé vált, azt egyoldalúan nem lehet megváltoztatni.
A jogerős részítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Arra hivatkozott, hogy a felperesek nem közalkalmazottak, az intézményváltással megszűnt a közalkalmazotti minőséghez jogszabály alapján társuló kategória is. Az új iskolafenntartó a Kjt.-nek a pedagógusok besorolásával és illetményrendszerével összefüggő rendelkezéseit a teljesség igénye és kötelező rendelkezés nélkül alkalmazza, nem kötheti azonban a korábbi intézményvezető diszkrecionális jogkörben megállapított, az "F" fizetési osztálynak megfelelő állapot biztosítása. A Kjt. analóg alkalmazása következtében az intézményváltozás miatt a felpereseket újra be kellett sorolni, ehhez a fenntartó hozzájárulása szükséges. A besorolás nem tárgya a felperesekkel fennálló jogviszonynak, ezért nem válhatott a munkaviszony szerves részévé.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet az eljárt bíróság álláspontjával a felperesek korábbi besorolásának a munkaszerződés részévé válásával kapcsolatban és ezzel összefüggésben a besorolások megváltoztatásánál a munkaszerződés módosítására vonatkozó rendelkezés [Mt. 82. §-ának (1) bekezdése] alkalmazását illetően. A besorolás munkáltatói intézkedés, amelyre a munkaviszonyra vonatkozó szabályok kötelező rendelkezéseket tartalmaznak, az nem megállapodás kérdése. A jogerős részítélet ettől eltekintve nem jogszabálysértő.
Az alperes a felperesek foglalkoztatásán, díjazásán és azok feltételein az átvétellel nem változtatott, továbbra is alkalmazta a Kjt. ezzel kapcsolatos rendelkezéseit. A keresettel támadott átsoroló intézkedését is a Kjt. rendelkezéseire alapította, annak előmeneteli és illetményrendszerének megfelelően állapította meg a felperesek fizetési fokozatát, figyelembe vette a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejüket is. A Kjt. rendelkezéseitől annyiban tért el, hogy a kiemelkedő munkavégzés helyett a felperesek fizetési osztályát a végzettségük alapján állapította meg. A perben nem hivatkozott arra, hogy a felperesek munkavégzése a korábbi besorolásukhoz képest megváltozott volna, ezért a munkájuk értékelése szerint már nincs alapja a legmagasabb fizetési osztály szerinti besorolásuknak, ehhez képest a feltételek megváltozása miatt kell megváltoztatni a besorolásukat.
Az alperes a felperesekkel az átvételt követően nem kötött munkaszerződést, ugyanúgy foglalkoztatta őket, mint amikor az iskola az önkormányzat fenntartásában működött. Változatlanul alkalmazta a Kjt. rendelkezéseit is a felperesekkel szemben, ezért a felperesek besorolási vitáját a Kjt. rendelkezéseinek megfelelően kell elbírálni.
A Kjt. módosítása a felperesek besorolási feltételeit nem érintette, az alperesnek a felperesekre vonatkozó megítélése nem változott, ezért az átsorolásuk indokolatlan és jogszerűtlen volt.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az alperest kötelezte a felperesek felülvizsgálattal kapcsolatos költségeinek a megtérítésére. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.606/1995. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.