adozona.hu
BH 1996.4.208
BH 1996.4.208
A polgári és munkaügyi jogviták elhatárolásánál irányadó körülmények [Mt. 199. § (3) bek., 1972. évi IV. tv. 23. § (1) bek., Pp. 22. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A másodfokú bíróság a pert megszüntette, az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az iratokat a Pest Megyei Munkaügyi Bírósághoz rendelte áttenni. Határozatát azzal indokolta, hogy a peres felek 1968. szeptember 21-én a perbeli borozó vezetésére munkaszerződést kötöttek, a felperes munkabért kapott az alperestől a poharazóban végzett tevékenységéért, az alperes gyakorolta a munkáltató jogokat és kötelezettségeket. A munkaszerződés tartalmazza a felperes üzembe helyezési költségeire v...
BH 1996.4.208 A polgári és munkaügyi jogviták elhatárolásánál irányadó körülmények [Mt. 199. § (3) bek., 1972. évi IV. tv. 23. § (1) bek., Pp. 22. § (2) bek.].
A másodfokú bíróság a pert megszüntette, az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az iratokat a Pest Megyei Munkaügyi Bírósághoz rendelte áttenni. Határozatát azzal indokolta, hogy a peres felek 1968. szeptember 21-én a perbeli borozó vezetésére munkaszerződést kötöttek, a felperes munkabért kapott az alperestől a poharazóban végzett tevékenységéért, az alperes gyakorolta a munkáltató jogokat és kötelezettségeket. A munkaszerződés tartalmazza a felperes üzembe helyezési költségeire vonatkozóan a munkaviszony megszűnése esetére az alperes térítési kötelezettségét. Mindezekből a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a peres felek jogvitája munkaügyi jogviszonyból származó igény érvényesítését jelenti. E jogviták elbírálása pedig az Mt. 199. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért a pert megszüntette, és az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett az iratokat a perre hatáskörrel rendelkező és illetékes Pest Megyei Munkaügyi Bírósághoz rendelte áttenni.A jogerős végzés ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogviszony megítélését és a perköltséggel kapcsolatos rendelkezést jelölte meg jogsértés okaként.
Az alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alapos. A döntéshez szükséges tények azonban nem állapíthatóak meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdésére alapítottan a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A felperes a perbeli poharazó vezetésére az alperessel megállapodást kötött. A megállapodásban foglaltak szerint a helyiséget a kimérésvezető saját költségén helyezi üzembe, a munkaviszony esetleges megszűnése esetén annak költsége térítendő.
Munkaügyi jogvitában bíróság jár el [Mt. 199. § (3) bekezdés]. A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja és a Pp. 22. §-ának (2) bekezdése alapján a keresetet munkaügyi jogvitában a munkaügyi bíróság bírálja el. Munkaügyi vitának minősül a jogvita, amely munkaviszonyból származik és a munkaviszony alanyai között folyik. Ehhez képest nem munkaügyi jogvita a más jogviszonyból származó vita, még akkor sem, ha az a munkaviszony alanyai között folyik. Ezért annak elbírálása az általános hatáskörű és nem a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. Az adott ügyben a felperes a perbeli helyiségre fordított beruházásainak megtérítését kérte. Ez az igény a munkaszerződésben foglalt alperesi kötelezettségvállaláson alapul, amelynek értelmében a munkaviszony megszűnésekor a felperessel köteles elszámolni. Az iratokhoz csatolt munkaszerződésből kitűnően a kérdéses poharazó vezetése és üzemeltetése körében az alperest nem jellegzetesen munkaviszonnyal kapcsolatos jogosítványok illették meg, így az elszámolási kötelezettség sem munkajogi jogviszony, hanem sajátos elemeket magában foglaló egyértelmű polgári jogviszony. A munkaviszonynak egyéb jogviszonyoktól való elhatárolása szempontjából legfontosabb a munkavégzésre vonatkozóan a munkáltatót megillető széles körű utasítási jog, amely kiterjedhet a munkavégzés helyére, módjára, idejére, részleteire, a munkavégzés rendszerességére és a munkáltató által biztosított munkaeszközökkel való munkavégzésre. Az adott jogvitában az alperest ezek a jogosítványok nem illették meg, ezért a felperes által végzett beruházásokkal kapcsolatos elszámolási igény nem tekinthető a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó munkaügyi jogvitának, következésképpen abban az általános hatáskörű bíróságnak kell eljárnia.
Miután a másodfokú bíróság a fellebbezést nem bírálta el, hanem kizárólag hatáskör kérdésében foglalt állást, ezért a Legfelsőbb Bíróság a pert megszüntető és az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező, valamint az áttételt elrendelő másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és ugyanezt a bíróságot - a fellebbezés érdemi elbírálására vagyis - új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. I. 21.627/1995. sz.)