adozona.hu
BH 1996.2.128
BH 1996.2.128
I. A pedagógus besorolásának alapja a ténylegesen betöltött munkaköre, az ehhez szükséges végzettsége vagy végzettségei, valamint a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtartam [1992. évi XXXIII. tv. 63. § (4) bek., 177/1993. (XII. 19.) Korm. r. 10. § (2) bek., 13/A. §] II. A közalkalmazottak jogállását rendező törvényt módosító törvényben az újra történő besorolásra előírt határidő nem jogvesztő határidő [1993. évi C. tv. 8. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az irányadó tényállás szerint az I., a II., a III., a IV., a VI. és a VII. rendű felperes gyakorlati képzést ellátó tanár az alperesnél, az V. rendű felperes közismereti tantárgyat, történelmet tanít.
Az I. rendű felperesnek a gépipari és automatikai műszaki főiskolán szerzett üzemmérnök és a Bánki Donát Gépipari és Műszaki Főiskolán szerzett gépész műszaki tanár oklevele van.
Az II. rendű felperesnek mezőgazdasági gépész üzemmérnök és a BME gépészmérnöki karán megszerzett szaktanár képesít...
BH 1996.2.128 I. A pedagógus besorolásának alapja a ténylegesen betöltött munkaköre, az ehhez szükséges végzettsége vagy végzettségei, valamint a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtartam [1992. évi XXXIII. tv. 63. § (4) bek., 177/1993. (XII. 19.) Korm. r. 10. § (2) bek., 13/A. §]
II. A közalkalmazottak jogállását rendező törvényt módosító törvényben az újra történő besorolásra előírt határidő nem jogvesztő határidő [1993. évi C. tv. 8. § (3) bek.].
Az irányadó tényállás szerint az I., a II., a III., a IV., a VI. és a VII. rendű felperes gyakorlati képzést ellátó tanár az alperesnél, az V. rendű felperes közismereti tantárgyat, történelmet tanít.Az I. rendű felperesnek a gépipari és automatikai műszaki főiskolán szerzett üzemmérnök és a Bánki Donát Gépipari és Műszaki Főiskolán szerzett gépész műszaki tanár oklevele van.
Az II. rendű felperesnek mezőgazdasági gépész üzemmérnök és a BME gépészmérnöki karán megszerzett szaktanár képesítése van.
A III. rendű felperes a Könnyűipari Műszaki Főiskola ruhaipari szakán kapott üzemmérnök, a BME gépészmérnöki karán pedig műszaki tanár oklevelet.
A IV. rendű felperesnek üzemmérnöki képesítése van, amelyet a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépész főiskolai karán kapott, valamint műszaki tanár a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola oklevele alapján.
Az V. rendű felperes a Szegedi Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-történelem és testnevelés szakon oklevelet, majd a József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karán végezte el a magyar nyelv és irodalom szakot.
A VI. rendű felperes a Nehézipari Műszaki Egyetem vegyipari automatizálási főiskolai karán végzett mint automatizálási üzemmérnök, a BME gépészmérnöki karán pedig műszaki tanári oklevelet szerzett.
A VII. rendű felperes okleveles üzemmérnök és a BME gépészmérnöki karán műszaki tanári végzettséget szerzett. Az alperes az 1992. december 14-i intézkedésével a felpereseket az "F" fizetési osztály különböző fizetési fokozataiba sorolta be, de ezekben az intézkedéseiben kizárólag az 1992. évi XXXIII. tv.-re hivatkozott, és nem jelölte meg, hogy a besorolás alapja a felperesek két diplomája vagy a tartósan kiemelkedő jó munkavégzése-e.
Az 1993. december 29-én kelt intézkedéseiben a felpereseket ismét besorolta, és az I. rendű felperest visszasorolta a D/9., a II. rendűt az E/9., a III. rendűt a D/5., a IV. rendűt a D/9., az V. rendűt az E/10., a VI. rendűt a D/10. és a VII. rendűt a D/6. fizetési osztályba. Az átsoroló intézkedésekben a 177/1993. (XII. 19.) Korm. rendeletre hivatkozott szakasz és bekezdés megjelölése nélkül.
A felperesek a sikertelen egyeztetést követően a besorolások hatályon kívül helyezését kérték, mert nem tartották feltétlenül indokoltnak, hogy a jogszabályok módosítása kötelezővé tette volna az átsorolásukat. Nem ismerték az "F" fizetési osztályba való besorolásuk valódi jogalapját, ezért joggal feltételezhették, hogy annak alapja a két diploma, de azt is, hogy a tartósan kiemelkedő munkavégzés, minthogy az alperes mindig elismerte a jó munkájukat.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperesek keresetét. Kifejtette ítéletének indokolásában; elfogadta az alperesnek azt az életszerű és meggyőző nyilatkozatát, hogy a felpereseket a Kjt. 63. §-ának akkori (4) bekezdése alapján sorolta be, mert kötelezőnek találta az "F" fizetési osztályba sorolást.
Ezért az 1993. évi C. törvénnyel módosított Kjt. 63. §-ának (5) bekezdése, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 17. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a felpereseket, akik - az V. rendű felperes kivételével - felsőfokú végzettségű szakoktatók, át kellett sorolni és vissza kellett sorolni.
Esetükben nem lehet figyelembe venni a nem pedagógus végzettséget tanúsító oklevelüket (mérnök) másoddiplomaként, mert az csak a pedagógus végzettséget tanúsító oklevéllel (mérnöktanár) együtt jogosít a munkakör betöltésére.
Az V. rendű felperes tekintetében a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 13/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja az irányadó. Minthogy egyetemi végzettsége alapján jogosult az "E" fizetési osztályra, nem vehető figyelembe az ugyanazon a szakon szerzett főiskolai oklevél.
A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, mert azt megalapozottnak és helytálló következtetésűnek találta.
A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben az ítéletek megváltoztatása mellett a sérelmezett besoroló intézkedések hatályon kívül helyezését kérték. Kifejtették, hogy a 177/1993. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdése arra az esetre írja elő a kötelező új besorolást, ha a 4. § rendelkezései érintik a közalkalmazott besorolását. Az "F" fizetési osztályba azonban csak "átsorolni" lehet, "besorolni" nem, ezért a felpereseket a 10. § értelmében nem lehet ismét besorolni. A 4. § megszorító szabályai csak a jövőbeni besorolásokra vonatkozhatnak.
Az "F" fizetési osztályba való besoroló iratból egyébként sem tűnik ki, hogy arra a Kjt. 63. §-ának (4) vagy (5) bekezdése alapján került-e sor, mivel a jó munka mint indok nincs kizárva az iraton azáltal, hogy nem hivatkozott az alperes a két diplomára sem, ezért az utólagos visszaminősítésre nincs lehetőség. Jogszabálysértő az ítélet azért is, mert a 177/1993. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésébe ütközik azáltal, hogy nem vette figyelembe: az alperes az átsorolásokat a határidőn túl, csak 1994 februárjában kézbesítette az érdekelteknek.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozva lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni. A jogszabálysértés lehet anyagi jogi jellegű, de eljárásjogi is, amennyiben ez utóbbi olyan súlyú, hogy befolyásolta az érdemi döntést. Nem lehet azonban támadni a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva hozott ítéletét.
Peradat, hogy az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében eljárva - az alperes meghallgatása után - jutott arra a következtetésre, hogy a felpereseket a Kjt. 63. §-ának (4) bekezdése alapján sorolták be az "F" fizetési osztályba annak ellenére, hogy az alperes az intézkedését egyáltalán nem indokolta.
Ezt az első fokú ítéleti megállapítást és az azt helybenhagyó másodfokú ítéletet nem lehet felülvizsgálat útján támadni és megváltoztatni, annál kevésbé, mert a felperesek felülvizsgálati érvelése is okszerűtlen.
E körben mutat rá a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Kjt. 63. §-ának eredeti (4) és (5) bekezdése értelmében a felpereseket kötelező volt besorolni a két felsőfokú végzettségük, munkakörük és közalkalmazotti jogviszonyuk időtartama alapján az "F" fizetési osztályba, ezért annak indokolása célszerű lett volna, de az indokolás elmaradásából nem lehet arra következtetni, hogy valójában a kivételes jellegű és az alperes mérlegelésén alapuló, ún. lehetséges ágon való besorolás történt.
Minthogy a besorolás alapja a két felsőfokú diploma volt, erre alapítva helytállóan mérlegelt az első- és a másodfokú bíróság, amikor az 1993. december 29-én kelt intézkedéseket jogszerűnek találta.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra is - mint több döntésében már kifejtette -, hogy az 1993. évi C. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében megjelölt határidő nem jogvesztő, tehát nem tette érvénytelenné az átsorolásokat az 1994. január 1-jét követő kézbesítésük.
Az az érvelés elfogadhatatlan, amely szerint az "F" fizetési osztályba csak "átsorolni" lehet, "besorolni" nem. A besorolás alapja ugyanis a pedagógus ténylegesen betöltött munkaköre, az ehhez szükséges végzettsége vagy végzettségei, valamint a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtartam. Minthogy a munkakör változhat, megváltozhat a végzettség minősítése, tehát az "F" fizetési osztályba való besorolás jogosultsága, ennek megfelelően szükségessé válhat a pedagógus ismételt besorolása vagy átsorolása az őt megillető fizetési osztályba.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a megyei bíróság ítéletét jogszerűnek találta, és azt hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 255/1995. sz.)