adozona.hu
BH 1996.1.65
BH 1996.1.65
I. Ha az üzemitanács-választás során a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek közösen határoznak. II. Üzemitanács-választással összefüggő nem peres eljárásban kérelmezettként a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek vesznek részt, akik között pertársaság jön létre. A perlés jogosultsága megilleti a munkáltatót is (1992. évi XXII. törvén
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező kifogást jelentett be 1993. szeptember 8-án a II. rendű kérelmezett munkáltatónál. Azt kérte, hogy "az illegitim" központi üzemi tanáccsal hagyjon abba minden tárgyalást, az azzal kötött megállapodás végrehajtását függessze fel.
A kifogás eredménytelensége miatt a kérelmező az 1993. szeptember 15-én kelt, keresetnek nevezett kérelemmel fordult a munkaügyi bírósághoz, és az Mt. 23. §-ának (2) bekezdése alapján a munkáltatónak a törvényi előírások betartására, a kifogásolt intézked...
BH 1996.1.65 I. Ha az üzemitanács-választás során a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek közösen határoznak.
II. Üzemitanács-választással összefüggő nem peres eljárásban kérelmezettként a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek vesznek részt, akik között pertársaság jön létre. A perlés jogosultsága megilleti a munkáltatót is (1992. évi XXII. törvény 54. §).
A kérelmező kifogást jelentett be 1993. szeptember 8-án a II. rendű kérelmezett munkáltatónál. Azt kérte, hogy "az illegitim" központi üzemi tanáccsal hagyjon abba minden tárgyalást, az azzal kötött megállapodás végrehajtását függessze fel.A kifogás eredménytelensége miatt a kérelmező az 1993. szeptember 15-én kelt, keresetnek nevezett kérelemmel fordult a munkaügyi bírósághoz, és az Mt. 23. §-ának (2) bekezdése alapján a munkáltatónak a törvényi előírások betartására, a kifogásolt intézkedés felfüggesztésére való kötelezését kérte.
Egyszersmind - ugyanezen a napon - további "keresetet" terjesztett elő, és az üzemi tanácsi választásokon állított sorozatos törvénysértések miatt új üzemi tanácsi választások elrendelését kérte.
A munkaügyi bíróság a Szakszervezeti Szövetség és a munkáltató kérelmezettek ellen az üzemi tanácsi választások szabálytalanságainak kimondása és a jogellenes munkáltatói intézkedés elleni kifogás tárgyában előterjesztett kérelmeket együttesen bírálta el, és végzésével elutasította. A munkaügyi bíróság a végzés indokolásában megállapította, hogy a választás megfelelt a törvényben előírt követelményeknek, annak lebonyolításával kapcsolatosan a munkaügyi bíróság törvénysértést megállapítani nem tudott. Alaptalannak találta az elsőfokú bíróság a munkáltatói intézkedés elleni kifogás bejelentését is. Álláspontja szerint semmiféle jogellenes intézkedést a munkáltató nem tett, amikor az üzemi tanácsi választások eredményét tudomásul vette, és a jogszabályban előírt kötelezettségét teljesítve kötötte meg az együttműködési megállapodást.
Az elutasító végzés ellen a kérelmező terjesztett elő fellebbezést.
A másodfokú bíróság a fellebbezést alaptalannak találta, és végzésével megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésével helytállóan állapította meg a tényállást és helytálló az arra alapított érdemi döntése is. Ezért az elsőfokú bíróság végzését a helyes indokaira is tekintettel a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 254. §-ának (3) bekezdésében foglaltak értelmében helybenhagyta.
A kérelmező a másodfokú végzés ellen felülvizsgálati kérelemmel élt. Ebben a következőkre hivatkozott.
Annak megállapítása mellett - amit ugyan a kérelmező vitat -, hogy a két kérelmezett magatartása a bíróság álláspontja szerint nem volt jogellenes, a bíróságnak ki kellett volna mondania, hogy a választási bizottság, illetve bizottságok magatartása folytán - a más konkrét ügyben hozott végzésből kitűnően - az üzemi tanácsi választás több helyen jogszabályellenes volt.
Ebből következően pedig a kérelem, illetve a kifogásnak az a része, amely szerint a munkáltató kérelmezettnek az illegitim üzemi tanáccsal meg kellett volna szakítania a kapcsolatot, továbbra is megalapozott. E részben is a kérelemnek helyt kellett volna adni. A munkáltatónak pedig a jogerős végzés kézhezvételéig mérlegelés nélkül fel kellett volna függesztenie a kapcsolatát az üzemi tanáccsal. Mindezekre tekintettel az első- és a másodfokú bíróság határozatainak hatályon kívül helyezését kérte.
A kérelmezettek ellenkérelme a felülvizsgálati kérelem elutasítására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Az Mt. 54. §-a szerint, ha az üzemitanács-választás során a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merült fel, a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek közösen határoznak. Ez ellen nyolc napon belül bírósághoz lehet fordulni. Ez a jogosultság a munkáltatót is megilleti. A bíróság három napon belül nem peres eljárásban határoz. E rendelkezések és az azok alapján kialakult ítélkezési gyakorlat szerint az üzemitanács-választással összefüggő említett eljárásban kérelmezettként a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek vesznek részt, akik között pertársaság jön létre, illetőleg részt vehet a munkáltató.
Az adott esetben is az eljárást a választási bizottság és a munkáltatónál - a kérelmezőn kívül - képviselettel rendelkező valamennyi, nemcsak egyik, szakszervezet ellen kellett volna megindítani. Ez azonban elmaradt. Ezért az első és másodfokú eljárásban nem érvényesült a Pp. 64. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, minthogy az eljárásban nem vettek részt azok, akikkel szemben az igény érvényesíthető.
Figyelemmel arra, hogy a kifogás tárgya az üzemi tanács választásával kapcsolatos, az előbbiek a kifogással összefüggő kérelem elbírálását is érintik.
Az említett hiányosságok a felülvizsgálati eljárásban nem pótolhatók.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság végzését - a munkaügyi bíróság végzésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdésében foglaltak értelmében a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárási költség, valamint a felülvizsgálati eljárási illeték összegét csupán megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.365/1995. sz.)