adozona.hu
BH 1995.12.737
BH 1995.12.737
A kft. létre nem jötte folytán érvénytelen munkaszerződés alapján létesített munkaviszonyt a belőle származó jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell elbírálni, mintha érvényes munkaszerződés alapján állott volna fenn. Az érvényes munkaszerződésből eredő jogok pedig - külön jogszabály szerint - azzal szemben érvényesíthetők, aki a be nem jegyzett társaság nevében eljárt [48/1979. (XII. 1.) MT rend. 16. § (3) bek.,* 1988. évi VI. tv. (Gt.) 25. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetlevelében azt adta elő, hogy 1991. május 20-án munkaszerződést kötött a H. Kft.-vel könyvelői munkakörben, havi nettó 15 000 forint munkabérrel. E munkaviszonyában 1991. június 12-ig munkát végzett, ekkor kilépett, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a kft. nem fogja a munkabérét megfizetni. Az ügyben korábban eljárt munkaügyi bíróság a kft.-vel szemben megszüntette a pert, mert a kft.-t nem jegyezték be a cégnyilvántartásba. Ezért a kft. egyik tulajdonosát, a perbeli alperest k...
BH 1995.12.737 A kft. létre nem jötte folytán érvénytelen munkaszerződés alapján létesített munkaviszonyt a belőle származó jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell elbírálni, mintha érvényes munkaszerződés alapján állott volna fenn.
Az érvényes munkaszerződésből eredő jogok pedig - külön jogszabály szerint - azzal szemben érvényesíthetők, aki a be nem jegyzett társaság nevében eljárt [48/1979. (XII. 1.) MT rend. 16. § (3) bek.,* 1988. évi VI. tv. (Gt.) 25. § (1) bek.].
A felperes a keresetlevelében azt adta elő, hogy 1991. május 20-án munkaszerződést kötött a H. Kft.-vel könyvelői munkakörben, havi nettó 15 000 forint munkabérrel. E munkaviszonyában 1991. június 12-ig munkát végzett, ekkor kilépett, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a kft. nem fogja a munkabérét megfizetni. Az ügyben korábban eljárt munkaügyi bíróság a kft.-vel szemben megszüntette a pert, mert a kft.-t nem jegyezték be a cégnyilvántartásba. Ezért a kft. egyik tulajdonosát, a perbeli alperest kérte nettó 15 000 forint elmaradt munkabér, ennek 1991. június 12-től járó évi 20%-os kamata és a perköltség megfizetésére kötelezni.A kerületi bíróság végzésével a hatáskörének hiányát állapította meg, és a keresetlevelet a munkaügyi bírósághoz rendelte áttenni, minthogy a felperes munkabért igényel és a munkaviszonyból származó perek a munkaügyi bírósághoz tartoznak [Pp. 22. §-ának (2) bekezdése].
A munkaügyi bíróság végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, és az iratokat a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel az eljáró bíróság kijelölése végett. A végzés indokolása szerint a felperes a keresetlevelét nem a vele munkaszerződést kötött H. Kft.-vel, hanem e cégnek a cégnyilvántartásba való be nem jegyzésére tekintettel annak egyik volt tagjával szemben terjesztette elő a Gt. 25. §-ának (1) bekezdése alapján. Az ilyen per elbírálása azonban nem tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe.
A kerületi bíróság álláspontja helytálló.
A hatásköri vita elbírálásánál a jelenleg irányadó kereseti tényállítások szerint a felperes a H. Kft.-vel munkaviszonyt létesített, annak alapján munkát végzett, de az őt megillető munkabért nem kapta meg. Ennek megfizetését igényli a felperes - a kft.-nek a cégnyilvántartásba való be nem jegyzésére tekintettel - annak egyik volt tagjától, a jelen per alperesétől.
Az ügyben irányadó, az 1967. évi II. törvénnyel kihirdetett Munka Törvénykönyve végrehajtásáról rendelkező 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 16. §-ának (3) bekezdése értelmében a kft. létre nem jötte folytán érvénytelen munkaszerződés alapján létesített munkaviszonyt a belőle származó jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell elbírálni mintha érvényes munkaszerződés alapján állott volna fenn.
Az e rendelkezés értelmében érvényesnek tekintendő munkaszerződésből eredő jogok pedig - külön jogszabály szerint - azzal szemben érvényesíthetők, aki a be nem jegyzett társaság nevében eljárt [1988. évi VI. tv. (Gt.) 25. §-ának (1) bekezdése]. Az a kérdés, hogy a társaság volt tagjának nevezett alperes ilyen eljáró személy volt-e, az ügy érdemére tartozó kérdés, és a kijelölés szempontjából nem lényeges (BH 1992/7/470).
Mindezekre tekintettel a kereset elbírálására a munkaügyi bíróságnak van hatásköre és kizárólagos illetékessége [Pp. 22. §-ának (2) bekezdése, 351. §-a], ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján eljáró bíróságul a munkaügyi bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Mpk. II. 10. 881/1995. sz.)
* A 48/1979. (XII. 1.) MT rendeletet a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte. Az 1992. évi XXII. tv. 10. §-ának (1) bekezdése azonban az érvénytelen munkaszerződéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek vonatkozásában - tartalmát tekintve - a korábbi jogszabálynak megfelelő rendelkezést tartalmaz.