adozona.hu
BH 1995.11.682
BH 1995.11.682
A kollektív szerződés a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló eseteket meghatározhatja. Ez a szabályozás azonban értelemszerűen csak példálózó jellegű lehet, a törvény rendelkezéseinek alkalmazását nem korlátozhatja [Mt. 96. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes ágazatvezető munkakörben fennálló munkaviszonyát az alperes igazgatósága az 1994. január 13-án hozott határozatával rendkívüli felmondással megszüntette. A határozat indokolása szerint a felperes 1994. január 11-én 360 darab tojást engedély és bizonylat nélkül vitt el a tojótelep raktárából.
A felperes az eredménytelen egyeztetést követően benyújtott keresetlevelében a rendkívüli felmondás hatályon kívül helyezését kérte az eredeti munkakörébe való visszahelyezésének mellőzése mel...
A felperes az eredménytelen egyeztetést követően benyújtott keresetlevelében a rendkívüli felmondás hatályon kívül helyezését kérte az eredeti munkakörébe való visszahelyezésének mellőzése mellett. További kereseti kérelme az elmaradt munkabére és tizenkét havi végkielégítés megfizetésére irányult. Arra hivatkozott, hogy a 360 darab tojás bizonylat nélküli elvitele a rendkívüli felmondáshoz szükséges lényeges és jelentős mértékű kötelezettségszegésnek nem minősül, mivel az eset munkaidő után történt, amikor a bizonylatok kiállítására már nem volt lehetőség, de azt másnap a tojások árának befizetésével együtt pótolni kívánta.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában rámutatott, hogy a bizonylati fegyelem betartásáról a felperesnek mint vezetőnek kellett gondoskodnia. Ezért a terhére rótt magatartásával súlyosan megszegte a munkaköri leírásában is meghatározott kötelezettségét, amikor a tojásokat bizonylat nélkül elvitte az alperes telepéről, tehát a rendkívüli felmondásra kellő alapul szolgáló kötelezettségszegést követett el.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - annak indokai alapján - helybenhagyta.
A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt. Elsősorban arra hivatkozott, hogy az alperes önkormányzati szabályzata 3. oldalán kimerítően felsorolja azokat az eseteket, amikor a munkavállaló munkaviszonya rendkívüli felmondással megszüntethető. Az eljárt bíróságok ezt a tételes felsorolást nem vették figyelembe döntésüknél, holott ezek között a terhére rótt magatartás nem szerepel. Vitatta, hogy kötelezettségszegését szándékosan vagy súlyos gondatlansággal követte volna el, hiszen a munkatársait kérte meg a tojások kikészítésére, nyilvánvalóan nem eltulajdonítási szándék vezette. A tojások elvitele miatt az alperes nem tett feljelentést. Sérelmezte, hogy az ügy kivizsgálásánál a felügyelőbizottság nem szabályosan járt el, mert nem öt, hanem csak három tagja vett részt a vizsgálatban, amelyet a távollétében folytattak le, csupán az eljárás végén hallgatták meg. Arra is hivatkozott, hogy a szövetkezet alkalmazottaitól tárgyilagos tanúvallomás nem volt elvárható.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi.
Az alperes a rendkívüli felmondást a felperesnek arra a kötelezettségszegésére alapította, hogy az alperes telephelyéről 360 db tojást engedély és bizonylat nélkül elvitt. Ennek tényét a felperes is beismerte. A felperes a terhére rótt előbbi magatartásával - az ágazatvezetői munkaköri leírásban is meghatározott - a bizonylati fegyelem biztosítására vonatkozó lényeges kötelezettségét szándékosan, jelentős mértékben megszegte. A felülvizsgálati kérelemben felhozott az a körülmény, hogy a felperes a terhére rótt magatartást nem titkolta, a tojások elvitelét mások láthatták, valamint másnap a bizonylatok kiállítását pótolni kívánta, a vétkes kötelezettségszegés elkövetésének megállapítását nem érinti.
Helytállóan vette viszont figyelembe a felperes vétkessége megítélésénél a munkaügyi bíróság azt a körülményt, hogy éppen a kötelezettségszegés elkövetését megelőző napon tartott vezetői értekezlet napirendjén szerepelt a bizonylati fegyelem betartása, és ezúttal a felperes által vezetett baromfitelepet az e téren jelentkező hiányosságok, mulasztások miatt külön említették.
Az Mt. 96. §-ának (2) bekezdése alapján a kollektív szerződés a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló eseteket meghatározhatja. Ez a szabályozás azonban értelemszerűen csak példálózó jellegű lehet, a törvény rendelkezéseinek alkalmazását nem korlátozhatja. Ezért tévesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelem az alperes szabályzatának kimerítő felsorolására, és ezzel összefüggésben a jogerős ítélet támadása is alaptalan.
A rendkívüli felmondás nem az alperes tulajdonát képező termék ellenérték nélküli eltulajdonítását rótta a felperes terhére. Ezért az eltulajdonítási szándék bizonyításának és a feljelentésnek a hiányát a felülvizsgálati kérelem ugyancsak tévesen tekinti a rendkívüli felmondási indok valóságát kétségessé tevő ténynek.
A felügyelőbizottság eljárásával kapcsolatos kifogások a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló kötelezettségszegés megállapítása szempontjából közömbösek. Továbbá a tanúvallomások tárgyilagossága sem vitatható kizárólag amiatt, hogy az érintettek az alperes alkalmazottjai.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemmel eredménytelenül támadott jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felperest kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségei megfizetésére (Pp. 78. §).
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 687/1994. sz.)