adozona.hu
BH 1995.11.679
BH 1995.11.679
A kollektív szerződés felmondásának jogát a felek a törvényben előírt, illetőleg a megállapodásukban meghatározott feltételek mellett gyakorolhatják [Mt. 39. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperest az M. Rt. alapította 1993. január 1-jén a G. K. E.-ből létrehozott egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságként, amely az érintett munkavállalókat változatlan feltételekkel, folyamatosan továbbfoglalkoztatta.
1993. január 15-én az alperes és a II. rendű felperes kollektív szerződést kötött. Ebben úgy rendelkeztek, hogy az alperes munkavállalóira az M. Rt. kollektív szerződésének a rendelkezései érvényesek, és a kollektív szerződést a felek harmincnapos határidővel - a megkötés...
BH 1995.11.679 A kollektív szerződés felmondásának jogát a felek a törvényben előírt, illetőleg a megállapodásukban meghatározott feltételek mellett gyakorolhatják [Mt. 39. § (1) bek.].
Az alperest az M. Rt. alapította 1993. január 1-jén a G. K. E.-ből létrehozott egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságként, amely az érintett munkavállalókat változatlan feltételekkel, folyamatosan továbbfoglalkoztatta.1993. január 15-én az alperes és a II. rendű felperes kollektív szerződést kötött. Ebben úgy rendelkeztek, hogy az alperes munkavállalóira az M. Rt. kollektív szerződésének a rendelkezései érvényesek, és a kollektív szerződést a felek harmincnapos határidővel - a megkötést követő hat hónap eltelte után - felmondhatják.
Az alperes 1993. szeptember 17-én a kollektív szerződést október 17-re felmondta, egyben kifejezte tárgyalási szándékát az új kollektív szerződés megkötésére.
A felperesek 1993. október 22-én kifogást terjesztettek elő a kollektív szerződés felmondása miatt, mert álláspontjuk szerint az alperes a felmondással joggal való visszaélést követett el.
Az eredménytelen egyeztetést követően benyújtott keresetlevelükben a felperesek a kollektív szerződés felmondása jogellenességének a megállapítása alapján a kollektív szerződés hatályban tartásának elrendelését kérték az új kollektív szerződés hatálybalépéséig.
Miután az alperes és a II. rendű felperes 1993. november 1-jén az új kollektív szerződést megkötötte, a felperesek keresetüket úgy módosították, hogy a felmondott kollektív szerződésnek csak a felmondási időre és a végkielégítésre vonatkozó részét kérték hatályban tartani. Ezzel kapcsolatban a jogfenntartó nyilatkozatukra hivatkoztak. A munkaügyi bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes nem követett el joggal való visszaélést a kollektív szerződés felmondásával, mert a jogszabályban biztosított felmondási jog gyakorlása szükségképpen a másik fél érdekeinek sérelmével jár, emiatt azonban nem tekinthető jogellenesnek. Ezért ellene szakszervezeti kifogás benyújtásának sem lett volna helye.
A felperesek fellebbezésükben az ítélet megváltoztatását, a kereseti kérelmüknek megfelelő határozat hozatalát kérték.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolás kiegészítéseként megállapította, hogy az Mt. 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a feleknek nem is kellett volna megállapodni az M. Rt. kollektív szerződése alkalmazása tekintetében. Továbbá rámutatott arra, hogy a perben vitatott érdeksérelem, amely a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében kedvezőtlenebb új szabályozásból adódik, kollektív munkaügyi vita keretébe tartozik. A fellebbezés kapcsán a bíróság utalt arra is, hogy a munkáltatói jogutódlás miatt a munkavállalók a munkaviszonyuk munkáltatói felmondással való megszüntetését nem kényszeríthették volna ki.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben továbbra is vitatták a kollektív szerződés felmondásának jogszerűségét. Hangsúlyozták: az alperes létesítését megelőzően a munkavállalók olyan tájékoztatást kaptak, hogy az új társaságnál semminemű hátrány nem éri őket. Ezért járultak hozzá az alperesnél a munkaviszony-létesítéshez, és nem ragaszkodtak a munkaviszonyuk felmondásához a kollektív szerződésben meghatározott juttatások kifizetése mellett, illetőleg a juttatásoknak a munkaszerződésben történő rendezéséhez. Jogszabálysértőnek tartották a jogerős ítéletnek a jogutódlással kapcsolatos okfejtését, mert az alperes nem az M. Rt. jogutódja.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A per adatai szerint az M. Rt. szervezeti egységéből alapított alperes gazdasági társaság létrehozásával a munkavállalók munkaviszonya szempontjából munkáltatói jogutódlás következett be. Ezt a per során a peres felek sem vitatták, egyebek mellett a felperesek keresetlevele 1-2. pontja is kifejezetten a munkáltatói jogutódlást rögzíti, illetőleg a fellebbezésükben is az alperes jogelődjének nyilatkozatára hivatkoztak. Ehhez képest megalapozatlan a felülvizsgálati kérelemben a jogutódlás tényét vitató támadás. A perben eldöntendő kérdés ugyanis az volt, hogy az adott esetben a munkáltatói jogutódlásra tekintettel a kollektív szerződés felmondásának az Mt. 4. §-ába ütközően a jogellenessége megállapítható-e.
Az eljárt bíróságok helytállóan döntöttek e kérdésben. A kollektív szerződést kötő felek a felmondás jogát az Mt. 39. §-a (1) bekezdésében előírt, illetőleg a felek megállapodásával meghatározott feltételek mellett gyakorolhatják.
Az adott esetben a szerződést kötő felek a jogutódlást követően kötött megállapodásukkal (1993. január 15-én) a felmondás feltételeit a törvényhez képest nem szigorították, inkább enyhítették. Tehát a jogutódlásra tekintettel a kollektív szerződés felmondását, bár erre a törvény lehetőséget ad, nem kívánták korlátozni.
A perben hozott ítéletekben kifejtettek mellett az előbbiek is azt támasztják alá, hogy az adott esetben a kollektív szerződés felmondását önmagában a jogutódlással kapcsolatos körülmények miatt nem lehet rendeltetésellenes joggyakorlásnak (Mt. 4. §) tekinteni. Ezért a kollektív szerződés felmondásának jogellenességére alapított kereseti kérelem megalapozatlan volt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemmel sikertelenül támadott jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás illetékét - a felperesek személyes illetékmentessége folytán [1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja] - az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §]. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 799/1994. sz.)