adozona.hu
BH 1995.9.544
BH 1995.9.544
Ha a munkavállaló a munkaviszonyával kapcsolatos munkáltatói nyilatkozat írásba foglalását kéri és a munkáltató e kötelezettségének nem tesz eleget, a munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg annak a munkakörébe nem tartozó munka elvégzésére vonatkozó szóbeli utasításnak a végrehajtását, amelynek az írásba foglalását kérte. E magatartása nem ad alapot a munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetésére [1992. évi XXII. törvény 6. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek különféle szakmunkás munkakörben álltak az alperes alkalmazásában.
Az alperes igazgatója szóban közölte a felperesekkel, hogy 1993 őszén, a "fagyok beálltáig" árokásást és csőfektetést kell végezniük egy szennyvízcsatorna fektetésénél. Ez a munka a felperesek munkakörébe nem tartozó segédmunka volt.
Az alperesnél hatályos munkaügyi szabályzat a munkakörhöz nem tartozó munkavégzés időtartamát - eltérő megállapodás hiánya esetén - 30, évente pedig 60 napban határozta meg.
A felp...
BH 1995.9.544 Ha a munkavállaló a munkaviszonyával kapcsolatos munkáltatói nyilatkozat írásba foglalását kéri és a munkáltató e kötelezettségének nem tesz eleget, a munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg annak a munkakörébe nem tartozó munka elvégzésére vonatkozó szóbeli utasításnak a végrehajtását, amelynek az írásba foglalását kérte. E magatartása nem ad alapot a munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetésére [1992. évi XXII. törvény 6. § (1) bek.].
A felperesek különféle szakmunkás munkakörben álltak az alperes alkalmazásában.Az alperes igazgatója szóban közölte a felperesekkel, hogy 1993 őszén, a "fagyok beálltáig" árokásást és csőfektetést kell végezniük egy szennyvízcsatorna fektetésénél. Ez a munka a felperesek munkakörébe nem tartozó segédmunka volt.
Az alperesnél hatályos munkaügyi szabályzat a munkakörhöz nem tartozó munkavégzés időtartamát - eltérő megállapodás hiánya esetén - 30, évente pedig 60 napban határozta meg.
A felperesek többszöri kérésére ellenére az igazgató az utasítását nem foglalta írásba, és nem közölte a munkakörükbe nem tartozó munkavégzés várható időtartamát sem.
1993. november 1-jén az alperes a felperesek munkaviszonyát az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján rendkívüli felmondással megszüntette. Arra hivatkozott, hogy a felperesek az 1993. október 29-én elrendelt munkavégzést megtagadták.
Az eredménytelen egyeztetést követően a felperesek keresetlevelet nyújtottak be a munkaügyi bírósághoz. Kérelmük a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítására, a munkaviszonyuk helyreállításának mellőzésére és az Mt. 100. §-ának alkalmazására irányult.
A munkaügyi bíróság - a kijavított - ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperesek munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. Az alperest a felperesek részére elmaradt munkabér és háromszoros összegű végkielégítés és ezek kamatai megfizetésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes az Mt. 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott írásba foglalási kötelezettségét megszegte. Emiatt a munkakörbe nem tartozó munkák végzésére vonatkozó utasítása nem jogszerű, következésképpen a felperesek nem követtek el kötelezettségszegést. Az elsőfokú bíróság az összegszerűség körében meghozott döntését az Mt. 100. §-ának (2), (4) és (5) bekezdésével indokolta.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helytálló jogi indokaira történt utalással - helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Mt. 105. §-ának (1) bekezdésébe ütközik, következésképpen törvénysértő. Ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az első fokú ítélet megváltoztatását és a felperesek keresetének elutasítását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint rendkívüli felmondásnak kötelezettségszegés esetén, a b) pont alapján pedig - kötelezettségszegés nélkül - valamely, a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartás esetén van helye. Az alperes rendkívüli felmondását az említett jogszabály b) pontjára alapította, tartalmilag azonban az intézkedése az a) ponton alapult.
A megyei bíróság helytállóan hagyta helyben a munkaügyi bíróság által megállapított tényálláson alapuló jogi okfejtést. A rendelkezésre álló bizonyítékokból ugyanis hiteltérdemlően megállapítható, hogy a felperesek többször kérték az alperes utasításának írásba foglalását az Mt. 6. §-ának (1) bekezdése alapján. Ez a jogszabály pedig a munkavállaló kérése esetén előírja az ilyen intézkedés írásba foglalásának kötelezettségét. Az alperes az említett írásba foglalásra vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, emiatt a felperesek jogszerűen tagadták meg a munkakörükbe nem tartozó munka megkezdését. A felperesek kötelezettségszegésének hiányában az alperes rendkívüli felmondása nem felel meg az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak, ezért jogellenes.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság az 1952. év III. törvény (Pp.) 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az alperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás illetékét, a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján pedig a felpereseknek a felülvizsgálati eljárásban felmerült eljárási költségét köteles megfizetni. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 751/1994. sz.)