adozona.hu
BH 1995.7.434
BH 1995.7.434
Ha a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás nem érinti a munkavállaló munkaviszonyát, nincs szükség az áthelyezésre és felmondás esetén, a végkielégítés mértékének megállapításánál, figyelembe kell venni az új munkáltató jogelődjénél munkaviszonyban eltöltött időt is (MK 154. sz. állásfoglalás).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1970-től állt gépkezelőként a BÁÉV-nél alkalmazásban.
1991-ben a BÁÉV az egyes építésvezetőségekből gazdasági társaságokat hozott létre, köztük a felperest foglalkoztató építésvezetőségből az alperes részvénytársaságot. A felperest a munkatársaival együtt 1991. augusztus 1-jétől az alperes foglalkoztatta változatlan munkakörben és munkahelyen. A felperes a többi munkavállalóval együtt egy közös nyilatkozatot írt alá arról, hogy a BÁÉV-től az alperes részvénytársasághoz való áthely...
BH 1995.7.434 Ha a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás nem érinti a munkavállaló munkaviszonyát, nincs szükség az áthelyezésre és felmondás esetén, a végkielégítés mértékének megállapításánál, figyelembe kell venni az új munkáltató jogelődjénél munkaviszonyban eltöltött időt is (MK 154. sz. állásfoglalás).
A felperes 1970-től állt gépkezelőként a BÁÉV-nél alkalmazásban.1991-ben a BÁÉV az egyes építésvezetőségekből gazdasági társaságokat hozott létre, köztük a felperest foglalkoztató építésvezetőségből az alperes részvénytársaságot. A felperest a munkatársaival együtt 1991. augusztus 1-jétől az alperes foglalkoztatta változatlan munkakörben és munkahelyen. A felperes a többi munkavállalóval együtt egy közös nyilatkozatot írt alá arról, hogy a BÁÉV-től az alperes részvénytársasághoz való áthelyezéshez hozzájárul. A felperes munkaviszonyát az alperes 1993. március 16-án - létszámleépítés miatt - 1993. június 15. napjával felmondta. Részére végkielégítést nem fizetett. Emiatt a keresetlevelében a BÁÉV-nél eltöltött munkaviszonya figyelembevételével végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes változatlan feltételekkel foglalkoztatta tovább, és a munkaviszonya nem szűnt meg, mert szabályszerű áthelyezés nem jött létre. Az alperes a munkáltatói jogutódlást vitatta. Kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével 60 104 forint végkielégítés és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet indokolásában a bíróság megállapította, hogy az alperest a végkielégítés szempontjából a BÁÉV jogutódjának kell tekinteni, és ennek figyelembevételével a felperes öthavi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Rámutatott, hogy a perbeli esetben az 1967. évi II. törvény 25. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő háromoldalú megállapodás írásban nem jött létre, a felperes korábbi munkáltatója, a BÁÉV nem szűnt meg, a felperes foglalkoztatása változatlan feltételek mellett folytatódott a korábbi munkáltató helyett a foglalkoztatását végző új munkáltatónál.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az Mt. 209. §-ába ütköző törvénysértés és az MK 154. számú állásfoglalás téves alkalmazása miatt támadta a jogerős ítéletet. Az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperest az alperes 1991. augusztus 1-jétől foglalkoztatja. Az ekkor hatályban volt 1967. évi II. törvény 25. §-ának (2) bekezdése értelmében megszűnik a munkaviszony a dolgozónak más munkáltatóhoz történt áthelyezésével. Ebben a két munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell állapodnia. A peres iratokból megállapítható, hogy ez a háromoldalú megállapodás a felperes, a BÁÉV és az alperes részvénytársaság között nem jött létre. Továbbá az is megállapítható, hogy a felperes korábbi munkáltatója, a BÁÉV nem szűnt meg, és az alperes a felperest korábban foglalkoztató építésvezetőségnek a munkavállalókkal együtt történt átvétele mellett, változatlan feltételekkel továbbfoglalkoztatta a felperest. Ezért az adott esetben az alperes az üzemnek (munkahelynek) a munkavállalókkal együtt történt átvétele következtében jogutódja a felperes korábbi munkáltatójának, a BÁÉV-nek. E munkáltatói jogutódlásra tekintettel nem is lehetett szó áthelyezésről [48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 19. §-ának (1) bekezdése], a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás a munkaviszonyt nem érintette. Emiatt a felperesnek a végkielégítés iránti igénye elbírálásánál a munkáltató jogelődjénél munkaviszonyban eltöltött idejét is figyelembe kell venni (Legfelsőbb Bíróság MK 154. számú állásfoglalás).
A kifejtettek alapján a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Mt. 209. §-ában foglalt rendelkezés - áthelyezés hiányában - az ügy megítélése szempontjából közömbös, tehát a jogerős ítéletet ebből kiindulva alaptalanul támadta a felülvizsgálati kérelem.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperest kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költségei, valamint a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére [Pp. 78. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. § (3) bekezdés]. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 390/1994. sz.)