adozona.hu
BH 1995.1.63
BH 1995.1.63
A bíróság nem vizsgálhatja, hogy a gazdálkodó szervezet átszervezése során miért az adott munkavállaló munkaviszonyát mondta fel a munkaadó és nem más, azonos munkakörű dolgozó munkaviszonyát szüntette meg (MK 95. sz. I/b pont).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1978. április 17-től növényvédelmi felügyelőként állt az alperes alkalmazásában.
Az alperes 1992. február 14-én 1922. május 8. napjára "intézményi átszervezésre" hivatkozással felmondta a felperes munkaviszonyát. A felmondásban utalt arra is, hogy a felperes 1992. évre járó, még igénybe nem vett szabadságát kiadottnak tekinti.
A felperesnek a felmondással szemben előterjesztett kérelmét az alperes munkaügyi döntőbizottsága - működési feltételei hiányára utalással - a munkaügyi bí...
BH 1995.1.63 A bíróság nem vizsgálhatja, hogy a gazdálkodó szervezet átszervezése során miért az adott munkavállaló munkaviszonyát mondta fel a munkaadó és nem más, azonos munkakörű dolgozó munkaviszonyát szüntette meg (MK 95. sz. I/b pont).
A felperes 1978. április 17-től növényvédelmi felügyelőként állt az alperes alkalmazásában.Az alperes 1992. február 14-én 1922. május 8. napjára "intézményi átszervezésre" hivatkozással felmondta a felperes munkaviszonyát. A felmondásban utalt arra is, hogy a felperes 1992. évre járó, még igénybe nem vett szabadságát kiadottnak tekinti.
A felperesnek a felmondással szemben előterjesztett kérelmét az alperes munkaügyi döntőbizottsága - működési feltételei hiányára utalással - a munkaügyi bírósághoz továbbította.
A felperes keresetlevele a munkaviszonya helyreállítására irányult. Vitatta az átszervezés tényét, arra hivatkozott, hogy az alperes 1992 elején két új növényvédelmi felügyelőt alkalmazott.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy az alperes sikerrel bizonyította az átszervezés tényét. 1992. január 1-jétől az N. és T. Sz. megszűnésével e szervezet állami feladatait az N. és T. Á.-k látják el. Ennek következtében kerültek vissza az alpereshez a felperes által említett munkavállalók, akik az N. és T. Sz. létrehozása előtt is az alperesnél dolgoztak.
A felperes az elsőfokú ítélet ellen fellebbezett. Álláspontja szerint az átszervezés ténye megfelel a valóságnak, de az a munkakörében létszámemelést eredményezett. Ezért a munkaviszonya felmondását az átszervezés nem indokolta okszerűen, ezért az jogellenes. Erre tekintettel kérte az ítélet megváltoztatását, a munkaviszonya helyreállítását, az elmaradt munkabére megfizetését, illetőleg, ha erre nem kerül sor, a ki nem adott szabadsága pénzben történő megváltását. A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. Kötelezte azonban az alperest a ki nem adott szabadság pénzbeni megváltásaként 9225,-Ft és kamatai, valamint részperköltség megfizetésére. Az ítélet indokolásában rámutatott, hogy az N. és T. Sz. megszüntetése lényegesen kihatott az alperes feladatkörére és létszámhelyzetére. Sok dolgozó átvételére került sor, és számos - a létszámot érintő - munkaviszony megszüntetését eredményező intézkedés megtételét is szükségessé tette az átszervezés. Megállapította, hogy a felperes munkakörében foglalkoztatottak száma az alperesnél nem éri el a korábbi mértéket. Utalt arra, hogy a bíróság hatáskörén kívül esik a munkáltatónak a munkaerő-gazdálkodás körébe tartozó döntésének felülvizsgálata. Mindezek figyelembevételével a munkaviszony felmondása tárgyában az elsőfokú bíróság döntését jogszerűnek találta. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Megalapozatlanság és iratellenesség miatt tartotta törvénysértőnek a megyei bíróság ítéletét. Arra hivatkozott, hogy az alperes is elismerte 1992. január 1-jével két új növényvédelmi felügyelő felvételét. Ezzel ellentétben áll az ítéletnek az a megállapítása, hogy a felügyelők létszáma csökkent. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok az átszervezés tényén túl nem vizsgálták alaposan, hogy a munkakörét az átszervezés nem érintette. Az alperes valójában visszaélt a jogával munkaviszonyának a felmondásánál. Ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és munkaviszonya helyreállítását, illetőleg elmaradt munkabére és egyéb járandóságai megtérítését kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a felperes munkaviszonyát átszervezés miatt mondta fel. Az átszervezés tényét a per adatai egyértelműen alátámasztják. Az alperesre is kiható átszervezést és N. és T. Sz.-nek - a földművelésügyi miniszter határozatával elrendelt - megszüntetése tette szükségessé. A megszüntetett szervezet állami feladatait 1992. január 1. napját követően az N. és T. Á.-k látják el. Ennek következtében az alperes feladatköre is változott, és ezzel egyidejűleg az N. és T. Sz. G.-i I.-től 1992. január 1. napjában több dolgozó átkerült az alpereshez. Ezek közé tartozott két növényvédelmi felügyelő, akik az N. és T. Sz. 1988. évi létrehozását megelőzően is az alperes alkalmazásában álltak. A feladatokhoz igazodó szervezet kialakítása érdekében az alperes 19 munkavállaló - köztük a felperes - munkaviszonyát felmondta, 15 munkavállaló pedig maga szüntette meg a munkaviszonyát. Mindezek figyelembevételével megállapítható. hogy az alperesnél olyan mértékű átszervezés történt, amelynek alapján az eljárt bíróságok helytállóan következtettek a felmondási indok valósága mellett, annak okszerűségére is. A megszűnt szervezet egyes feladatainak átvételével egyidejűleg átvett két növényvédelmi felügyelő alkalmazása ugyanis nem zárta ki szükségképpen ugyanezen munkakört érintően az átszervezés során a létszámleépítést. Ezt a per folyamán végrehajtott további létszámcsökkentés is igazolja, az alperesnél öt felügyelő maradt.
Az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően állapította meg mind az első, mind a másodfokú bíróság, hogy a perbeli esetben nem lehetett azt vizsgálni, miért a felperes munkaviszonyát mondta fel az alperes és nem más, azonos munkakörű munkavállaló munkaviszonyát szüntette meg (Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalás I/b pontja). A felmondás rendeltetésével össze nem férő cél, szándék bizonyításának hiányában pedig sikertelenül hivatkozott a felperes a joggal való visszaélésre is. Mindezek figyelembevételével a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben panaszolt megalapozatlanságot és iratellenességet nem találta megállapíthatónak és emiatt a jogerős ítéletet törvénysértőnek.
Ezért a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Az alperes kérésére a felülvizsgálati eljárási költségeinek tárgyában a határozathozatalt mellőzte [Pp. 78. § (2) bekezdés). A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM számú rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 503/1993. sz.)