adozona.hu
BH 1994.9.513
BH 1994.9.513
Helyettesítési díj illeti meg a munkavállalót, ha a munkakörének ellátása mellett távol lévő dolgozót átmenetileg helyettesít, és ez idő alatt az eredeti munkaköre ellátásán felül jelentős többletmunkát végez [17/1979. (XII. 1.) MüM r. 51. § (2) bek.*].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1990. január 1-jén létesített munkaviszonyt az alperessel jogtanácsos munkakör ellátására. A munkabére ekkor 16 000 Ft volt. 1990. augusztus 15-től 1991. október 1-jéig jogi osztályvezető-helyettes, ezt követően, a munkaviszonya megszűnéséig, jogi osztályvezető munkakörben dolgozott 20 000 Ft alapbérrel és 30%-os mozgóbérrel.
A felperes a sikertelen egyeztetés után a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében 674 550 Ft helyettesítési díj megfizetését kérte. Ezt azzal indoko...
BH 1994.9.513 Helyettesítési díj illeti meg a munkavállalót, ha a munkakörének ellátása mellett távol lévő dolgozót átmenetileg helyettesít, és ez idő alatt az eredeti munkaköre ellátásán felül jelentős többletmunkát végez [17/1979. (XII. 1.) MüM r. 51. § (2) bek.*].
A felperes 1990. január 1-jén létesített munkaviszonyt az alperessel jogtanácsos munkakör ellátására. A munkabére ekkor 16 000 Ft volt. 1990. augusztus 15-től 1991. október 1-jéig jogi osztályvezető-helyettes, ezt követően, a munkaviszonya megszűnéséig, jogi osztályvezető munkakörben dolgozott 20 000 Ft alapbérrel és 30%-os mozgóbérrel.A felperes a sikertelen egyeztetés után a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében 674 550 Ft helyettesítési díj megfizetését kérte. Ezt azzal indokolta, hogy jogi főosztályvezetőt 1990. október 20-tól 1992. február 28-ig helyettesítette. Az alperes 1990. október 20-án - ideiglenes jelleggel - a főosztályon kialakult személyi ügy rendezéséig megbízta a jogi és igazgatási főosztály operatív ügyeinek ellátásával. Az alperes 1992. január 1-jétől változatlan bérezéssel áthelyezte a kereskedelmi igazgatóságra külkereskedelmi jogtanácsos munkakörbe azzal, hogy továbbra is lássa el a munkakörét a jogi és igazgatási főosztályon. A két munkakör ellátása jelentős többletmunkával járt, ennek ellenértékét az alperes nem fizette meg. Keresetlevelében kérte továbbá az alperesnek az 1992. április 6-án kelt, 29 000 Ft tanulmányi szerződésből eredő fizetési felszólítása hatályon kívül helyezését.
A munkaügyi bíróság ítéltével kötelezte az alperest, hogy
15 napon belül fizessen meg a felperesnek 670 000 Ft helyettesítési díjat és ennek 1991. július 1-jétől járó évi 20% kamatát, ezt meghaladóan elutasította a keresetét. Kötelezte az alperest 33 500 Ft eljárási költség és 40 200 Ft illeték megfizetésére. Ítélete indokolásában a kihallgatott tanúk vallomása alapján megállapította, hogy a felperes a saját munkakörébe tartozó munkán túl ténylegesen ellátta a főosztályvezetői munkakört is. Ezzel jelentős többletmunkát végzett, ellenőrzése és irányítása alá tartozott az igazgatási osztály is, béremelésre, jutalmazásra tett javaslatot, közgyűléseket készített elő, és azok megtartásáról gondoskodott. A helyettesítési díj mértékénél a helyettesített főosztályvezető alapbérének és mozgóbérének 50%-át vette figyelembe, amely a helyettesítés időtartamára 670 000 Ft volt.
A tanulmányi szerződésből eredő költség visszafizetésének kötelezettsége alól történő mentesülésre irányuló kereseti kérelmet nem találta megalapozottnak.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét megváltoztatta, és az alperest terhelő marasztalás összegét 320 000 Ft-ra, a perköltséget 18 000 Ft-ra, az illetéket 19 200 Ft-ra szállította le. Kötelezte az alperest 6000 Ft másodfokú eljárási költség és 9600 Ft illeték megfizetésére.
Megállapította, hogy a felperes 1990. október 20-án jegyzőkönyv szerint vette át a főosztályvezető munkakörét. A felperes a főosztályvezetőt 1992. február 28-ig folyamatosan helyettesítette, megtette azokat az intézkedéseket, amelyek a főosztályvezető hatáskörébe tartoznak. A tanúk és a jelenléti ívek igazolása szerint a felperes jelentős többletmunkát végzett, és a helyettesítéssel járó fokozott felelősséget is viselnie kellett. A felperes helyettesítési díjra való joga megalapozott. A felperes megfelelt a perbeli időszakban hatályban volt 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 51. §-a (2) bekezdésében foglaltaknak. Miután a helyettesítési díj összegét a jogszabály nem határozta meg, azt az összes körülmény mérlegelésével a bíróságnak kellett megállapítania. Az elsőfokú bíróság túlzottan magas összegben határozta meg ezt a juttatást. A főosztályvezető munkavégzésének idején három jogász dolgozott. Erre tekintettel a felperes a feladatokat áthárította a beosztottakra. Erre tekintettel havi 20 000 Ft helyettesítési díjat talált arányban állónak, ami 16 hónapra 320 000 Ft.
Az alperes jogi képviselője útján felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen a munkaügyi bíróságon a Legfelsőbb Bírósághoz. Ebben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását, továbbá a mentesítését a perköltség és az illeték megfizetésének kötelezettsége alól. Felülvizsgálati kérelmén 19 200 Ft illetéket rótt le.
A felülvizsgálati kérelmét a következőkkel indokolta: Az alperes által adott megbízás mind az elnevezésében, mind a tartalmában a jogi és igazgatási főosztályvezetői teendők ellátására vonatkozott, téves az a bírósági ténymegállapítás, hogy a felperes helyettesítésre kapott megbízást. Kétségtelen, hogy a felperes ténylegesen ellátta a főosztályvezető feladatát. A besorolástól függetlenül a felperest főosztályvezetőnek tekintette. Az sem vitás, hogy jelentős többletmunkát végzett a munkaköre ellátása mellett. A helyettesítési díj feltételei azonban nem állnak fenn, mert nem átmenetileg helyettesített, a főosztályvezető véglegesen távozott el az alperestől. A felperes ugyanolyan feltételek mellett végezte a munkáját, mint az elődje, vagyis beosztott jogtanácsosként vagy jogi osztályvezetőként nem dolgozhatott a perbeli időszakban. A felperes a végzett munkájáért megkapta a munkabérét, fél éven belül ugyanolyan bérben részesült, mint az elődje. A bizonyítékok helyes értelmezése szerint a felperes megbízás alapján és nem helyettesítéssel látta el a főosztályvezetői feladatokat.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A per időszakában hatályban volt 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 51. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a dolgozó munkakörének ellátása mellett távollévő dolgozót átmenetileg helyettesít, s ez idő alatt az eredeti munkaköre ellátásán felül jelentős többletmunkát végez - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - helyettesítési díj is megilleti.
Az alperes 1990. október 20-án kelt levelében a jogi osztályvezető-helyettes felperest a jogi főosztály vezetésében beállott személyi változásra tekintettel megbízta a jogi és igazgatási főosztály operatív, továbbá a főosztály teljes tevékenységének ideiglenes vezetésével, koordinálásával. Megbízása addig szólt, amíg a jogi főosztályon a kialakult személyi ügyet rendezni tudja. Ezen a megbízáson nem változtatott az 1991. október 1-jei jogi osztályvezetői kinevezés sem. Az alperes 1991. december 23-án áthelyezte a felperest a kereskedelmi igazgatóságra külkereskedelmi jogtanácsos munkakörbe, hogy az új jogi képesítésű munkatársak belépéséig, de legkésőbb 1992. február 28-ig munkakörét fele-fele arányban köteles ellátni az új munkakörében és a jogi és igazgatási főosztályon. A felperes munkabérét az alperes ezekben az okmányokban nem változtatta meg. A peres iratoknál lévő, a főosztályvezető munkaköri leírásának tartalma eltér a felperes részére korábban kiadott, a kinevezésére vonatkozó feladatoktól. Annak ellenére, hogy 1991. október 1-jével már kinevezték jogi osztályvezetőnek, e munkaköre tekintetében nem kapott a korábbitól eltérő munkaköri leírást. Az osztályvezető-helyettes vagy az osztályvezető az utasítást a főosztályvezetőtől kapja, míg a főosztályvezető a főosztályhoz beosztott dolgozókat irányítja és a munkaköri leírás IV. részében foglalt felelőssége, a II. fejezetben foglalt feladatai szélesebb körűek, mint a jogi osztályvezetőé. A felperes 11 fő munkáját irányította, a főosztályvezető hatáskörébe tartozó feladatokat a saját munkája mellett is ellátta.
A felperes 16 hónapig helyettesítette a jogi és igazgatási főosztályvezetőt, ennélfogva a helyettesítési díjra vonatkozó igénye megalapozott.
A másodfokú bíróság a helyettesítési díj összegét mérlegelési jogkörében állapította meg, és minthogy annak mértékét a felperes - csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel nem támadta meg, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A perköltség viselése a Pp. 78. §-án alapul. Miután az alperes a felülvizsgálati kérelmén az illetéket lerótta, e körben a Legfelsőbb Bíróság a határozathozatalt mellőzte. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 014/1994. sz.)
* A 17/1979. (XII. 1.) MüM rendeletet a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rend. II. fejezetének 7. pontja hatályon kívül helyezte, az 51. § (2) bekezdésében foglalt szabályt azonban az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 105. §-ának (3) bekezdése átvette.