adozona.hu
BH 1994.8.458
BH 1994.8.458
Nevelőtanár, aki a nevelésére bízott tanuló pénzéből bármilyen összeget eltulajdonít, alaptalanul sérelmezi a perben, hogy vele szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést szabták ki [1992. évi XXXIII. tv. 45. § (1), (2) bek. e) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A alperes 1970. augusztus 24-től volt az alperes alkalmazottja, 1983-ig oktató, ettől kezdve nevelőtanár 24 órás műszakbeosztással.
Az alperes igazgatója 1992. szeptember 24-én fegyelmi eljárást rendelt el, vizsgálóbiztost jelölt ki, majd annak véleménye után 1992. október 15-én hozott határozatával a felperessel szemben elbocsátás fegyelmi büntetést szabott ki, és az 1992. október 8-án elrendelt - az állásából való felfüggesztést - fenntartotta. A tényállás szerint a felperes 1992. szeptemb...
BH 1994.8.458 Nevelőtanár, aki a nevelésére bízott tanuló pénzéből bármilyen összeget eltulajdonít, alaptalanul sérelmezi a perben, hogy vele szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést szabták ki [1992. évi XXXIII. tv. 45. § (1), (2) bek. e) pont].
A alperes 1970. augusztus 24-től volt az alperes alkalmazottja, 1983-ig oktató, ettől kezdve nevelőtanár 24 órás műszakbeosztással.Az alperes igazgatója 1992. szeptember 24-én fegyelmi eljárást rendelt el, vizsgálóbiztost jelölt ki, majd annak véleménye után 1992. október 15-én hozott határozatával a felperessel szemben elbocsátás fegyelmi büntetést szabott ki, és az 1992. október 8-án elrendelt - az állásából való felfüggesztést - fenntartotta. A tényállás szerint a felperes 1992. szeptember 21-én a kollégium 112-es szobájából a 4-es ágy nyitott széfjéből pénzt vett el. A pénzelvételt videofelvétel bizonyítja.
B. R. nevelőtanár, stúdióvezető segítségével a tanulók rejtett videokamerát szereltek fel a 112-es szobában, amit az indokolt, hogy apróbb tárgyak és pénz eltűnése gyakran fordult elő. Nem fogadta el a fegyelmi eljárás során tett két változatú védekezést:
- pénz volt a kezében, amikor benyúlt a nyitott széfbe és az csörgött,
- tudta, hogy kamera felveszi az eseményt, azért vette el a pénzt, mert kíváncsi volt a kollégák reagálására. A videofelvétel szerint egy széket tesz odébb, majd belenyúl a széfbe, felvesz onnan néhány pénzdarabot ugyanazzal a kézzel. A reá bízott gyerekek pénzéből való elvétel súlyos fegyelmi vétség.
A felperes keresetlevelében kérte a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és a jogviszonya helyreállítását. Arra hivatkozott, hogy a pénzelvétel nem bizonyított. A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a keresetét. Az ítélet indokolásában hivatkozott az általa lefolytatott bizonyítási eljárás adataira, a tanúk vallomására és a lejátszott videofelvételre. Az utóbbi szerint a felperes a 112-es szobában határozottan a széfhez ment, az útjába eső széket arrébb rakta, majd benyúlt a széfbe, onnan kézbe fogva valamit kivett, és azt a zsebébe tette. A videofelvétel lejátszása során fémes csengés hallatszott. K. F. tanuló széfjéből 30 Ft hiányzott. Nem fogadta el a felperesnek azt a védekezését, hogy 30 forintért a becsületét nem kockáztatja, és azt sem, hogy provokatív céllal történt részéről az eltulajdonítás. Álláspontja szerint a fegyelmi vétség súlyát nem az általa eltulajdonított pénz összege határozza meg. Alapvető kötelezettségét szegte meg, amikor a rá bízott diáktól lopott. Visszaélt azzal a helyzettel, hogy nevelőtanárként ellenőrzés céljából a kollégium minden szobájába bármikor bemehetett, és a diákok személyes tulajdonában lévő tárgyakat is átkutathatta.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
Kitért arra: a felperes a perben beismerte, hogy a videofelvételen ő látható, csupán azt tagadta, hogy elvett valamit a tanuló szekrényéből. Ez utóbbi ellenkezőjét a videofelvétel bizonyítja. Peradat, hogy az alperes lehetővé tette az állásáról való lemondást, miután ezzel nem kívánt élni, a fegyelmi felelősségrevonás jogszerű volt. További peradat az is, hogy felperest a diákjai ragadványnévvel illették, amely mások dolgainak elvételére utal.
A felperes jogi képviselője útján felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a munkaügyi bíróságnál a Legfelsőbb Bírósághoz. Ebben kérte az első és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy az 1992. évi XX-XIII. törvény 45. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem szegte meg. Iratellenes az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy az érdektelen tanúk vallomása alapján állapította meg a tényállást. A tanúk az alperes alkalmazottai voltak. Iratellenes az is, hogy a pénzkivétellel kapcsolatban a perben egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tett. Ezzel szemben állította, hogy tudomása volt a rejtett videokamera felállításáról. Téves az a megállapítás, hogy a videofelvétel lejátszása során fémes csengés hallatszott.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben, illetve a felülvizsgálati eljárásban azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a felperes közalkalmazottként megszegte-e az e jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségét [ 1992. évi XXXIII. tv. 45. §-ának (1) bekezdése]. E kérdés eldöntésénél elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a felperes nevelőtanár volt az alperesnél, és a kollégium szobáiba bármikor bemehetett ellenőrzés céljából, a diákok személyes tárgyait átkutathatta és a szekrényeket kinyithatta. Tény, hogy az alperesnél több esetben fordult elő a diákok személyes tárgyainak és pénzének az eltűnése. Ez indokolta a rejtett kamera felállítását a kollégium 112-es szobájában. A kamerát a tanulók 1992. szeptember 21-én 7 órakor indították el, annak leállítását B. R. tanár végezte 8.30 órakor. A lejátszott videofelvétel rögzítette az eseményeket a fegyelmi határozatban leírtak szerint. A Legfelsőbb Bíróság egyetért az eljárt bíróságoknak azzal a megállapításával, hogy a felperes nevelőtanárként súlyosan megszegte a munkaköréből adódó lényeges és alapvető kötelezettségét, amikor K. F. széfjéből pénzt vett el, annak összegére tekintet nélkül. Alaptalan a felülvizsgálati kérelem abban a részében, hogy a kihallgatott tanúk az alperes alkalmazottai, illetve diákjai voltak. A videofelvétel anyagát a felperes nem tette vitássá. A rejtett kamera felállítása tekintetében kihallgatott tanúk vallomása nem dönti meg azt a tényt, hogy a felperes benyúlt a tanuló széfjébe, onnan pénzt vett ki, és azt a zsebébe tette (kamerafelvétel). Ezzel a vétkes kötelezettségszegéssel arányban álló fegyelmi büntetés hatályban tartása indokolt.
Helytálló mindkét fokon eljárt bíróság érdemi döntése, ezért a Legfelsőbb Bíróság az 1992. évi LXVIII. törvénnyel módosított Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 377/1993. sz.)