adozona.hu
BH 1994.8.456
BH 1994.8.456
Rendkívüli felmondásra alapot adó ok, ha a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalat árukihordó munkakörben foglalkozatott munkavállalója a munkáltató gazdálkodási rendszerének biztonságát sértő magatartást tanúsít. Az áruk kiszállításának és átadásának, a szabályszerű és bizonylatokkal is alátámasztott lebonyolítása a munkáltatónak - a visszaélések elkerülése érdekében - fontos gazdasági érdeke [Mt. 96. § (1) bek. a) pont.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. rendű felperes 1987-től árukihordó munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A munkaköri feladatai közé tartozott - egyebek mellett - a kiszállított áruknak jegyzék alapján történő átvétele, a vevő részéről történt átvételt követően pedig a szállítási bizonylatnak átadása a vevő részére, valamint az átvétel igazoltatása a szállítólevélen. 1991. május 25-én az I. rendű felperes a munkáját a II. rendű felperessel, aki gépkocsivezető volt, együtt végezte. Az I. rendű felperes a raktárból...
BH 1994.8.456 Rendkívüli felmondásra alapot adó ok, ha a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalat árukihordó munkakörben foglalkozatott munkavállalója a munkáltató gazdálkodási rendszerének biztonságát sértő magatartást tanúsít. Az áruk kiszállításának és átadásának, a szabályszerű és bizonylatokkal is alátámasztott lebonyolítása a munkáltatónak - a visszaélések elkerülése érdekében - fontos gazdasági érdeke [Mt. 96. § (1) bek. a) pont.].
Az I. rendű felperes 1987-től árukihordó munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A munkaköri feladatai közé tartozott - egyebek mellett - a kiszállított áruknak jegyzék alapján történő átvétele, a vevő részéről történt átvételt követően pedig a szállítási bizonylatnak átadása a vevő részére, valamint az átvétel igazoltatása a szállítólevélen. 1991. május 25-én az I. rendű felperes a munkáját a II. rendű felperessel, aki gépkocsivezető volt, együtt végezte. Az I. rendű felperes a raktárból 27 720 Ft értékű sajtot és 1980 Ft értékű göngyöleget vitt ki a II. rendű felperes által vezetett gépkocsihoz. A szállítójegyet az I. rendű felperes - szabálytalanul - maga töltötte ki, azt jogosulatlanul aláírta, és az árut a 152. számú sz.-i É. boltba szállította el. A szállítólevelet az említett holtban ugyancsak szabálytalanul nem adta le. Az alperes a boltból érkezett "gépi számla" alapján értesült a történtekről.A felperesek ellen büntetőeljárás indult, amelynek során a rendőrkapitányság határozatával az eljárást - bűncselekmény hiányában - megszüntette. Az alperes 1991. június 7-én hozott határozatával az I. rendű felperessel szemben elbocsátás fegyelmi büntetést szabott ki. Arra hivatkozott, hogy a felperes szándékosan, N. T. targoncavezető segítségével, szállítólevél nélkül 27 720 Ft értékű sajtot és 1980 Ft értékű göngyöleget eltulajdonított. Az árut a 152. számú É. boltba kiszállította, azonban a szállítólevelet az alperesnek nem adta át. A göngyöleggel az I. rendű felperes a fegyelmi határozat meghozatalának napjáig nem számolt el. Az alperes elbocsátás fegyelmi büntetést szabott ki mind az I., mind a II. rendű felperessel és a perben nem szereplő N. T. targoncavezetővel szemben. Az I. és II. rendű felpereseknek a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kérelmét az alperes munkaügyi döntőbizottsága a határozatával elutasította.
A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen mind az I., mind a II. rendű felperesek keresetlevelet nyújtottak be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság a pereket egyesítette.
Az I. rendű felperes álláspontja az volt, hogy bűncselekmény és anyagi haszonszerzés hiányában az alperes fegyelmi határozata nem megalapozott.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította, és őket eljárási költség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának lényege szerint az ügyben az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 206. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazandó, az Mt. 96. §-ában meghatározott, a munkakörhöz tartozó lényeges kötelezettség megszegését a felperesek szándékosan követték el, ezért a keresetek megalapozatlanok voltak.
Az ítélet ellen mindkét felperes fellebbezett, és kérték, hogy a másodfokú bíróság hozzon a keresetüknek megfelelő döntést.
A megyei bíróság jogerős ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A felpereseket fellebbezési eljárási költség megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet indokolása szerint a fellebbezésnek az az állítása, amely szerint a lopás ténye nem nyert bizonyítást, továbbá, hogy a vállalatnál eltűrt gyakorlat volt a szabálytalan bizonylatkezelés, alaptalan. A munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg a felperesek terhére az Mt. 96. §-a (1) bekezdése a) pontjában írtak megvalósítását, ezért a döntése helytálló.
A jogerős ítélet ellen az I. rendű felperes a megyei bíróság ítéletének megváltoztatására és a keresetnek való helyt adásra irányuló felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Arra hivatkozott, hogy a munkaügyi bíróság előtt folyt eljárásban bebizonyosodott a bűncselekmény hiánya, ami a fegyelmi elbocsátás oka volt. Az okot az alperes nem jogosult az eljárás során megváltoztatni. Az I. rendű felperes álláspontja szerint a bizonylatokkal kapcsolatos szabálytalanság nem olyan súlyú, ami a rendkívüli felmondást megalapozná. A bizonylatok szabálytalan kezelése lehetővé tette, hogy az alperes az érdekét szolgáló megrendelést haladéktalanul teljesítse.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg, hogy az ügyben azt kellett vizsgálnia, hogy az I. rendű felperes kötelezettségszegése folytán az alperes a törvénynek [Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja) megfelelően alkalmazta-e a rendkívüli felmondást.
Az I. rendű felperes nem vitatta, hogy a kiszállításnál, az áru átadásánál és az alperessel történő elszámolással összefüggésben a bizonylati fegyelmet szándékosan megszegte. Azt sem tette vitássá, hogy a göngyöleggel kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tett eleget. Mindezek a kötelezettségszegések - függetlenül attól, hogy az áruval kapcsolatban bűncselekmény nem valósult meg - megalapozzák az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendkívüli felmondási okot. Az áruk kiszállításának és átadásának a szabályszerű és bizonylatokkal is alátámasztott lebonyolítása az alperesnek - egyebek között a visszaélések elkerülése érdekében - fontos gazdasági érdeke. Az I. rendű felperes ezért a mindezekkel ellentétes cselekményeivel a munkaviszonyból származó a) lényeges kötelezettségét sértette meg, b) bizonyítottan szándékosan és c) kifejezetten jelentős mértékben. Mindezek alapján - a fegyelmi elbocsátásban említett "eltulajdonítás" figyelmen kívül hagyásával - a munkaügyi bíróság ítélete érdemben helytálló. A felülvizsgálati kérelemnek ezért nem helytálló az az állítása, hogy az alperes a rendkívüli felmondásként elbírálásra került fegyelmi elbocsátást megalapozó okokat megváltoztatta. A közölt indok egyik elemének figyelmen kívül maradása ugyanis a rendkívüli felmondást az adott esetben nem dönti meg, mivel az a)-c) alatt megjelölt való, okszerű és világos tartalmi elemei ennek hiányában is változatlanul fennállnak. Megalapozatlan az I. rendű felperesnek az alperes gazdasági érdekeire történt hivatkozása is. Az alperes gazdasági érdeke ugyanis nem irányulhat arra, hogy a tulajdonát képező áruk bizonylatok nélkül, szabálytalanul kerüljenek ki a birtokából.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletének az I. rendű felperesre vonatkozó részét hatályában fenntartotta, a jogerős ítélet egyéb rendelkezését nem érintette. Az I. rendű felperes az 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §-ának (2) bekezdése alapján viseli az felperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 315/1993. sz.)