adozona.hu
BH 1994.8.429
BH 1994.8.429
Korlátolt felelősségű társaságok ügyvezetőjének választásánál irányadó szempontok. Pályázat útján betöltött ügyvezetői tisztségek esetében a bírói út lehetősége [1988. évi VI. tv. 30. § (1) bek., 31. § (2) bek., 44-45. §, 1989. évi 23. tvr. 15. § (1) bek., 1992. évi XXII. tv. 80. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1991. május 14-én jött létre az S. P. Szálloda és Mozgáskultúra Szolgáltató Kft., amelyet a megyei bíróság mint cégbíróság 18-09-100699. számon tart nyilván. A társaság első ügyvezetője F. F. volt. 1991. november 15-től helyette N. F. J.-t választotta meg a társaság ügyvezetőnek. Az 1992. november 6-án tartott taggyűlésen pedig N. F. J. helyett 1992. november 16-ától kezdődően az új ügyvezető kinevezéséig dr. A. G.-t, a felügyelőbizottság egyik tagját, e megbízatásának érintetlenül hagyása me...
BH 1994.8.429 Korlátolt felelősségű társaságok ügyvezetőjének választásánál irányadó szempontok. Pályázat útján betöltött ügyvezetői tisztségek esetében a bírói út lehetősége [1988. évi VI. tv. 30. § (1) bek., 31. § (2) bek., 44-45. §, 1989. évi 23. tvr. 15. § (1) bek., 1992. évi XXII. tv. 80. §].
1991. május 14-én jött létre az S. P. Szálloda és Mozgáskultúra Szolgáltató Kft., amelyet a megyei bíróság mint cégbíróság 18-09-100699. számon tart nyilván. A társaság első ügyvezetője F. F. volt. 1991. november 15-től helyette N. F. J.-t választotta meg a társaság ügyvezetőnek. Az 1992. november 6-án tartott taggyűlésen pedig N. F. J. helyett 1992. november 16-ától kezdődően az új ügyvezető kinevezéséig dr. A. G.-t, a felügyelőbizottság egyik tagját, e megbízatásának érintetlenül hagyása mellett bízta meg a taggyűlés az ügyvezetői teendők ellátásával. Valamennyi ügyvezetői változást a cégbíróság a cégjegyzékben feltüntetni rendelt. Közben a társaság a felügyelőbizottság javaslatára pályázatot írt ki a "Vas Népe" című újságban az ügyvezetői tisztség betöltésére.A társaság tagjai az 1993. február 12-én tartott taggyűlésen a pályázati kiírásra jelentkezők közül H. L.-t egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal választották meg ügyvezetőnek.
A cégbíróság az új ügyvezető kérelmére dr. A. G. ügyvezetőt a cégjegyzékből törölni, míg H. L.-t bejegyezni rendelte.
Az ügyvezető-változást feltüntető bejegyzéssel szemben dr. A. G. fellebbezést nyújtott be, a fellebbezési határidő leteltét követő 5. napon. A határidő elmulasztását azzal indokolta, hogy a bejegyzést elrendelő végzés tartalmáról csak a fellebbezési határidő utolsó napján szerzett tudomást. A fellebbezési határidő elmulasztását kérte igazoltnak tekinteni. Kérte továbbá, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyezze hatályon kívül, rendelje el az újonnan feltüntetett ügyvezető törlését, és a korábban bejegyzett ügyvezető bejegyzésének hatályban való fenntartását. A kérelmét azzal indokolta, hogy az új ügyvezető megválasztásáról határozó taggyűlésen a régi ügyvezető visszahívásáról nem rendelkeztek, az ügyvezetői tisztség betöltésére kiírt pályázat pedig nem felelt meg az 1992. évi XXII. törvény 80. §-ában előírtaknak.
Az új ügyvezető a fellebbezésre adott észrevételében kérte az igazolási kérelem és a fellebbezés elutasítását. Arra hivatkozott, hogy mind az 1992. október 22-én tartott felügyelőbizottsági ülésről készült jegyzőkönyvből, mind az 1992. november 6-án tartott taggyűlés jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy dr. A. G.-t a tagok az új ügyvezető kinevezéséig, ideiglenesen választották meg. Az új ügyvezető kiválasztásához tartották indokoltnak a pályázati kiírást. Álláspontja szerint nem kizárt, hogy az ügyvezető megbízatásának időtartamát ne az időpont megjelölésével, hanem valamely esemény bekövetkezésével határozzák meg a felek. Az ügyvezető személyében bekövetkező változás nem minősül a társasági szerződés módosításának, ezért a taggyűlésen jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű szótöbbségével hozott határozat elegendő a megválasztáshoz. Az ügyvezető megválasztására és tisztségének megszüntetésére nem a munkajogi, hanem a társasági jogi szabályokat kell alkalmazni. Az igazolási kérelmet pedig arra hivatkozással kérte elutasítani, hogy a régi ügyvezető kötelessége lett volna az ügyvezető-változás cégbírósági bejegyzése iránti eljárás megindítása. A régi ügyvezető e kötelezettségét elmulasztotta, így saját felróható magatartására indokolatlanul hivatkozik akkor, amikor azt sérelmezi, hogy a hozott határozatról nem szerzett tudomást. A Legfelsőbb Bíróság az igazolási kérelemről az 1989. évi 23. tvr. (továbbiakban: Ctvr.) alapján alkalmazandó Pp. szabályainak figyelembevételével határozott. A Pp. 107. §-ának (1) bekezdése szerint az igazolási kérelmet 15 nap alatt lehet előterjeszteni, s ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A (2) bekezdés szerint az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. A fellebbező fél e követelményeknek eleget tett, valószínűsítette vétlenségét, s a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül terjesztette elő az igazolási kérelmét. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 109. §-ának (1) bekezdése alapján, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is, mely szerint a kérelmet méltányosan kell elbírálni, az igazolási kérelemnek helyet adott. A fellebbező felet a Ctvr. 17. §-a alapján a fellebbezési jog megilleti, függetlenül attól, hogy a cégbírósági eljárással kapcsolatban mulasztás terheli-e vagy sem. Ezért az igazolási kérelem elutasítására vonatkozó, az ellenérdekű féltől származó észrevételt a Legfelsőbb Bíróság figyelmen kívül hagyta.
A fellebbezés azonban megalapozatlan.
Az 1992. október 22-én tartott felügyelőbizottsági jegyzőkönyvből, illetve az 1992. november 6-án tartott taggyűlési jegyzőkönyvből egyértelműen megállapítható, hogy a régi ügyvezető megválasztásáról hozott határozat érvénytelen volt. A Gt. 30. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani. Az a kitétel, amely szerint az ügyvezetőt az új ügyvezető megválasztásáig bízzák meg az ügyvezetői teendők ellátásával, a fent idézett jogszabályi rendelkezésbe ütközik. Nem tartalmazza ugyanis a tisztségviselő részére a választás útján biztosított megbízatása határozott idejét.
A régi ügyvezető megválasztása sértette a Gt. 31. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályokat is. Ugyanaz a személy ugyanis nem lehet egyidejűleg a társaság felügyelőbizottságának a tagja, illetve a cég ügyvezetője. Dr. A. G. ezzel szemben az ügyvezetővé választásakor a felügyelőbizottsági tagságról nem mondott le, és őt ebből a megbízatásából a taggyűlés sem hívta vissza. Ezért az 1992. november 6-án hozott, dr. A. G. megválasztására vonatkozó határozat alapján bejegyzésre a Ctvr. 15. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabály értelmében, nem is lett volna lehetőség.
Ezzel szemben H. L. megválasztásáról a szabályszerűen összehívott, határozatképes taggyűlésen a jogszabályban előírt szavazati arányban, azaz egyszerű szótöbbséggel, érvényes határozatot hozott a taggyűlés. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy az ügyvezető személyének megváltozása nem jelenti a társasági szerződés módosítását. Ezért ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - ahogy az adott esetben sem -, az egyszerű szótöbbség elegendő. Cégjogilag nincs jelentősége annak sem, hogy a pályázati kiírás megfelelt-e az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 80. §-ában előírtaknak. Az ügyvezető választott tisztség, a tisztség keletkezésére, és megszűnésére elsősorban a Gt. szabályai az irányadóak. Az ügyvezetővel - megválasztását követően - a társaság köthet ugyan munkaszerződést is, de ez nem kötelező. Az Mt. pályázatra vonatkozó szabályai ezért csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha a társaság így dönt, és ez magából a pályázatból is egyértelműen kitűnik. Ha pedig ezzel kapcsolatban a felek között vita támad, ez nem cégbírósági törvényességi felügyeleti jellegű jogvita, hanem munkaügyi jogvita, és a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. Amennyiben a tisztséghez nem kívánnak munkajogi jogviszonyt is kapcsolni, a tényállástól függően a társasági határozat megtámadására irányuló polgári per is szóba kerülhet (Gt. 44-45. §).
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a, illetve 253. §-ának (2) bekezdése értelmében az érdemben helyes elsőfokú cégbírósági végzést - az indokolás részbeni kiegészítésével - helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. VII. 31. 931/1993. sz.)