adozona.hu
BH 1994.7.392
BH 1994.7.392
A felszámoló jognyilatkozatának pótlása a bíróság által az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéséhez szükséges megosztási vázrajz aláírásával kapcsolatban [Ptk. 5. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 51. § (1) és (4) bek., 1972. évi 31. tvr. 2. § (1) bek., 12. § (2) bek., 13. § (1) és (3) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 68. § (1)-(3) bek., 69. § (4) bek., 73. § (8) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével a felszámolás alatt álló adós jognyilatkozatát pótolta, az iratoknál elfekvő megosztási vázrajzon 1750/1. és 1750/2. hrsz. alatt feltüntetett és kialakítandó úszótelek létrehozásához.
Végzésének indokolásában megállapította, hogy a felszámolás alatt álló adós lakásszövetkezet kivitelezésében készült az Sz. város R. út 13. szám alatti lakóépület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás a 2167-es számú tulajdoni lapon 1750. hrsz. alatt tart nyilván. Az ingatlanon az F....
BH 1994.7.392 A felszámoló jognyilatkozatának pótlása a bíróság által az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéséhez szükséges megosztási vázrajz aláírásával kapcsolatban [Ptk. 5. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 51. § (1) és (4) bek., 1972. évi 31. tvr. 2. § (1) bek., 12. § (2) bek., 13. § (1) és (3) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 68. § (1)-(3) bek., 69. § (4) bek., 73. § (8) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével a felszámolás alatt álló adós jognyilatkozatát pótolta, az iratoknál elfekvő megosztási vázrajzon 1750/1. és 1750/2. hrsz. alatt feltüntetett és kialakítandó úszótelek létrehozásához.Végzésének indokolásában megállapította, hogy a felszámolás alatt álló adós lakásszövetkezet kivitelezésében készült az Sz. város R. út 13. szám alatti lakóépület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás a 2167-es számú tulajdoni lapon 1750. hrsz. alatt tart nyilván. Az ingatlanon az F. út felőli részen is van épület, így a perbeli lakóépület ingatlan-nyilvántartási feltüntetése csak úszótelek kialakításával lehetséges. Ezt a polgármesteri hivatal határozatával engedélyezte. A szükséges megosztási vázrajz a határozat kiadását követően, 1991. november 13-án elkészült, a megosztást az épület tulajdonosai kérték, azonban abban részben tulajdonjoga áll fenn a felszámolás alatt álló adósnak is. A felszámolásra irányuló eljárásról szóló végzés közzététele 1991. július 17-én történt. A felszámoló a telek megosztásához nem járult hozzá, amely az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek akadálya. A kérelmezők ezért a bírósághoz fordultak jognyilatkozat pótlása iránt. A bíróság alaposnak találta a felszámoló eljárása elleni kifogást, és a Ptk. 5. §-ának (1) bekezdése figyelembevételével, illetve annak (3) bekezdése alapján a felszámolónak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges jognyilatkozatát határozatával pótolta.
Végzésének indokolása szerint a felszámoló jognyilatkozatának hiánya sérti a lakások tulajdonosainak különös méltánylást érdemlő magánérdekét, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését, és ez az érdeksérelem másként nem hárítható el. Az úszótelek kialakítása a felszámolás alatt álló adós tulajdoni hányadában változást nem jelent, más kérdés az, hogy az adósnak a kérelmezőkkel szemben esetleg elszámolási vitája van. Mindez azonban az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől független.
A végzés ellen a felszámoló nyújtott be fellebbezést, melyben a fellebbezés késedelmes benyújtása miatt igazolási kérelmet is előterjesztett. Igazolási kérelmének indokaként előadta, hogy a végzés kézhezvétele idején a képviseletet ellátó ügyvéd távol volt, ő a végzés kézhezvételét követően nyomban előterjesztette fellebbezését.
A fellebbezési kérelme a hitelezői kifogás elutasítására irányult. Fellebbezésének indoka szerint a felszámolási eljárás során a képviselő azért tagadta meg a kért jognyilatkozatot, mert az sérti a többi hitelező érdekeit. Amennyiben az ingatlanon úszótelek kerülne kialakításra, a felszámolás alatt lévő adós vagyona csorbulna, mert a telek értéke jelentősen csökkenne.
A kérelmezők a fellebbezésre adott észrevételükben a végzés helybenhagyását kérték.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt az adós igazolási kérelmét vizsgálta meg, illetőleg azt, hogy a fellebbezés benyújtásával az adós elkésett-e, vagy sem.
A jelen ügyben a hitelezők a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. tv. (továbbiakban: Csftv.) 51. §-ának (1) bekezdése figyelembevételével, a felszámolónak az érdekeket sértő mulasztása miatt fordultak a bírósághoz és terjesztették elő kifogásukat. A Csftv. 51. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzése ellen pedig a kifogással élő a közléstől számított 8 napon belül fellebbezhet. A felhívott jogszabályra tekintettel az elsőfokú bíróság döntését a Csftv. hivatkozott rendelkezése alapján végzés formájában hozta meg. E végzés elleni fellebbezési határidő azonban a végzésnek írásbeli kézbesítésével nyílik meg. Ez 1992. július 24-én történt meg. Ehhez képest az 1992. július 30-án ajánlott küldeményként feladott fellebbezés sem késett el, ezért - mulasztás hiányában - az igazolási kérelemben előadottakat a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálta.
A fellebbezés azonban alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a döntés alapjául szolgáló tényállást helyesen állapította meg, és érdemben helyes az arra alapított jogi döntése is.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (Iny. tvr.) 13. §-ának (1) bekezdése értelmében az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás) és igazolás, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig vázrajz is szükséges. A (3) bekezdés szerint bejelentés hiányában is átvezeti a földhivatal a változást, amelyről ellenőrzés során, vagy egyébként hivatalból tudomást szerez. A hivatalból indult eljárás felemelt költsége azt terheli, aki a 12. § (2) bekezdésében elrendelt bejelentést elmulasztotta. A tulajdonos, a kezelőszerv köteles bejelenteni - a változás tényleges bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül - az ingatlan adataiban történt változásokat [12. § (2) bekezdés]. Az Iny. tvr. végrehajtási rendelete, a 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (továbbiakban: R.) 68. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a változást a természetbeni állapotnak megfelelően kell átvezetni.
Az R. 68. §-ának (2) bekezdésében előírt, a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozat az ügyben rendelkezésre állt. A 68. § (3) bekezdése értelmében azonban a változás átvezetéséhez vázrajz is szükséges, amit mindazoknak alá kell írniuk, akik készítették, továbbá a változás alapjául szolgáló okiratot aláírták [69. § (4) bekezdés]. A változás alapjául szolgáló okiratnak tekintendő az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szempontjából az adós lakásszövetkezetnek az 1990. június 13-i küldöttgyűlésén hozott határozata, amely a perbeli lakóépület lakóinak kiválását engedélyezte a lakásszövetkezetből, és hozzájárult ahhoz, hogy fenti ingatlan tulajdonjoga a lakók javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. A bejegyzés csak az építésügyi hatóság engedélye szerinti úszótelek kialakításával történhet.
Az R. 73. §-ának (7) bekezdése szerint a lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke köteles kérni a változás átvezetését. A kérelemhez szükséges intézkedéseket az igazgatóság elnöke kezdeményezte is, azonban időközben megindult a felszámolási eljárás, és a felszámoló a bejegyzéshez szükséges megosztási vázrajz aláírását megtagadta.
Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a felszámoló eljárása sérti a kérelmezők (hitelezők) érdekeit, ezen túl az Iny. tvr. és az R. felhívott rendelkezéseit, és akadályozta a hétlakásos épület tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási rendezését, amely részben közérdeket, a közhitelesség [Iny. tvr. 2. § (1) bekezdése] követelményét sérti, de sérti a lakásokban lakók különös méltánylást érdemlő magánérdekét is. Mivel a sérelem más módon nem hárítható el, az elsőfokú bíróság végzésével helyesen pótolta az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges jognyilatkozatot.
Az adósnak az a fellebbezési érvelése, hogy az ingatlan ezáltal értékében csökken, és ez a többi hitelező érdeksérelmével járhat, nem akadályozhatja meg a törvény szerint kötelezően előírt ingatlan-nyilvántartási rendezést. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Csftv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 259. §-a, valamint a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Csongrád Megyei Bíróság Fpk. 27/1990. sz. - Legf Bír. Fpkf. VI. 30 766/1993. sz.)