adozona.hu
BH 1994.6.349
BH 1994.6.349
A közoktatás körében a magasabb vezető és a vezető beosztásoknak a törvény felhatalmazásán alapuló meghatározása csak 1992. október 8. napjával történt meg. Ehhez képest az ezt megelőző időszakban hozott olyan intézkedés, amely nem felelt meg a jogszabálynak, nem tekinthető érvényesnek [1992. évi XXXIII. tv. 23. §, 138/1992. (X. 8.) Korm. rend.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperest 1981. február 1-jétől kezdődően határozatlan időre diákotthon-vezetőnek nevezte ki az alperes. Az alperes 1992. június 17-én a felperes munkaviszonyát a határozatlan idő helyett 1993. július 31-ig terjedő határozott idejűvé minősítette az 1990. július 15-i kollektív szerződés 4. pontja alapján, amely szerint az igazgató-helyettesek, a gyakorlati oktatásvezetők és a munkaközösségvezetők megbízatása határozott időre szól. Az al...
BH 1994.6.349 A közoktatás körében a magasabb vezető és a vezető beosztásoknak a törvény felhatalmazásán alapuló meghatározása csak 1992. október 8. napjával történt meg. Ehhez képest az ezt megelőző időszakban hozott olyan intézkedés, amely nem felelt meg a jogszabálynak, nem tekinthető érvényesnek [1992. évi XXXIII. tv. 23. §, 138/1992. (X. 8.) Korm. rend.].
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperest 1981. február 1-jétől kezdődően határozatlan időre diákotthon-vezetőnek nevezte ki az alperes. Az alperes 1992. június 17-én a felperes munkaviszonyát a határozatlan idő helyett 1993. július 31-ig terjedő határozott idejűvé minősítette az 1990. július 15-i kollektív szerződés 4. pontja alapján, amely szerint az igazgató-helyettesek, a gyakorlati oktatásvezetők és a munkaközösségvezetők megbízatása határozott időre szól. Az alperes 1993. augusztus 1-jei hatállyal kinevezett új igazgatója 1992. július 31-én, az augusztus 3-án postára adott intézkedéssel a felperest nevelőtanár munkakörbe sorolta át.A felperesnek a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevele arra irányult, hogy a munkáltató kollégiumvezető munkakörben, határozatlan időre állítsa helyre a munkaviszonyát.
Az alperes kérte a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy az intézkedései jogszerűek voltak, minthogy azok a határozatlan időre szóló vezetői megbízás indokolás nélküli visszavonásának minősülnek.
A munkaügyi bíróság a felperes munkaviszonyát - a keresetnek megfelelően - az alperesnél 1992. június 17-i hatállyal helyreállította. Az ítélet indokolása szerint az 1992. június 17-i intézkedés tekintetében az 1967. évi II. törvénnyel kihirdetett Mt. rendelkezései az irányadók. Eszerint a felperes munkaszerződése feltételeinek módosításához a felperessel egyetértésben volt lehetőség. Ennek hiányában ez az intézkedés nem volt jogszerű. Az 1992. július 31-i intézkedésre már az 1992. évi XXXIII. törvénnyel kihirdetett Kjt. rendelkezéseit kellett alkalmazni. E törvénnyel kapcsolatban azonban a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet csak 1992. október 8-i hatállyal állapította meg a közoktatás körében a vezető beosztások körét, ezért az 1992. július 31-i intézkedéshez - eltekintve annak formai hibájától - ugyancsak a felperessel való megegyezésre lett volna szükség, ami ebben az esetben is hiányzott. Ezért mindkét intézkedés jogszerűtlen volt, és emiatt kellett az eredeti feltételek szerint a jogviszony helyreállítása iránt rendelkezni.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - annak indokai alapján - helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, és a keresetet elutasító ítélet meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok az 1992. július 31-i intézkedéssel kapcsolatban jogszabálysértéssel tekintették irányadónak a felperes közalkalmazotti jogviszonya vonatkozásában az 1992. évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve) rendelkezéseit. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ugyanis 1992. július 1-jén lépett hatályba, és ennek alapján a felperes vezető beosztásúnak minősült. Ehhez képest azt az alperes indokolás nélkül visszavonhatta. Az alperes hozzájárult a kérelme tárgyaláson kívüli elbírálásához.
A felperes - ugyancsak hozzájárulva a tárgyaláson kívül történő elbíráláshoz - indítványozta a jogerős ítélet hatályának fenntartását.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelem csupán az ítéletnek az 1992. július 31-i keltű intézkedés jogszerűtlenségét megállapító állásfoglalását támadta. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott ítéletet ebben a részében vizsgálta. Az ügy felülvizsgálata körében megállapítható volt, hogy a szóban lévő időszakban a kollégiumvezetők megbízását a 2/1992. (III. 4.) MKM rendelet szabályozta. Az alperes támadott, 1992. július 31-i intézkedése azonban nem felelt meg e jogszabálynak.
Kétségtelen, hogy a felperes munkaviszonya 1992. július 1. napjával közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át. A közoktatás körében a magasabb vezető és a vezető beosztásoknak a törvény felhatalmazásán alapuló meghatározása 1992. október 8. napjával történt meg a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdésével. Ezért a felperes egységes jogviszonya ekkor alakult át a kollégiumvezetői feladatok vonatkozásában határozatlan időre szóló megbízássá. Ehhez képest annak 1992. július 31-én vagy augusztus 3-án történt indokolás nélkül - a Kjt. 23. §-a (5) bekezdésének alkalmazásával - történt visszavonása nem alapult a törvényen. Ezért a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében megalapozott és törvényes.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság jogerős ítéletét - a felek hozzájárulásával - tárgyaláson kívül hozott ítéletével hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése]. Egyúttal kötelezte az alaptalan felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperest a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére (Pp. 78. §). (Legf. Bír. Mfv. I. 10 288/1993. sz.)