BH 1994.2.105

A taggyűlésről felvett jegyzőkönyv nem alkalmas a társasági szerződés módosítására, ezért alapítói vagyonként - a vállalkozási nyereségadó alapjaként - a társasági szerződésben eredetileg meghatározott vagyont kell figyelembe venni [1988. évi X. tv. 5. § (1) bek., 1989. évi IX. tv. 24. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 19. § (2) bek., 60. § (2) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperesi betéti társaság 1990 decemberében korlátolt felelősségű társasággá alakult át, az átalakulás tényét a megyei bíróság mint cégbíróság végzésével bejegyezte. A korlátolt felelősségű társaság induló vagyona a cégbejegyzés tanúsága szerint 1 100 000 Ft.
Az átalakulást követően az APEH megyei igazgatósága adóvizsgálatot tartott a felperesnél 1990. és 1991. évre. Megállapította, hogy a betéti társaság 59 000 Ft adóalapcsökkentő kedvezményt vett igénybe az 1990-es adóévre. E kedvezmény ...

BH 1994.2.105 A taggyűlésről felvett jegyzőkönyv nem alkalmas a társasági szerződés módosítására, ezért alapítói vagyonként - a vállalkozási nyereségadó alapjaként - a társasági szerződésben eredetileg meghatározott vagyont kell figyelembe venni [1988. évi X. tv. 5. § (1) bek., 1989. évi IX. tv. 24. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 19. § (2) bek., 60. § (2) bek.].
A felperesi betéti társaság 1990 decemberében korlátolt felelősségű társasággá alakult át, az átalakulás tényét a megyei bíróság mint cégbíróság végzésével bejegyezte. A korlátolt felelősségű társaság induló vagyona a cégbejegyzés tanúsága szerint 1 100 000 Ft.
Az átalakulást követően az APEH megyei igazgatósága adóvizsgálatot tartott a felperesnél 1990. és 1991. évre. Megállapította, hogy a betéti társaság 59 000 Ft adóalapcsökkentő kedvezményt vett igénybe az 1990-es adóévre. E kedvezmény igénybevételét az adóhatóság jogosulatlannak ítélte azért, mert a törzstőkeemelést szerződésmódosításban nem rögzítette a betéti társaság, így a 690 000 Ft összegű tagi befizetést költségmegelőlegezésnek minősítette, amely költségmegelőlegezés pedig nem része az alapítói vagyonnak. Az elsőfokú adóhatóság határozatával 1990. évre 20 000 Ft vállalkozási nyereségadó-hiányt, 10 000 Ft adóbírságot és 8 800 Ft késedelmi pótlékot állapított meg a felperes terhére.
Az adóhiányt megállapító elsőfokú határozatot a felperes megfellebbezte, a másodfokú adóhatóság határozatával az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be a jogerős adóhatósági határozat ellen, és kérte annak hatályon kívül helyezését. Kereseti kérelmében előadta, hogy a betéti társaság tagjai 1990. december 16. napján megtartott taggyűlésükön az alapító okiratban szereplő 10 000 Ft összegű törzstőkét 690 000 Ft-tal megemelték. 1990. december 23. és december 25. napján a tagok, Cs. E. és Cs. J. 552 000 Ft-ot és 138 000 Ft-ot. vagyoni hozzájárulásként befizettek. A betéti társaság létrehozására szolgáló szerződést követően a tagok a szerződés tartalmát a törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott szavazati arányban bármikor módosíthatják. A taggyűlésen hozott egyhangú határozat a vagyoni hozzájárulás emelését célozta, és az mint szerződésmódosítás érvényes.
A városi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntését. azzal indokolta, hogy a gazdasági társaságokról szóló, többször módosított 1988. évi VI. törvény 19. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint a társaság alapításához társasági szerződés szükséges, ezt valamennyi tag által aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Ez a rendelkezés a szerződés módosítására is alkalmazandó. A 21. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a társasági szerződésnek kötelező tartalmi eleme a társasági vagyon mértékének meghatározása. Az 1990. december 16-án készült jegyzőkönyv tanúsága szerint a tagok aláírták ugyan a szerződést, amelyben elhatározták az alaptőke-emelést, az ügyvédi ellenjegyzés azonban nem történt meg, ezért a jegyzőkönyvben foglalt és a társaság tagjai által kifejezett akarat szerződésmódosításnak nem fogadható el.
Az 1988. évi X. törvény 5. §-ának (1) bekezdése szerint a társaság a vállalkozási nyereségadó-alapját - a társasági alapítói vagyonának magánszemélyekre jutó hányada 20%-ának, legfeljebb azonban az eredmény 20%-ának erejéig - 1989. és 1990. évekre csökkentheti. Az alapítói vagyonként az 1988. évi IX. törvény 24. §-ának (1) bekezdése szerint a társasági szerződésben meghatározott vagyont lehet számításba venni. Az elsőfokú bíróság e jogi okfejtés alapján megállapította, hogy az alperes eljárása törvényes volt, amikor költségmegelőlegezésnek minősítette a 690 000 Ft befizetését, amely így nem része az alapítói vagyonnak, tehát nem lehet az alapja a nyereségadó csökkentésének sem.
A felperes fellebbezése folytán a megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős másodfokú ítélet ellen. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozik az első- és másodfokú ítélet törvénysértő voltára, a törvénysértést abban jelöli meg, hogy az első- és másodfokon eljárt bíróság nem vette figyelembe az 1988. évi VI. törvény 60. §-ának (1) bekezdését, amely úgy rendelkezik, hogy kétség esetén a tag vagyoni hozzájárulását a társaság tulajdonának kell tekinteni. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint ebből az következik, hogy az adóhatósági ellenőrzés során a tagok befizetését nem lehetett költségmegelőlegezésnek minősíteni, miután az, a már bejegyzett korlátolt felelősségű társaság vagyonának minősítendő az 1988. évi VI. törvény 60. §-ának (1) bekezdése szerint. Hivatkozik még a felülvizsgálati kérelem a bírói gyakorlat által kialakított arra a joggyakorlatra, amely szerint a társasági szerződés módosítása lehetséges bármely okirattal, amely a jogszabályi feltételeknek megfelel, tehát minden tag aláírta azt. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet fenntartását kérte, és kifejtette, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 19. §-ának (2) bekezdése szerint a társasági szerződés módosítását közokiratba vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. A felperesek által 1990. december hónapban tartott taggyűlésen felvett jegyzőkönyv a tagok aláírása okán közokiratnak nem tekinthető, mert sem jogtanácsos, sem ügyvéd nem ellenjegyezte. Az ellenkérelemben előadottak szerint a felperes a Gt. 23. §-ának (3) bekezdésében előírt kötelezettségét sem teljesítette akkor, amikor a cégbíróságnál bejegyzett adatok megváltoztatását 30 napon belül a cégbíróságnak nem jelentette be.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a sérelmezett jogerős ítélet törvényes és megalapozott. A felülvizsgálati kérelemben előadottak nem megalapozottak.
A betéti társaság vállalkozási nyereségadó-alapját a társaság alapítói vagyonának a magánszemélyre jutó hányada 20%-ának, legfeljebb azonban az eredmény 20%-ának erejéig állapíthatta meg 1989. és 1990. évekre. Az alapító vagyonként az 1988. évi IX. törvény 24. §-ának (1) bekezdése szerint a társasági szerződésben meghatározott vagyont lehetett számításba venni. A társasági szerződésben az alapítói vagyonra vonatkozó meghatározásokat a Gt. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott módon lehetett volna módosítani, a felperes által hivatkozott jegyzőkönyv a törvényes kellékeket nem tartalmazta, így nem volt alkalmas a betéti társaság alapító okiratának módosítására. Az alapító okirat módosítása hiányában az adóhatóság megfelelő módon járt el, amikor megállapította az adóhiányt.
A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet a felülvizsgálatot kérőnek a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 60 §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés jogi értelmezésével, mivel a 60. § a társaság belső jogviszonyainak rendezése során rendelkezik arról, hogy a tag pénzben vagy elhasználható, helyettesíthető dolgokban nyújtott vagyoni hozzájárulása a társaság tulajdonába kerül, egyéb vagyoni hozzájárulása a társasági szerződés rendelkezése szerint a társaság tulajdonába vagy használatába kerül. E jogviszony keretén belül rendelkezik úgy a gazdasági társaságokról szóló törvény, hogy e körben kétség esetén a tag vagyoni hozzájárulását a társaság tulajdonának kell tekinteni. Nem lehetséges a rendelkezésnek olyan értelmezése, amely a társaság belső jogviszonyain túlmutatva minősít kétség esetén bizonyos vagyoni hozzájárulásokat a társasági vagyon részének. (Legf. Bír. Kfv. II. 25 322/1993. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.