adozona.hu
BH 1994.1.57
BH 1994.1.57
A munkáltató határozata vagy fizetési felszólítása alapján levonható tartozások körébe tartozik - többek között - a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás, szolgáltatás is. Ilyen határozat vagy fizetési felszólítás hiányában a munkáltató a korábban hatályban volt munkaügyi szabályok alapján sem érvényesíthette a követelését a munkavállalójával szemben, és ezt az új Munka Törvénykönyv hatálybalépését követően sem teheti meg [48/1979. (XII. 1.) MT r. 67. § (2) bek.*].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a felperes társaságnál ügyvezetőként állt alkalmazásban. 1990. január 2-án a felek tanulmányi szerződést kötöttek. Az alperes a tanulmányait megkezdte, őt azonban az 1990. november 9-én tartott taggyűlés visszahívta, majd a végelszámoló 1992. január 7-én felszólította, hogy a tanulmányi szerződés megszegéséből származó 16 368 forintot 1992. január 31-ig fizesse meg, mert annak elmaradása esetén a követelését a bíróság előtt érvényesíti. Mivel az alperes a megadott határidő alatt a ...
BH 1994.1.57 A munkáltató határozata vagy fizetési felszólítása alapján levonható tartozások körébe tartozik - többek között - a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás, szolgáltatás is. Ilyen határozat vagy fizetési felszólítás hiányában a munkáltató a korábban hatályban volt munkaügyi szabályok alapján sem érvényesíthette a követelését a munkavállalójával szemben, és ezt az új Munka Törvénykönyv hatálybalépését követően sem teheti meg [48/1979. (XII. 1.) MT r. 67. § (2) bek.*].
Az alperes a felperes társaságnál ügyvezetőként állt alkalmazásban. 1990. január 2-án a felek tanulmányi szerződést kötöttek. Az alperes a tanulmányait megkezdte, őt azonban az 1990. november 9-én tartott taggyűlés visszahívta, majd a végelszámoló 1992. január 7-én felszólította, hogy a tanulmányi szerződés megszegéséből származó 16 368 forintot 1992. január 31-ig fizesse meg, mert annak elmaradása esetén a követelését a bíróság előtt érvényesíti. Mivel az alperes a megadott határidő alatt a követelt összeget nem fizette meg, a felperes keresettel fordult az elsőfokú bírósághoz, amelyben az alperest 16 368 forint és kamatainak a megfizetésére kérte kötelezni, előadva, hogy a tanulmányi szerződésben foglaltak szerint az alperes szerződésszegése esetén az alperes részére a tanulmányok miatt kieső időre járó és a felperes által kifizetett átlagkeresetet visszakövetelheti.Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a 16 368 forint és kamatainak megfizetésére, megállapítva, hogy az alperes szerződésszegése fennáll, ezért a felperes alappal követelheti az addig nyújtott támogatásoknak megfelelő térítést, így a kiesett időre kifizetett átlagkeresetet is. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett, és kérte a felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy kötetlen munkaidő-beosztással dolgozott, de a heti óraszámokat meghaladóan végezte mindig a munkáját, ezért a tanfolyamon tulajdonképpen munkaidőn kívül vett részt.
A fellebbezés alapos.
A munkáltató a dolgozót - akár a munkaviszony fennállása alatt, akár azt követően - a kártérítésen kívül egyéb tartozásának megfizetésére fizetési felszólítással kötelezheti. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 67. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató a dolgozót a kártérítésen kívül egyéb tartozásának megfizetésére írásban felszólíthatja. A felszólításnak tartalmaznia kell a tartozás összegét, jogcímét, továbbá azt a figyelmeztetést, hogy a dolgozó a felszólítás ellen kérelemmel élhet. A kérelemmel meg nem támadott felszólításnak a jogerős határozattal egyenlő hatálya van. Az állandóan folytatott bírói gyakorlat szerint a munkáltató határozata vagy fizetési felszólítása alapján levonható tartozások közé tartozik többek között a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás, szolgáltatás is. A felperes tehát akkor járt volna el jogszerűen, ha fizetési felszólításban közli az alperessel, hogy az abban foglaltak ellen 15 nap alatt a munkaügyi bírósághoz fordulhat, mert ellenkező esetben a fizetési felszólítása jogerőssé válik, és annak alapján levonásnak van helye. A felperes fizetési felszólítása azonban nem rendelkezett a jogszabály által kötelezően előírt tartalommal, ezt az elsőfokú bíróság nem észlelte, és a keresetet érdemben bírálta el.
A megyei bíróság erre figyelemmel az elsőfokú ítéletet a Pp. 251. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján, utalással a Pp. 157. §-ának a) pontja szerint alkalmazandó, 130. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írtakra, hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette.
Tájékoztatásul közli a megyei bíróság a felperessel, hogy igényét a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 205. §-ában foglaltak szerint érvényesítheti a 162. § (3) bekezdésében írt módon, de az alperes a 199. § (1) bekezdésében írtak szerint munkaügyi vitát kezdeményezhet. A 202. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a keresetindítást azonban a 199. § (5) bekezdése alapján kötelező egyeztetésnek kell megelőznie. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3. Mf. 21 220/1992. sz.)
* A 48/1979. (XII. 1.) MT rendeletet a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte. Az 1992. évi XXII. törvény 162. §-ának (3) bekezdése tartalmában egybeesik a korábbi jogszabálynak az írásbeli felszólítás kötelező voltára vonatkozó szabályával.