adozona.hu
BH 1993.11.712
BH 1993.11.712
A pénzintézettel kötött kölcsönszerződéssel kizárólag a kölcsönadó és a kölcsönvevő között keletkezik jogviszony. Ez a jogviszony polgári jogi jogviszony, amelynek teljesítésével, illetve végrehajtása módjával kapcsolatos jogvita elbírálása nem tartozik a munkaügyi vitákat elbíráló bíróságok hatáskörébe.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az irányadó tényállás szerint a takarékszövetkezet 1992. június 15-én 109 977 Ft, 1992. június 17-én 116 059 Ft erejéig közvetlen letiltást bocsátott ki a felperes munkabérére. A letiltások 1992. június 23-án érkeztek az alpereshez; a munkabérből való első levonásra az 1992. júniusi munkabérből, az 1992. júliusi bérfizetéskor került sor. Az alperes 1992. június hótól október hóig 15 840 Ft-ot vont le.
A felperes által a bérből való levonás megszüntetése érdekében kezdeményezett egyeztetés er...
BH 1993.11.712 A pénzintézettel kötött kölcsönszerződéssel kizárólag a kölcsönadó és a kölcsönvevő között keletkezik jogviszony. Ez a jogviszony polgári jogi jogviszony, amelynek teljesítésével, illetve végrehajtása módjával kapcsolatos jogvita elbírálása nem tartozik a munkaügyi vitákat elbíráló bíróságok hatáskörébe.
Az irányadó tényállás szerint a takarékszövetkezet 1992. június 15-én 109 977 Ft, 1992. június 17-én 116 059 Ft erejéig közvetlen letiltást bocsátott ki a felperes munkabérére. A letiltások 1992. június 23-án érkeztek az alpereshez; a munkabérből való első levonásra az 1992. júniusi munkabérből, az 1992. júliusi bérfizetéskor került sor. Az alperes 1992. június hótól október hóig 15 840 Ft-ot vont le.A felperes által a bérből való levonás megszüntetése érdekében kezdeményezett egyeztetés eredménytelen volt, ezért keresetlevelet terjesztett elő, amelyben a levonás megszüntetését és a levont munkabérek visszatérítését igényelte az alperestől. Arra hivatkozott, hogy az 1992. július 1-jétől hatályos 1992. évi XXII. törvény 161. §-ában rögzített felsorolás nem tartalmazza a pénzintézeti letiltást mint a jogerős bírósági határozat nélkül végrehajtható intézkedést.
A munkaügyi bíróság ítéletével elrendelte a munkabérből való levonás megszüntetését, és kötelezte az alperest 15 840 Ft, valamint kamata visszatérítésére. Az ítélet indokolásában kifejtett álláspontja szerint a közvetlen letiltások kibocsátása 1992. június hónapban jogszerű volt, mert az ezt megalapozó 26/1985. (X. 2.) PM rendeletet az Alkotmánybíróság 52/1991. (X. 22.) AB számú határozata csak 1992. június 30-ával helyezte hatályon kívül. Minthogy az alperes - a letiltásnak eleget téve - első ízben az 1992. július hónapban kifizetésre kerülő munkabérből vonta le a tartozást - amikor már nem volt hatályban az alapul szolgáló jogszabály -, ez jogszerűtlen volt, ugyanis a pénzintézeti letiltások nem minősülnek végrehajtható határozatnak.
A megyei bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és elutasította a felperes keresetét. Rámutatott arra, hogy az alperes jogszerűen foganatosította a levonást, a PM rendelet megsemmisítésének nincs visszaható hatálya. Az Alkotmánybíróság az 52/1991. (X. 22.) AB számú határozatával a pénzintézetek kiváltságos helyzetét szüntette meg, de ennek határidejét 1992. június 30-ban jelölte meg, új jogi szabályozás érdekében. Minthogy ez nem történt meg, a jogbizonytalanság megszüntetése céljából a megyei bíróság polgári kollégiuma 2/1992. számú határozatában kifejtette, hogy a munkáltatók kötelesek eleget tenni a hozzájuk 1992. június 30-ig beérkezett letiltásoknak, de az 1992. június 30. után érkezett letiltás iránti kérelemnek nem tehetnek eleget. Az alperes fellebbezésének a munkaügyi bíróság hatáskörét vitató álláspontját megalapozatlannak találta.
A felperes felülvizsgálati kérelme a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és a keresetének történő helyt adásra irányult. Kérelmében azért találta jogszabálysértőnek a másodfokú ítéletet, mert az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesség miatt megsemmisített jogszabály alapján, a hatályon kívül helyezés határidején túl, nem lehet helye a letiltás foganatosításának.
Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, hogy a megyei bíróság ítélete azért törvénysértő, mert a jogvita elbírálása nem tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe. A munkáltató a közvetlen pénzintézeti letiltás végrehajtásával a munkaviszonnyal össze nem függő, idegen követelést teljesít. Az ebből a jogviszonyból keletkező vita az általános hatáskörű bíróság elé tartozik.
A Legfelsőbb Bíróság az ügy iratai és a felülvizsgálati kérelem tartalma alapján a következők szerint alakította ki a jogi álláspontját.
A felperes és a pénzintézet korábban pénzkölcsön folyósítására kötött szerződést, az abban foglalt és a felperes által elfogadott feltételekkel. A kölcsöntartozás visszafizetésének elsődleges módja az önkéntes teljesítés. Ennek elmulasztása feljogosítja a hitelezőt, hogy a kölcsön visszafizetését a szerződésben kikötött feltételek szerint egyösszegben vagy részletekben, jogi úton érvényesítse. Ezt a jogosultságát akár perben, akár jogszabály erre adott felhatalmazása alapján végrehajtás keretében gyakorolhatja.
A kölcsönszerződés megkötésével kizárólag a kölcsönadó és a kölcsönvevő között keletkezik jogviszony, amely a polgári jog keretébe tartozó jogviszony. E jogviszony jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a jogszabály, amelyet egyébként az Alkotmánybíróság utóbb hatálytalanított, lehetőséget adott a kölcsönadónak arra, hogy követelését az adós munkabérére vezetett végrehajtás útján érvényesítse. Ebből azonban nem következik, hogy a szerződő felek között keletkezett polgári jogi jogviszony - csupán a munkáltató által teljesített végrehajtás folytán - a munkáltató és a kölcsönvevő között olyan jogviszonnyá alakult volna át, amelynek alapján a munkáltató bármely jogi felelőssége megállapítható lenne. Ebből pedig okszerűen következik, hogy a felperes nem kezdeményezhetett volna pert a munkaügyi jogvitákra irányadó szabályok alapján az alperessel szemben, aminek egyenes következménye, hogy a munkaügyi jogvitákat elbíráló bíróságok is a hatáskörük hiányában bírálták el a felperes keresetét.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. (Mfv. II. 10 144/1993. sz.)