adozona.hu
BH 1993.10.650
BH 1993.10.650
Ha a felmondás indokolása a munkavállaló egy évnél rövidebb munkaviszonyára figyelemmel mellőzhető volt, a dolgozó azonban kérte a felmondás indokainak közlését, ezt a munkáltató a jogorvoslati eljárás jogerős befejezéséig teljesíthette [Mt. 26. § (2) bek., Új Mt. 89. § (2) bek., MK 87. sz. és MK 148. sz.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1991. december 1-jétől vállalkozási irodavezető munkakörben állt alkalmazásban az alperesnél. Az alperes 1992. május 22-én indokolás nélkül felmondta a felperes munkaviszonyát.
A felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Kérelme a felmondás hatálytalanítására, továbbá arra irányult, hogy a bíróság kötelezze az alperest a felmondás indokainak közlésére.
A munkaügyi bíróság tárgyalásán az alperes a felperes munkavégzésére vonatkozó kifogását és azt jelölte meg fel...
BH 1993.10.650 Ha a felmondás indokolása a munkavállaló egy évnél rövidebb munkaviszonyára figyelemmel mellőzhető volt, a dolgozó azonban kérte a felmondás indokainak közlését, ezt a munkáltató a jogorvoslati eljárás jogerős befejezéséig teljesíthette [Mt. 26. § (2) bek., Új Mt. 89. § (2) bek., MK 87. sz. és MK 148. sz.].
A felperes 1991. december 1-jétől vállalkozási irodavezető munkakörben állt alkalmazásban az alperesnél. Az alperes 1992. május 22-én indokolás nélkül felmondta a felperes munkaviszonyát.A felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Kérelme a felmondás hatálytalanítására, továbbá arra irányult, hogy a bíróság kötelezze az alperest a felmondás indokainak közlésére.
A munkaügyi bíróság tárgyalásán az alperes a felperes munkavégzésére vonatkozó kifogását és azt jelölte meg felmondási okként, hogy a felperes a közgyűlésen nem jelent meg, holott ez munkaköri kötelessége volt.
A munkaügyi bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte a felmondást. Az indokolás szerint a felmondás az ügyben még alkalmazandó 1967. évi II. törvény 26. §-ának (2) bekezdésébe ütközött, ezért érvénytelen. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A fellebbezésben a felmondás okaiként a következőket jelölte meg. A felperes az 1992. február 4-én megtartott önkormányzati közgyűlésen nem jelent meg, továbbá más alkalmakkor is többször távolmaradt a munkavégzéstől. A munkatársaival - különösen a közvetlen munkahelyi felettesével - tanúsított magatartása nem volt megfelelő. Mindezekre tekintettel az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felmondás hatályban tartását kérte. A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányuló ellenkérelmében azt adta elő, hogy "a közgyűlésen jelen volt, csak nem ment be". Arra nézve is nyilatkozott, hogy egy közelebbről meg nem határozott előterjesztés elkészítésében nem vett részt.
A megyei bíróság jogerős ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A jogerős ítélet indokolásában kifejtette, hogy az 1967. évi II. törvény 26. §-a (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó, a Legfelsőbb Bíróság MK 87. számú állásfoglalásában szereplő útmutatás szerint a felmondás - a kötelező írásbeli indokolás elmulasztása miatt - érvénytelen. A megyei bíróság álláspontja szerint a felmondás "közlése akkor hatályos, ha a dolgozó az indokolást tartalmazó írásbeli nyilatkozatot átvette vagy az hozzá megérkezett". Miután a felperes ilyen iratot nem vett át, helytállóan állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy a felmondás érvénytelen.
A jogerős ítélet ellen az alperes a törvényes határidőben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. Kérelme az első- és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és a felmondás hatályban tartására irányult. Arra hivatkozott, hogy a bíróságok a tényállást nem tisztázták, a felmondás "írásos indokát" figyelmen kívül hagyták.
A felülvizsgálati kérelem alapos
Az ügyben még alkalmazandó 1967. évi II. törvény (Mt.) 26. §-ának (2) bekezdése értelmében; "A munkáltatónak a felmondást írásban kell közölnie, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Mellőzhető az indokolás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a munkáltatónál, kivéve, ha ez az első munkaviszonya, vagy a dolgozó az indokolást kéri."
A felperes, aki egy évnél rövidebb ideje állt alkalmazásban az alperesnél, a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében kérte a felmondás indokainak közlését. Az alperes - külön írásbeli előkészítő irat benyújtása nélkül - a jegyzőkönyvben szereplő nyilatkozatában a felmondás okaként a felperes munkavégzésére vonatkozó kifogását és a munkahelyéről történt távolmaradást jelölte meg. A megyei bírósághoz benyújtott fellebbezésében (amelynek egy példányát a felperes a jogi képviselője útján kézhez vett) részletesen megjelölte a felmondás indokait, és csatolta az ezekre vonatkozó írásbeli bizonyítékokat is.
A Legfelsőbb Bíróság MK 87. számú állásfoglalásában kifejtettek értelmében ezért az alperes a fellebbezésében tett eleget a felmondás indokai írásbeli közlésére vonatkozó, az Mt. 26. §-ának (2) bekezdésében megjelölt kötelezettségének. Az adott esetben ugyanis az idézett jogszabály írásbeli közlése kötelezettséget előíró rendelkezésének - annak ellenére, hogy a felek között folyamatban levő munkaügyi vitában az alperes nyilatkozatát a munkaügyi bíróság jegyzőkönyvbe foglalta - csak az alperes fellebbezése felelt meg (a Legfelsőbb Bíróság MK 87. számú állásfoglalásának III. pontjához fűzött indokolás 4. bekezdése).
Az állásfoglalásban kifejtettek értelmében az alperes az Mt. 26. §-ának (2) bekezdésében írt kötelezettségét az eljárás jogerős befejezéséig teljesíthette. Az adott ügyben az eljárás másodfokon fejeződött be jogerősen, ezért a másodfokú bíróságnak a felmondási okok közlésének elmulasztására vonatkozó megállapítása megalapozatlan, a jogerős ítélet tehát jogszabálysértő. Mindezek miatt a megyei bíróságnak a felmondás indokai jogszabálynak megfelelő (írásbeli) közlése hiányára alapított jogi következtetése nem helytálló. Helytállóan hivatkozott tehát a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával, a tényállás tisztázása nélkül hozott ítéletet. Az új eljárásban módot kell adni a felperesnek arra, hogy nyilatkozzék a fellebbezésben megjelölt okokról, amelyek tekintetében szükségessé válhat a bizonyítási eljárás kiegészítése is [a Legfelsőbb Bíróság MK 87. számú állásfoglalása III. pontja indokolásának 4. bekezdése, Pp. 249. §-ának (2) bekezdése].
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az 1992. évi LXVIII. törvénnyel módosított 1952. évi III. törvény (Pp.) 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Mfv. I. 10 068/1993. sz.)
Lábjegyzet
Az 1992. évi XXII. törvény 89. §-ának (2) bekezdése már nem tartalmazza a felmondás indokolásának mellőzhetőségére vonatkozó szabályt. Erre figyelemmel a Munkaügyi Kollégium a 148. sz. állásfoglalásában nem tartotta fenn az MK 87. számú állásfoglalást.
