adozona.hu
BH 1993.8.533
BH 1993.8.533
Viszontkereset, a Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek 1992. július 1-jétől történt módosulása folytán, a munkaügyi perben is előterjeszthető [1992. évi XXII. tv. 212. § (5) bek., Pp. 147. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes kérelmére a városi bíróság fizetési meghagyást bocsátott ki az alperes ellen, és ebben 60 000 Ft, ennek kamatai és 1800 Ft költség megfizetésére hívta fel. Az ellentmondás folytán keletkezett perben a városi bíróság a hatáskörének hiányát állapította meg, és az iratokat elbírálás végett a munkaügyi bírósághoz tette át.
A munkaügyi bíróság által folytatott eljárásban az alperes az előkészítő iratában 142 000 Ft elmaradt jövedelem és 2500 Ft összegű kár megfizetésére irányuló beszám...
BH 1993.8.533 Viszontkereset, a Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek 1992. július 1-jétől történt módosulása folytán, a munkaügyi perben is előterjeszthető [1992. évi XXII. tv. 212. § (5) bek., Pp. 147. §].
A felperes kérelmére a városi bíróság fizetési meghagyást bocsátott ki az alperes ellen, és ebben 60 000 Ft, ennek kamatai és 1800 Ft költség megfizetésére hívta fel. Az ellentmondás folytán keletkezett perben a városi bíróság a hatáskörének hiányát állapította meg, és az iratokat elbírálás végett a munkaügyi bírósághoz tette át.A munkaügyi bíróság által folytatott eljárásban az alperes az előkészítő iratában 142 000 Ft elmaradt jövedelem és 2500 Ft összegű kár megfizetésére irányuló beszámítási kifogást terjesztett elő. A munkaügyi bíróság tárgyalásán a beszámítási kifogását viszontkeresetként kívánta érvényesíteni.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 57 000 Ft munkabért. Ítéletét arra alapította, hogy a peres felek szóban, határozott időre, a nyári szezonra - 1991. június 3-tól augusztus végéig - munkaszerződést kötöttek. Ebben a felperes vállalta, hogy szakácsnőként dolgozik az alperes vendéglőjében. Az alperes vállalta, hogy a felperes részére havi 30 000 Ft munkabért fizet teljes ellátás mellett. A felperes a munkaviszonyt az Mt. V. 97. §-ának b) pontja alapján azonnali hatállyal 1991. július 27-én megszüntette. Az alperes a részére járó munkabért nem fizette meg, ami a havi 30 000 Ft alapulvételével 57 000 Ft (júliusban nem dolgozott három napot).
A Pp. 1992. július 30-ig hatályban volt 356. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a munkaügyi bíróság előtt folyamatban levő eljárásban nincs helye viszontkeresetnek. Az alperes azonban a határozathozatalt megelőző tárgyalás berekesztéséig a tárgyaláson elismert, illetőleg közokirattal bizonyított követelése alapján beszámítási kifogást terjeszthet elő. A felperes az alperes követelése tekintetében nem tett elismerő nyilatkozatot, és az alperes az őt ért kárt közokirattal sem bizonyította, erre figyelemmel az alperes viszontkeresete tárgyában a bizonyítást nem rendelte el.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Az 1992. évi XXII. törvény 205. §-ára hivatkozással kérte a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását. A felperessel szemben a viszontkeresetében támasztott igényét fenntartotta.
A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A döntését azzal indokolta, hogy az 1992. július 1-jétől hatályos 1992. évi XXII. törvény a Pp. 356. §-ának (3) bekezdését nem helyezte hatályon kívül, erre tekintettel a munkaügyi bíróság előtt folyt eljárásban nem volt helye viszontkereset előterjesztésének.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták az 1992. július 1-jétől hatályos, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 212. §-a (5) bekezdésében foglaltakat, amely szerint a Pp. 356. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: A felperes a keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is bármikor elállhat.
Az eljárt bíróságoknak, a viszontkereset elbírálását mellőző álláspontja törvénysértő, és ezért az ítéleteket e részükben támadó felülvizsgálati kérelem alapos.
Az 1992. július 1-jén hatályba lépett 1992. évi XXII. törvény (Új Mt.) 205. §-ának (1) bekezdése szerint az e törvény hatálybalépése előtt létesített munkaviszonyból származó igényre az igény keletkezésekor hatályos jog, az igény érvényesítésének rendjére e törvény rendelkezései az irányadók.
Az alperes a viszontkeresetét már e jogszabály hatálya alatt - 1992. október 1-jén - terjesztette elő, ennélfogva az Új Mt. 212. §-ának (5) bekezdését kell figyelembe venni, amely a Pp. 356. §-át módosította. A módosítás következtében megszűnt a Pp. korábbi, 356. §-a (1), (2) és (3) bekezdése alkalmazásának lehetősége. A hatályon kívül helyezett rendelkezések következtében 1992. július 1-jétől kezdődően a munkaügyi perekben is helye van a Pp. 147. §-ában meghatározott viszontkeresetnek. Az eljárt bíróságoknak ettől eltérő álláspontja téves.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság - figyelemmel az eljárt bíróságoknak a viszontkereset elbírálhatósága körében elfoglalt álláspontjára - az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 213. §-ának (2) bekezdése alapján részítéletnek tekintette, és a munkaügyi bíróságnak a viszontkereset elbírálásának eredményéhez képest kell az e jogszabályban foglaltak szerint eljárnia.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az 1992. évi LXVIII. törvénnyel módosított Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság ítéletét a viszontkereset elbírálását mellőző részében hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás elrendelésére tekintettel a Legfelsőbb Bíróság csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét állapította meg, annak viseléséről a felek pernyertességének, illetőleg pervesztességének arányában az új határozatot hozó bíróságnak kell döntenie [Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdése]. (Mfv. II. 10 050/1993. sz.)