adozona.hu
BH 1993.8.529
BH 1993.8.529
Rendkívüli felmondással szüntethető meg annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki az abból származó kötelezettséget - a munkáltatója anyagi érdekeltségét lényegesen sértő - súlyos gondatlanságával megszegte [Mt. 96. § (1) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az irányadó tényállás szerint a felperes 1991. július 18-tól anyagbeszerző munkakörben dolgozott az alperesnél. Korábban más munkáltatónál 17 évig volt anyagbeszerző. 1992. június 11-én a beszerzési tevékenysége során az egyik üzletben a pénztár mellett letette azt a kis alakú táskát, amelyben a vállalat bélyegzőjét, 3 db előre aláírt és lepecsételt vásárlási csekket, a személyazonossági igazolványát és a vezetői jogosítványát tartotta. A boltból történt eltávozása után mintegy 10-15 perc múl...
BH 1993.8.529 Rendkívüli felmondással szüntethető meg annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki az abból származó kötelezettséget - a munkáltatója anyagi érdekeltségét lényegesen sértő - súlyos gondatlanságával megszegte [Mt. 96. § (1) bek. a) pont].
Az irányadó tényállás szerint a felperes 1991. július 18-tól anyagbeszerző munkakörben dolgozott az alperesnél. Korábban más munkáltatónál 17 évig volt anyagbeszerző. 1992. június 11-én a beszerzési tevékenysége során az egyik üzletben a pénztár mellett letette azt a kis alakú táskát, amelyben a vállalat bélyegzőjét, 3 db előre aláírt és lepecsételt vásárlási csekket, a személyazonossági igazolványát és a vezetői jogosítványát tartotta. A boltból történt eltávozása után mintegy 10-15 perc múlva észlelte a táska hiányát. A táskája keresésére visszament a boltba, de felkereste azokat a helyszíneket is, ahol aznap megfordult. A táskája azonban nem került meg. Az eseményt másnap jelentette az alperesnek.Az alperes fegyelmi eljárást indított ellene, az állásából felfüggesztette, a munkabérét visszatartotta, és az aznap hozott határozatával fegyelmi elbocsátás büntetéssel sújtotta. A magatartását súlyosan gondatlan mulasztásnak tekintette, arra hivatkozott, hogy az elveszett csekkekkel nagy anyagi kihatású pénzügyi visszaélést lehet a vállalat terhére elkövetni.
A felperes keresetlevelében kérte a fegyelmi határozat hatálytalanítását, az állásba történő visszahelyezését és a visszatartott munkabérének megfizetését. Védekezése szerint magatartása csak enyhén volt gondatlan, és a vállalatot nem érte kár. Az állásától való felfüggesztése és a munkabér visszatartása indokolatlan volt.
Az alperes az előkészítő iratában az 1992. évi XXII. törvény 206. §-ának (2) bekezdésére tekintettel kérte a fegyelmi határozatnak rendkívüli felmondásként való elbírálását. Hangsúlyozta, hogy a felperes már korábban is gondatlanul dolgozott. Az adott eseményeket nem azonnal és nem az osztály vezetőjének jelentette, az alperes által feladott letiltó újsághirdetések 19 757 Ft kárt okoztak. A nagy összegű károkozás veszélye fennáll.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította a felperes súlyos gondatlanságát, amellyel megvalósította a rendkívüli felmondás törvényi feltételeit.
A felperes fellebbezésében fenntartotta a keresetlevelében foglaltakat, továbbá arra is hivatkozott, hogy az előre lepecsételt csekkek nem képeztek az alperesre nézve számottevő veszélyt, miután azokat - az utóbbi időben - csak megbízólevélnek egy időben történő felmutatása mellett lehet vásárlás céljából felhasználni. Bejelentési kötelezettségének másnap haladék nélkül eleget tett, miután az esetet jelentette a pénzügyi osztályvezetőnek.
A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Álláspontja szerint az alperes bizalma megrendült a felperesben, és ez megalapozza azt a törvényi feltételt, hogy a munkaviszonyt nem lehet tovább fenntartani.
A felperes az 1993. február 23-án előterjesztett felülvizsgálati kérelmében, a korábbi előadásait megváltoztatva, azt állította, hogy tőle a táskát ellopták. Előadta, hogy az alperest nem érte kár. A bíróságok eljárása megalapozatlan és törvénysértő volt, miután a rendkívüli felmondás alkalmazására - a törvény indokolása szerint - csak kivételes esetben kerülhet sor. A csekkek és a vállalati bélyegző gondatlan magatartásból eredő elvesztése nem tekinthető ilyen kivételes esetnek.
Az alperes ellenkérelmében kérte a megtámadott határozat hatályban tartását.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróságtól a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva lehet kérni. Az anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot ad a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, ha a bíróságok ítéletének tényállása iratellenes, okszerűtlen vagy logikai ellentmondást tartalmaz. Ilyen körülményt azonban a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg. Ehhez képest a Legfelsőbb Bíróság a szóban levő felülvizsgálati kérelem elbírálása kapcsán a következő álláspontra helyezkedett.
Az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A törvénynek a rendkívüli felmondás lehetőségével kapcsolatos idézett szabályaira figyelemmel az ügyben - a tényállás alapján - a mindkét fokon eljárt bíróság helytálló jogi következtetést vont le.
A Legfelsőbb Bíróság elöljáróban emeli ki, hogy a szakmájában hosszú ideje jártas felperes a munkáját a munkáltatójának nem lényegtelen anyagi érdekeltségi körét érintő munkakörben, olyan körültekintéssel volt köteles végezni, amely a munkáltató szempontjából minden vonatkozásban teljes megbízhatóságot igényelt. Ennek előrebocsátása után kellett megállapítania, hogy a felperest a munkaköre alapján a többi között az a kötelezettség terhelte, hogy a munkáltatója anyagi érdekeltségi körébe tartozó értékpapírokat, iratokat és olyan tárgyakat, amelyek mások esetleges visszaélése folytán a munkáltató megkárosítását idézhetik elő, fokozott gondossággal kezelje, azokra a birtokában létekor fokozottan ügyeljen, és azokat őrizze.
A felperes a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szem elöl tévesztve, azt olyan fokú gondatlansággal szegte meg, amely megvalósítja az Mt. 96 §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a rendkívüli felmondást megalapozó feltételt. Ehhez képest nem tekinthető megalapozatlannak a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát - a bizalom megrendülése miatt - sem köteles helyreállítani.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az 1992. évi LXVIII. törvénnyel módosított Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. (Mfv. II. 10 041/1993. sz.)