adozona.hu
BH 1993.4.267
BH 1993.4.267
A felmondási tilalmak fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó. Ha azonban a felmondást már a felmondási idő kezdete előtt közlik, a felmondási idő kezdetének időpontját kell figyelembe venni [Mt. V. 24. § (1) bek.*].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1988. október 5-től kezdődően állt munkaviszonyban a felperessel, és ennek boltjában eladóként dolgozott. E boltban négy dolgozót foglalkoztattak. Az üzemeltetési forma 1991. március 31. napjával történő megváltoztatása miatt a felperes 1991. március 22-én kézbesített irattal felmondta az alperes munkaviszonyát 1991. április 24. napjára.
Az alperes a munkaviszonyának megszüntetése ellen kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. Arra hivatkozott, hogy 1991. március 26. napj...
Az alperes a munkaviszonyának megszüntetése ellen kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. Arra hivatkozott, hogy 1991. március 26. napja óta keresőképtelen. A munkaügyi döntőbizottság határozatával hatályon kívül helyezte a felmondást.
Ez ellen a felperes keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével elutasította a keresetet. Az indokolás szerint az alperes két kiskorú gyermekét egyedül neveli, ezért a munkaviszonya csak különösen indokolt esetben mondható fel [Mt. V. 23. § (1) bekezdésének c) pontja]. Ilyenkor a megszüntetéshez súlyos ok szükséges (MK 10. sz. állásfoglalás). A felmondás közlésének időpontjában nem volt olyan munkakör, amelyet a felperes az alperesnek felajánlhatott volna. Mégis minthogy 1991. szeptember 4. napján a felperes új munkaviszonyt létesített az alperessel, az 1991. április 24-től szeptember 4-ig terjedő átmeneti időszak nem jelenthetett a felperes részére olyan aránytalan terhet megvalósítható súlyos okot, amely az alperes munkaviszonyának a felmondását jogszerűen indokolná.
Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Kétségtelen, hogy a más üzemeltetési formára való áttérés átszervezést valósít meg, és ha - miként az adott esetben - a boltban a létszámnak négy főről két főre való csökkentését vonja maga után, felmondási okot képezhet (MK 127. sz.).
A felmondási perben azonban hivatalból kell vizsgálni, hogy a felmondás nem ütközik-e felmondási tilalomba. Az alperesnek a felmondást 1991. március 22-én kézbesítették, és ő március 26-től kezdődően keresőképtelen volt. Ilyen tények mellett vizsgálni kellett volna, hogy mennyi az alperes felmondási ideje (a perben előadottak és a törvény alapján: négy hét), erre és az 1991. április 24. én lejárt felmondási időre figyelemmel nem közölte-e a felperes a felmondást a felmondási idő kezdete előtt [Mt. V. 24. § (1) bekezdésének második mondata]. Ha ugyanis az alperes felmondási ideje 1991. március 26-án vagy azt követően kezdődött, a felmondás - felmondási tilalom folytán - érvénytelen.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. I. 10 965/1991. sz.)
*Az Mt. V. 24. §-a (1) bekezdésének szövege megegyezik az új Munka Törvénykönyve, az 1992. évi XXII. tv. 91. §-ának szövegével.